Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-30 / 223. szám

1927 szeptember 50. DETl. ni A (jr 1Л JKUK5ÍK AQ A Délmagyarország köicsSnkönyvtárába a jSi® hét ©lején megérkezik a magyar künyttfiiae valamenmy i aijáctnsága« Peldl Gyula vasárnap délelőtt beszámoló beszédet mond a szegedi választól előtt. A gyűlés 10 órakor Kezdődik a SzécQenyi Moziban. A népgyűlésen felszólal Farkas István országgyűlési képviselő. Délután négy órakor nőgyUlést tartanak a Munkásotthonban. Beszédet mond Knurr Pálné. Ej/el féltizenegy óráig tárgyalt csütörtökön a közgyűlés, de még mináig nem végzett a költségvetéssel. (A Délmagyarország munkatársától) k közgyűlés csütörtökön folytatta kissé már élénfcebb érdeklődés mellett az * 1928. évi költségvetés tárgyalását. Dr, Tóth Béla főjegyző elsősorban bejelentette, hogy a közgyűlés szombati határozata alapján a tanács a következő szövegű üdvözlő táviratot intézte grót Apponyi Alberthez: »Trianon óta hazáját gyászoló szegedi nép büszke örömmel látja, hogy Nagyméltóságod, mint t magyarság delegátusa, kemény harcot vivott Genfben a nemzetek fórumán és tehetségének, tudásának Iebüvölő erejével a viiag hatalmainak előre elkészitett tervével szemben is fel tudta ébreszteni a nemzetek lelkiismeretét és NagyméltóEágodnak köszönhető, hogy a genfi tanács most pem döntött az igazság ellenében. Szeged sz. kir, város közönsége nagynevű díszpolgárában ezúttal is lelkesen ünnepli a felbecsülhetetlen eredményt elért államférfiúi és Nagyméltóságodnak hazát mentő munkálkodásához sok szerencsét kiván.t A kflgynrl és vallásügyi kiaflások tárgyalása során Mihálovics Dezső a katolikus hitközségek működésével foglalkozik. Kijelenti, hogy azok a hitközségek magántársaságok, adósze. iésük törvénytelen és jogtalan, de szabálytalanságot követ el a tanács is, amikor az egyházközségek által kivetett adókat közadók módjára hajtja be. Addig nem volt nagy a baj, amig az egyházi adó nem érte el a tiz százalékot, ma azonban már sokan képtelenek megfizetni. Indítványozza, hogy a közgyűlés irjon át ebben az ügyben a püspöki hivatalhoz és kérje a törvénytelen adószedések beszüntetését. Dr. Fajka Lajos azt kifogásolja, hogy a városi szabályrendelettel ellentétben néhány egyházi [érfi meghatározott illetményein kivül más javadalmakat is biztosit magának. Alkut csinálpak a temetésből is, ami a kegyeletes érzést sérti. — Menjen M^ikóba, ha igy beszél, — szól közbe Szabó Sándor. — Szégyen, gyalázat! — Nem a vallásról van szó — mondja Fajka —, hanem arról, hogy egyik-másik egyházi alkalmazott nem tér a bőrében. Magyar József visszautasítja ugy Fajka, mint Mihálovics felszólalását, mert mindenki megegyezik abban, hogy az országot csak a vallásos érzés ápolásával lehet megmenteni. — Nem arról van szó! — szólnak közbe többen is. — A papok és a kántorok túlzott személyi járandóságairól. Magyar József ezután az egyházi adó törvényességét bizonyítgatja és elismeri, hogy a tízszázalékos egyházi adó túlsókra terhes. Gárgyán Imre felszólalása után Scultéíy Sándor főszámvevő ismerteti a tétel részleteit. A hitfelekezetek segélyezésére javasolt -19.000 pengős tételnél Tőrös Sándor szólalt fel a kisebbségi hitfelekezetek nevében. Azt kéri, hogy a kisebbségi hitfelekezetek évi segélvét a város 100 százalékkal emelje fel. Szigyártó Albert hivatkozik a