Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-06 / 203. szám

1927 szeptember 6. ÉLM' -VARORSZÁG » W№m* •«wbwuimiim Sitii Mihályné összeveszett fiával és nemsokára átszűri mellel holtan találták a földön. Titokzatos haláleset Szőregen. — A halált késszurás idézte elő, de nem tudják megállapítani, hogy Kinek a kése. (A Délmagyarország munkatársától.) A szŐregi csendőrség hétfőn délelőtt jelentette a szegedi ügyészségnek, hogy Szőregen Süli Mihályné 42 éves malomfütő felesege vasárnap délelölt titokzatos körülmények között meghalt, még pedig a feltevések szerint nem természetes halállal. Az ügyészség intézkedésére dr. Tompa Gyula ügyész dr. Szűcs Andor jegyző, mint a vizsgálóbíró helyettese és dr. Acs Sándor törvényszéki orvos" kíséretében hétfőn clélben kiutazott Szőregre, hogy a helyszíni szemlét megejtsék a titokzatos haláleset ügyében. Az ügy előzményeihez tartozik, hogy Süli Mihály né vasárnap délelőtt húsért küldte be fiát Szegedre. A fiu későn ért hasa, amiért Süliné megfedte. Az anya és a fia közöli szóváltás fejlődött ki, amelybe beleavatkozott Tószegi András gyári munkás is, aki régóta lakik Süliéknél. A perpatvar később lecsendesedett és Süli ekkor arra lett figyelmes, hogy : felesége a földön fekszik és hörög. Kern lepedőit meg a furcsa látványon, mert felesége szívbajos volt. Később átjött a szomszédasszony is, aki megdöbbenve tapasztalta, hogy Süliné felső teste véres és mellén szúrás nyomai láthatók. A gyanús halálesetet azonnal jelentették a csendőrségnek, amely azonnal bevezette a nyomozást. A csendőrség munkáját érdekessé tette az a körülmény, hogy Tószegi Andrást többen látták, amikor egy kést, amely előzőleg Süliné kezében volt, megtörölte a vértől. Ez a körülmény oly gyanússá tette Tószegi szereplését, hogy az a feltevés alakult ki, hogy Sülinét Tószegi ölte volna meg. Lehetséges azonban, hogy Süliné az ajtóban, amikor fia felé szaladt, oly szerencsétlenül esett el, hogy a kezében lévő kés belehatolt mellébe. A hétfő délutáni helyszint nyomozás és a boncolás pozitív eredményeket még nem tudott produkálni. Értesülésünk szerint a nyomozást és a tanúkihallgatásokat kedden délelőtt 'folytatják, hogy Süliné titokzatos halálának okát megállapítsák. A hétfő délután megejtett boncolás egyébként pontosan nem tudta megállapítani, hogy a késszurás — amely a halál okát előidézte — vigyázatlanság folytán, vagy előre megfontolt szándékkal érte Süli Miliálynő testét. ü szegedi rendőrség vezetője Ismételten megállapítja, hogy a szegei! reiiirséi munkája nem állott fisszeiggéslsen a fővárosi kommunista szervezkedés leleplezésével. „Szsged politikailag a isgcsetidssebli város" — Riontija a JjeSygYíWiszter. (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyar ország vasárnapi számában részletesen beszámolt a péntek éjjeli közigazgatási rendőri razziáról, amelyet a felizgatott fantázia mindenáron vonatkozásba akart hozni a budapesti Koiumbus-uccai zsaroló idegorvos letertózlatásával és az ezzel egyidejűleg leleplezett kommunista mozgalommal. Beszámoltunk arról is, hogy dr, Buócz Béla ren dórfőtanácsos, a szegedi kapitányság vezetője a leghatározottabban megcáfolta ez állítólagos szegedi kommunista összeesküvést és megcáfolta azt is, hogy Szegedre ilyen irányú belügyminiszter! rendelkezés érkezett volna. Az eseményekben csendes vasárnap és a hélfői nap mindenben igazolták azon korábbi megállapításainkat, hogy a két autóval lebonyolított razzia semmi összefüggésben nem volt a budapesti