Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-29 / 222. szám

UEL M «»•>' /1RO ESI. SW szeptember TS. jából az öttömösi vonatszakasz kiépítése nem látszik kifizetődő beruházásnak. A falunak ugyanis alig ezer főnyi lakossága van, csupa szegényemberek, bérlők és törpebirtokosok, akik nem igen garantálhatnak elég nagy személy- és áruforgalmat a kisvasút számára. Viszonylag azonban igen nagy áldozatkészBégről biztosítottak bennünket. Hozzájárulásként felajánlották a község egy teljes évi pótadó jövedelmét, ami nem több és nem kevesebb száznegyvenkétmillió koronánál. Ezenkívül ott, ahol a kisvasút a község területén menne keresztül a pályatest és az állomás számára szükséges földterületet ingyen átengednék a városnak. A kisajátítás tehát nem terhelné a várost, amennyiben az uj vonal jó darabon a város földjeit szelné ketté, azután pedig az öttömösi határt. — Más kérdés az, hogy a városra ennek a vonalszakasznak a kiépítése milyen közvetett hasznot jelentene. Megítélésem szerint nagyot, mert öttömöst és teljes környékét iparilag és kereskedelmileg Szegedhez kapcsolná, megnyitná előttük a szegedi piacot, ahol nemcsak terményeiket értékesíthetnék, hanem a szükségleteiket is beszerezhetnék. A környék eddig Kelebia felé gravitált ebből a szempontból. — Ha a tanács dönteni akar ebben a kérdésben, akkor ezeket a szempontokat alaposan mérlegelni kell a felajánlót; készpénzhozzájárulástól függetlenül, mert hiszen abból a száznegyvenkétmillió koronából kétszáz méternél hosszabb pályatestet nem igen építhetnénk fel. A tanács valószínűleg csütörtökön foglalkozik a kérdéssel. A mérnöki hivatal valószínűleg utasítást kap a pontosabb kalkuláció elkészítésére. vépső M£©M a Kurfa (A Déimuyyárország munkatársától.) A szegedi birqságokat — mint ismeretes — évek óta foglalkoztatja a Kelemen Béla— Szakáts József-féle rágalmazási pör, amely Kelemen Béla ellenforradalmi memoárja nyomán keletkezett. A rágalmazást pör szinte egyedülálló volt a szegedi bíróságok történetében, a törvényszéki tárgyaláson 168 tanút hallgattak ki. A tárgyalásokon nemcsak a szegedi ellenforradalom intimitásai elevenedtek meg, hanem érdekes beállításban szerepeltek a szegedi társadalmi élet változata!. A szegedi törvényszék annak idején mindkét felet rágalmazás és becsületsértés vétségében mondotta ki bűnösnek és Szakáts Józsefei 9 millió fő- és 2 millió korona mellékbüntetésre, Kelemen Bélát pedig 12 millió fő- és 2 millió korona mellékbüntetésre itélte. Az itélet ellen mindkét fél felebbezést jelentett be. A szegedi tábla az Ítéletet részben megváltoztatta és Kelemen Bélát csak becsületsértés vétségében mondotta ki bűnösnek és a kiszabott pénzbüntetések összeqét is leszállította. A tábla Szakáís Józsefet* 4 millió 200 ezer, Kelemen Bélát 4 millió 400 ezer koronára itélte. A Kúria első büntető tanácsa — értesülésünk szerint — november harmadikára tűzte ki az érdekes rágalmazási pör harmadfokú főtárgyalását, amely utolsó pontot tesz az érek óta húzódó pör történetére. Súlyos ieíanuss:eg> (A Délmagyarország munkatársától.) Né" hány nap óta rendkivüí homályos és titokzetos haláleset tartja izgalomban Somogyi-telep lakosságát. Hétfő délelőtt ugyanis súlyos tünetek között megbetegedett Marczinkó Irma 22 éves gyári munkésnő. Marczinkó Irmának előzőleg semmiféle betegsége nem volt. A fiatal munkásnő — akinek két apró gyermeke