törvényre, amely kötelezőleg írja elő az egyházak arányos segélyezését. Nem nehezményezi, hogy a katholikus egy. ház nagy városi segélyben részesül, do kéri a többi felekezetek segélyeinek arányos felemelését. Adatokat sorol fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a kisebbségi felekezetek lényegesen és aránytalanul kevesebb segélyt kapnak ma a várostól, mint amennyi számarányuknál fogva jipgosan megilletné őket. Mihálovics Dezső, majd dr. Fajka Lajos szólalt fel. Mindketten erélyesen tiltakoznak Magyar József felszólalása ellen. A felszólalásokra a polgármester válaszolt. Elismeri, hogy a reformátusok száma az egyelem idehelyezése óta emelkedett, de kétségbevon ja, hogy megduplázódott vóna. Kéri a tanácsi javaslat elfogadását. Szigyártó Albert reflektál a polgármesteri felszólalásra. Meg van győződve róla, hogy a reformátusok igazukat megtalálják majd a közigazgatási bíróságnál, ha a közgyűlés elutasítaná őket. A tanács javaslatát ezután egyhangúlag elvetette a közgyűlés. (A krónikás nem igen tud arról, hogy hasonló egyhangú leszavazás történt volna a legutolsó időkben.) Túlnyomó nagy többséggel elfogadta ellenben a közgyűlés Szigyártó indítványát és kimondotta, hogy a kisebbségi felekezetek segélyét 100 százalékkal felemeli, ami évi 26.000 pengő, többletkiadást jelent. A közvágóhíd költségvetésének tárgyalásánál dr. Kormányos Benő azt indítványozta, hogy a város ismét állítsa tel a hatósági husszeket, amely majd szabályozza a szegedi húspiac árait. A polgármester azt javasolta, hogy a közgyűlés vesse el az indítványt, mert a szegedi husiparosok árai nem túlzottak. A közgyűlés a polgármester javaslalát fogadta el. Ezután ismét szóba került a piai-rendezés kérdése. A felszólalók egy része a szekértábor Mars-térre való helyezését sürgette, mások a vásárcsarnok felépítését jelezték a legsürgősebb feladatnak. — A kapott jó tanácsokat majd megfontoljuk, — mondotta a polgármester. A főszámvevő arra kérte a közgyűlést, hogy a városrendezési tételt, amely most következne, tegye a költségvetés legvégére, amikor már nyilvánvaló lesz, hogy mennyi marad erre a célra. A közgyűlés ehhez hozzá is járul. Dr. Regdon Károly gyermekjátszóterek ' létesítését sürgeti. Kívánatosnak tartja kullurházak ' építését is, amely a külváros népes polgárságát modern, városi polgársággá nevelné. Schwarlz Manó kifogásolja, hogy a város terein szaporodnak az Ízléstelen bódék. Hoffer Jenő a villamosközlekedés visszásságait teszi szóvá. Veszélyesnek tartja azt a centrumot, amely a vonalszakaszok megváltoztatása következtében alakult ki az üzletvezetöség előtt. Dr. Tólh Imre helytelennek tartja azt a kívánságot, hogy a város a köztereket is építse be. Játszóterekre van szükség. Dr. Fajka Lajos a parkok és a növények ronE$ELVÁRÖSI M© gálása ellen kér hatályosabb intézkedéseket. Indítványozza, hogy az erre vonatkozó szabályrendeletet szigorítsa meg a közgyűlés és a legszigorúbb büntetéseket szabjon ki a farongálók ellen. Dr. Gaál Endre kulturtanácsnok, aki közben átvette a polgármestertől az elnöklést, reflektál az elhangzottakra. Kijelenti, hogy a tanács már elrendelte a külvárosi terek fásítását. Magyar József, Kormányos Benő és Fajka Lajos szólalt még fel ennél a tételnél, amelyet a közgyűlés a tanács javaslata szerint fogadott el. Az utak költségvetésének