kommunista leleplezéssel. Megbízható körökből szerzett információnk szerint a szegedi rendőrségen nagy meglepetéssel és csodálkozással olvasták a fővárosi és egyes szegedi lapok olyan irányú tudósításait, mintha Szegedre is kiterjesztették voína a kommunisták utáni nyomozást és hogy a szegedi rendőrség több letartóztatást is eszközölt volna. Informátorunk szerint ez azért sem történhetett meg, mivel belügyminiszteri megállapítások szerint politikailag Szeged a legcsendesebb város az országban. Iit tartják számon a legkevesebb megfigyelés alatt álló egyént.. Szegeden az 1925 évben leleplezett Ladvánszky féle kommunista szervezkedés óta számottevő ilyen mozgalom nem volt. Dr. Buócz Béla rendőrfőtanácsos különben hétfőn délben ismételten kijelentette munkatársunknak, hogy a Délmagyarország vasár napi számában megtett nyilatkozatóhoz csak annyi hozzáfűzni valója van, hogy Szeged nem hozha ó összefüggésbe a budapesti eseményekkel, mivel itt még csirája sem volt felfedezhető valamilyen formájú kommunista mozgalomnak. l£i§úgási birúsKodás egys&erüsitése éS €9 Dr. "Pálfy József indítványai a Közigazgatási blsoííság ülésén. (A Dclmagyarország munkatársától.) Dr. \ Pál fi] József tanácsnok, az elöljárósági .ügyosztály. vezetője két érdekes indítványt terjeszt elő a közigazgatási bizottság szeptemberi ülé- ( sén. Első indítványában a rendőri büntetőin- • • ráskodás egyszerűsítését sürgeti, a másodikban pedig az ipari kontárkérdés kormány hatósági rendezését. Pálfy tanácsnok indítványairól a Déhnaygarország munkatársa előtt a következőket mondotta: Régi panasz már, különösen a tanyaiak sérelmezik, hogy a rendőri büntetőbíróság eljárása igen hosszadalmas. A feleknek, különösen, ha sokan vannak, egész délelőttöket ls el kell tölteniök a rendőrbiró szobájában. Ennek a hosszadalmasságnak véleményem szerint egyik oka abban rejlik, hogy a rendőri büntetőbíróságok perrendje némely tekintétbonyolultabb a bűnvádi perrendtartásnál is. A tárgyalásokról ké^itlt jegyzőkönyvet például nemcsak a rendőrbíró és a jegyző írják alá, hanem alá kell Írniuk a feleknek, a vádlottaknak és a panaszosoknak is. A nehézkezü magyaroknál ez a művelet meglehetősen körülményes és nagyon sok időt rabol el. Indítványozni fogom, hogy a közigazgatási bizottság feliratilag kérje a kormányhatóságtól a kihágási eljárás egyszerűsítését. Ha a nagyobb jelentőségű büntetőperekben nincs szükség arra, hogy a főtárgyalási jegyzőkönyveket a felek is aláírják, akkor ez nyugodtan mellőzhető a kihágási tárgyalásokon is. — Másik indítványomban a kontárkérdés rendeleti uton való rendezését sürgetem. Indítványomban azt kérem, hogy a közigazgatási bizottság, a nelyuek hivatása, hogy a közigazgatás külöQiíÖző ágazataiban észlelje a hiányokat és azok pótlására légyen előterjesztést illetékes helyen, írjon fel a ke; delmi miniszterhez és kérje a Icontárkí szabályozó rendelet mielőbbi kiadását. 1 rendelettervezet tudomásom szerint mái gen készen hever a minisztériumban, esi a belügy- és az igazságügyminiszter hozzáj láí a hiányzik még, tehát nem ütközne nag\ nehézségekbe a rendelet gyors kiadása, ai azért van sürgős szükség, mert az ipart igen sok kárt szenvednek a kontárok ga, dálkodása miatt. A kontárok ellen a máivényben lévő rendelkezések alapján k ugyan kihágási eljárást indítani, de sok < lelme és eredménye nincs annak, ha egy r liárdos építkezésre vállalkozó kontárt h; pengő pénzbüntetésre Ítélnek. Az lenne 1 Íves, ha az ilyen kontárokat az uj rendelet munka azonnali abbanhagyására kényszc tené. A kontárok szigor.ubb üldözésére a 1 zönség élet- és vagyonbiztonsága érdekéi) is nagy szükség van, mert beláthatatlan A szedelmeket jelenthet, ha valami nagyobb á ványozást, vagy építkezést kontárok végezn el. A kontárkérdés rendezése egyébként a !