yan — hétfő reggel nem ment be a gyárba. A házban lakók arra lettek figyelmesek, hogy Marczinkó Irma lakásából jajgatás és sirás hallatszik ki. Amikor segítségére sietlek, megdöbbenve látták, hogy testének egyrésze megmerevedett és teljesen megfeketedett. A mentők a szerencsétlen anyát ezonnel beszállították a női klinikára, ahol meoálInpitoltáV, hogy Marczinkó Irma tetanusz-mérgezésben szenved és ment• hetetlen. A tetanusz csak a test alsó részét támadta meg. Marczinkó Irma a klinikára való beszállítás után néhány óra múlva kínzó fájdalmak között kiszenvedett. A szerencséííen leány az ápolók előtt elmondotta, amikor beszállították a klinikára, hogy egy javasasszony tanácséra nyúlt hozzá testéhez és ettől kaphatott mérgezést. Marczinkó Irma holttestét szerdán reggel boncolták fel, amikor is kétségen kiviil megállapították, hogy a halált tetanusz-mérgezés okozta. A rendőrség most nyomozást indiiott annek megállapítására, hogy kinek az áldozata a szerencsétlen munkáslány. MASuXSES Nyolcszázöiveii méternyi mélységben meleg talajt találtak a mélykutfurök. (A D é 1 ui a g y a r o r $ z á g munkatársától) A mélykutfarás veszedelmes gyorsasággal közeledik a vége felé. A fúrószerkezet szerdán elérte és túlhaladta már a nyolcszázötvenedik métert, de a kemény, márgaszerii rétegben a remélt petróleumnak, földgáznak, vagy forró viznek még a nyomára sem akadt. Pedig a munkának ez a hátralévő és utolsó felvonása a legizgalmasabb. Minden percben várják a csotia bekövetkezéséi, de ugy látszik, a szegedi talaj még ott lenn, abban a szédületes mélységben, amelyet csak páratlan ügyességgel és megtörhetetlen buzgalommal lehetett elérni is, éppen olyan meddő, mint a legfelső rétegekben. Néhány biztató jel azért mégis akad. EgyiK az, hogy a viz, amelyet erős nyomással felülről préseluck a furócsőbe, hogy a meglazított földet kimossa, felmelegedve jön vissza a föld mélyéből. Tizennyolc—hüsz fok, amikor fenn belepréselik a csőbe és huszonöt fokos, amikor visszaömlik belőle az állványok melletti cementmedencébe. Ebből a felmelegedésből arra következtetnek e szakértőit. hojjy olt lenn, a nyolcszázötven méteres mélységben meleg már a talaj, huszonöt foknál lényegesen melegebb, mert a viz visszafelé jövet — hiszen az utja oda-vissza több, mint félóráig tart — alaposan lehűlhet, csak egy vékony vascső választja el a lefelé rohanó és lényegesen hűvösebb víztől. A legnagyobb kár az, hogy a város kútfúrói legfeljebb az 1200 méteres fúráshoz rendezkedtek be. A geológusok számítása szerint pedig azt a réteget, amelyből a hajdúszoboszlói ásvánvdus hőforrás és földgáz fakad, az ezerötszázad!** méter körül érhetnék el Szegeden. Lehet, hogy ez a kombináció alaptalan és már korábban is bekövetkezik a meglepetés, mert a geológiai viszonyok teljesen ismeretlenek és a gyakorlatban a legritkábban válnak be a geológiai jóslások, de minél jobban megközelíti a furó az ezredik métert, annál kevesebb marad a reménység. A szakértők arra számítanak, hogy a jelenlegi széles agyagréteg után következő homokréteg máivégleges választ ad arra a nagy kérdésre, amelyet ez a mélykutfurás jelent, Házikezeléses színház és kritika. Dr. Krausz József, aki kőzéletileg fáradhatatlanul tevékenykedik, a Délmagyarország csütörtöki számában a színház kérdéséről tett közzé cikket. írását most is nyiltlelküség és póz. nélküliség teszi rokonszenvessé, ami