tárgyalásánál Gárgyán Imre, dr. Fajka Lajos és Sőrsghy Mátyás szólaltak fel. Különböző utak kijavítását sürgetik. A polgármester bejelentette, hogy a költségvetésben előirt 40.000 pengőt 10.000 pengővel felemeli a tanács. Ehhez a közgyűlés hozzá is járult. A városi bérházak költségvetésének tárgyalásánál dr. Vadász János aziránt érdeklődik, liogy milyen munkálatokat'honorál a város a mérnököknek adott házgondnoki illetményekkel. Dr. líodnár Géza budapesti tapasztalatai alapján elmondja, hogy Budapesten is kapnak a gondnokok a házak kezeléséért megfelelő honoráriumot. Azt javasolja, hogy a tanács által javasolt 3 százalék helyett 2 százalékban állapítsa meg a közgyűlés a gondnokok julalékát. Barcsay Károly arra hívja fel a tanács figyelmét, hogy a városi épületek előtt sok helyen botrányosan rosszak a gyalogjárók. Mihálovics Dezső és dr. Sííreghy Mátyás felszólalása után a polgármester elmondja, hogy a költségvetésben a gondnoki dijak címén szereplő 19.000 pengőt nem egy ember kapja, hanem az megoszlik a mérnöki hivatal tagjai között. A mérnöki hivatal nemcsak a bérházak gondnoki teendőit intézi, hanem az összes városi objek. tumokét. • A közgyűlés a tanács javaslata szerint fogadta el a tételt. Fajka Lajos ártézi kutakat sürgetett ezután a tanyai közlegelőkre. Félkilenc (elé járt már az idő. A megéhezett városatyák egymásután battyogtak el a közgyűlési teremből, csak a kitartók maradtak és elszántan várták, hogy mi lesz a sorsuk ezen a hosszuranyult, vacsoraszünetnélküli éjszakai közgyűlésen. Azok a kevesek, akik kitartottak, lehettek vagy tizen, unolt érdeklődéssel hallgatták Balogh Lajos fejtegetéseit. A szónok.Turóczy Mihály tiszti főügyész ellen intézett éles támadást és azt bizonyítgatta, hogy a főügyésznek sokkal löbb a jövedsime, mint amennyi a lörvény értelmében lehelne. Kifogásolta, hogy a város megnyert perei után a perköltséget a főügyész kapja incg, ezzel szemben az elvesztőit perak költségeit a városnak kell klfizslsiia. A főügyész maga válaszolt a felszólalásra. Kijelentette, hogy jövedelmei legálisak, szerzett és szerződésben biztosított jogokon alapulnak, azoktól őt megf oszlani néni lehet, önként ssin hajlandó lemondani róluk. Ezután hosszú vita kerekedett a város íöldhcrpolitikálíl körül, amelynek megvédelmezésére a polgármester vállalkozott — teljes sikerrel. Kilenc óra után kezdte meg a meg jobban megritkult közgyűlés az üzemek költségvetésének tárgyalását. Már a legelszá-Lnbbak is elvesztették a türelmüket és vacsorasziiuetért rimánkodtak, de a polgármester fáradhatatlanul elnökölt, KOKZO MOZI Szeotembcr 30., cktóber 1., 2-ín, péntektel v3sémapÍR ТОМ MIS txavur filmje; Farmerek réme, Cowioy föjténet 7 felvonásban. Azonkívül: Viglifék S felvcnáslion Főszereplő : George O' Erién. S-.ep'-nibsr 3\, oilóber 1., 2-án pén'CiilO! vasírn3pig Cliarlie a B&ISssviáé^o Egy bundás kalanájai S felvban. Főszereplő: Síd Chaplin. Azonkívül: ra „¿m írna«»™ ViRiéték 1000 sikamló» CMtla0 »Bü KBSlIíia nftval. Fősz.: f.nis IFazenfla. K.'6ad"s k kezdete 5 7, 9. vasár- és ünnepnap 3, 5. 7, 9 órakor |j| F.löadásck kezdete 5. 7, 9. vasár és ünnepnap 3 5, 7 9 Órákor. Hétfőtől I j Csak fieia^cSiieScisels. !H j szerdáig a Belvárosiban Szép lábnak előnyben Nagy fooM-meccs George O' Brien—Edmund Lowe, ameiikoi nehéz sulyu sampionjai között 4" » l'A'l..