• sürgősebb az építő- és a szerelőiparban. Pálfy József indítványait a közigazgat;, bizottság szeptember tizenötödikén tartanülésén terjeszti elő. Négyezren zarándokolta el vasárnapaszeri pusztárr (A Dclmagyarország munkát ár sátó Vasárnap tartotta meg a Pusztaszeri Árpád ügy. sülét hagyományos zarándoklását a szeri pusztái A hatalmas sík erre az alkalomra tarsa sátorvt rossá alakult át Messze földről érkeztek az ünu. pélyre a zarándokok, a környékbeli városok és megyék díszmagyaros követei, szekereken, hintóko I lukszus autókon, autóbuszokon s teherautókon cg\ j aráut, Sátrakat vertek, hatalmas ponyvákat terit gettek a százados fák alá. Mintha álombaveszel; volna az első szeri sátorzás óta eltett ezeregyné hány esztendő. Az ünnepélynek az idén országos jellege volt A legtávolabbi törvényhatóságok követei is elvittél a honalapító emlékére koszorúikat. A kormán) dr. Pogány Frigyes államtitkárral, gróf BetliI

len István miniszterelnök dr. Farkas Béla csongrádmegyei főispánnal képviseltette magát, Szeged városát dr. T ó t h Béla főjegyző képviselte. Az ünnepély a kora reggeli órákban tábori misével kezdődött, amelyen az ünnepi prédikációt dr. Virág Vince plébános mondotta, a szatymazi dalárda egyházi dalokat adott elő. Dr. H un y a d i Vass Gergely lendületes beszédben emlékezett meg az ünnepély jelentőségéről, majd egy egyetemi hallgató Kozma Andor »Táltos születései című költeményét szavalta cl. A követek helyezték el ezután koszorúikat az Árpád-emléken. Az ünnepély záróbeszédét dr. Szaka ts József, volt országgyűlési képviselő, a Pusztaszeri Árpád Egyesület elnöke tartotta, aki felolvasta azt a táviratot, amelyet az egy esü 1 ct intézett az első magyar nemzetgyűlés színhelyéről, a szeri pusztáról lord Rothermere-hez. A távirat szövege a következő: »A Szegeden működő Pusztaszeri Árpád Egyesület rendezésében honalapító Árpád fejedelmünk dicsőséges emlékezetére a legelső alkotmányozó magyar nemzetgyűlés színhelyén, a pusztaszeri síkon emelt emlékműve előtt tartott hagyományos szeptemberi ünuep többezer főnyi közönsége nevében mélységes hálával és hódolattal köszöntöm Excellenciádat nagyszerű akciójáért, amely ezeréves örökségünk bűnös kezekkel megcsonkított határainak igazságos visszaszerzéséhez nyújt megbecsülhetetlen segítő kezet. Szakát* elnök, c Az ünnepély a Himnusszal és a Hiszekeggyel végződött. Utána bankett volt, két hatalmas ponyvasátorban terítettek a vendégek számára. Az első pohárköszöntőt dr. Tóth Béla főjegyző mondotta Magyarország kormányzójára. Pogány államtitkár az egyesületet üdvözölte, S z a k á t s József pedig a vendégeket. Körülbelül három-négyezer ember gyűlt össze vasárnap a szeri pusztán. Festői látvány volt a különböző testületek és egyesületek felvonulása. Az Árpád-egyesület tagjai lobogó alatt vonultakki az emlékműhöz és a díszruhás menet élén kürtös lépdelt. Képviseltette magát az ünnepélyen a katonaság és felvonultak a vitézek és a leventék is. A nagy tömeg csak az esti órákban oszlott szét. A kocsik és autók az esti szürkületben indultak el utasaikkal a messzi városok felé, vissza a civilizációba. A szeri pusztán a fehér emlékművet m'g sokáig bevfliígitották a tábortüzek.