utunkat állja abban, hogy boncolgassuk mindazokat a mondatait, amelyekkel nem értünk egyet. Az áldatta» szegedi színházi állapotokról megirt hitvallásában azonban hibáztatja a doktor ur a lapoknak a színházi előadásokkal foglalkozó cikkeit is. Kivételt nem tesz, tehát szives engedelmével meg. próbálunk rámutatni tévedéseire. Krausz doktornak teljesen igaza van. Aránylag gyakran megtörténik, hogy a közönség nem megy olyan darabhoz, amelyről dicshimnuszt mond az újság és tódul annak a színpadi terméknek az előadásaira, amelyet levágott, az esztétikai méltatás egyetlen komoly szavával sem illetett az xíjságiró. Hol itt a hiba? Krausz doktor szerint az újságíróban. Szerintünk: se a közönségben, se az újságíróban. Egy példa. Ismerünk doktorokat, akik három-négy pengőért röntgeneznek. Benne van ebben az összegben esetleg a fölvétel ára is. Hallottuk, hogy egy ilyen doktor rendelője előtt nap-nap után a betegek tömegei várakoznak türelemmel. Azt azonban ennek az orvosnak még egyetlen kartársától sem hallottuk, de másoktól se igen, mintha a kérdéses orvos lenne Szegeden és környékén a legjobb rönigenológus. Pedig a legtöbben nap-nap után az ő Röntgen-gépéhez t ó d u In a k. További példák. Egészen bizonyos, liogy a harmonikának, a cigányzenének, meg az önkéntes tűzoltó testületek zenekarainak sokkal nagyobb publikuma van, mint a kamarazenének, vagy csak Puccininek és Verdinek. És ki vonná kétségbe, hogy az egészen banális olajlenyomatokat sokkal, de sokkal többen vásárolják, mint a Fényes Adolfokat? Már most mindebből milyen következtetést vonna le Krausz doktor, természetesen a színház szegedi házikezetésétől függetlenül. Szegődjünk a harmonika és a giccsek mellé, akasszuk szegre rajongásunkat Ibsenért, üeraldyért, Wilde Oszkárért, Móricz Zsigmondért. Molnár Ferencért és kezdjünk el kiabálni, hogy hát ihajja, csuhajja, Farkas Imre mog Pékár Gyula a legnagyobb irók? A két útnak, legalább egy bizonyos ponton, ma még bizony föltétlenül el kell válnia egymástól. Az okokat most hagyjuk. Valahogy azt ne higyje azonban a doktor ur, hogy ez" speciális szegedi jelenség, hogy például nem tanúsítunk elég megértő hajlékonyságot, hogy nem szinházbarát-polilika vezet bennünket és hogy uem sokkal jobban örülünk a kulturlelkesedés, az irodalmi és művészeti élmény meleg színeivel leirható elismerés egyetlen szavának, mint az elégedetlenkedés hosszú bekezdéseinek. A színház házikezelésre való áttérésének előzmé. nyeit és körülményeit már határozottan tévesen látja Krausz doktor. Nem csodálkozunk rajta. Sokdolog még mindig nem áll tisztán a nyilvánosság előtt. Erről a témáról tehát ma még nem bocsájtkozunk vele vitába. Egyre azonban figyelmeztetjük. Ennek a témának a tárgyalásánál nem szabad összekeverni azt, amit nyomtatásban olvasott, azzal, amit pletyka gyanánt hallott. Ez nem esztétika. Itt alaposnak kell lenni. Annyival Inkább, mert a házikezelés még csak ezután kerülhet igen sokba a városnak, fis a tévedések már eddig is nagyon megbosszulták magukat. YL5Do!iá!ay»ticca 42-44 esíe lO ótórol B179 H20 cilisiJifersai, papsaJMeveltí, ¿i-'-vaCsü.l.ii.ra-yir^ujoi. pipacs-virágot, kék. Eiuzei-viréigOl, csalÉoievelei, íelrériii&Lyv&íe'v-eíeí, ezeríöíUveí és iniraűeíííéie r-rjyéh gyűg- nöDényeJceiSzáras IcésxlctCí afmilfa fel a Kasvar Háti, Gyékény és Gyépnüvéjnr rt.-nak Budapest, V!„ Király ucca tz.