Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-28 / 221. szám

IdSTszdpíemtier 25/ DÉLM\G¥AROBSZÁG Peldl Gyula vasárnap délelőtt bessámoló "hes&é&et mond szegedi választói előtt. A népgyűlésen /elszólal F a r U a S István országgyűlési képviselő. fardoss^Xaussig Amin §0 millfós poré a város ellen Faragé (Mim válíól mlalt. A lesöjefefe színházi pöröen decemberben hirdet ítélete! a törvényszék. Cl Délmagyarország munkatársától) A ©ögíadi bíróságoknál az utóbbi időkben szinte sem mnlik el nap, hogy színházi vonatko"ásu per na szerepelne a tárgyalások sorrend* isheiL. E pörök kivétel nélkül az Andor— Rájragó időkből származnak. Á legújabb ilyen ffSrt Tardóss-Taussig Ármin indította a -váellen. Tardoss-Taussig 60 millió korona »éjéig pörli a várost és kereseteben előadta ijögy Andor Zsigmondnak, amikor az szorult helyzetbe került, 60 millió koronás váltót irt Andor azonban mielőtt még az összeget átadta volna fizetni, a város ismeretes sziür SiSfi politikája' következtében teljesen össze,Wllott A város pressziójára ekkor a szintiázat át kellett adnia Faragónak, akinél éríéfcpsítette színházi felszerelését. Faragó azonWn az Andortól megvett színházi ¿'elszerelések Sráből csak csekély részt tndott készpénzben kifizetni. A vételár nagyobb részéért a város t/idtával és beleegyezésével váltókat adott. Ezeket a váltókat azután a város magára nézve Kötelezőnek ismerte el. ; Amikor Andor Zsigmond a Fal'agó-féle vállakat megkapta, azokat hitelezőinek juttatta. róna-értékű Fara^ó-félő váltót és ezt-az Ősz« szeget most visszaköveteli a várostól. Taussig követelésének jogosságára vonatkozólag még előadta keresetében, hogy a város jóváhagyta ezt a váltóügyletet. Ezen alapon kéri a bíróságtól a város felelősségének megállapítását, mert a város rosszhiszeműen jár el. ha e követelés jogosságát megtagadja. Az érdekes port kedden tárgyalta dr. Vadász Lajos törvényszéki biró. A kereset ismertetése után dr. Schtvarcz József Taussig Ármin képviseletében előadta, hogy ia várossal szemben üzletátruházás alapján, is megállapítható a felelősség. A sziuház nem egyéb, mint üzleti vállalkozás. Véleménye szerint a város kötelezettsége föltétlen megállapítandó. A város képviseletében dr. Simkö Elemér helyettes főügyész a tárgyalás elnapolásábkérte addig az ideig, míg- a bíróságok végső fokon ítéletet hoznak a város és Andor közötti ismeretes pörben. A törvényszék azonban azzal az indokolással, hogy az Andor kontra város pör kimenetele nem befolyásolja ezt az ügyet, az clhalasztási kérelemnek nem adott hAyet és ügy határozott, hogy az ítéletet december 13-án CgV kapott azután Taussig is 60 millió kü- } hirdeti ki Szabó József a nyugodt betör®, dJcí betörés utdin elmulatja a lopott pénzt 5 tú Délmag var ország munkatársától) A -ágombaH és vasárnapi sorozatos betörések ügyében hírt adtunk. arról, hogy a rendőrség nagy dpparátussal látott hozzá, hogy a betörések tettesett elfogja. A , rendőrség munkáját siker is koronázta amennyiben hétfő délbea sikerült elfogni egy teljesen részeg állapotban lévő egyént, aki alaposan gyanúsítható volt azzal, hogy a betöréseket ö kö4-fette' cl. A letartóztatott egyént hétfő délutáu S rendőrségi, fogdában nem lehetett kihallgatni, mert még mindig nem tért magához. A detektívek l'.tyk kedden vették munkába, amikor is megtefíapiíották, hogy Szabó Józsefnek hívják, többkörösen büntetett előéletű napszámos. Szabó József kihallgatása alkalmával először tud-, ml sem akart a betörésekről, később azonban két betörés éSüwlését íreísureríe, Elmondotta,, hogy vasárjjap éjszaka béhaíoltaPnicsaltáboröagy-uccai trafikba, majd később, mivel ott péuzt nem talált, a rókusi Feketeföldek tájékára tévedt, ahol egy szatócsüzletben tett látogatást, innen 150 pengőt vitt c], amelyet azután teljesen elmulatott. Elmondotta Szabó József, hogy' Iiéüó reggel egyik Gizella-téri vendéglőben hallotta meg, hogy a detektívek keresik. Erre átrohaut a közeli fodrászüzletbe, leborotváltatta szakállát és az volt a szán. deka, hogy elutazik Szegedről. A megmaradt pénzből Félegyházáig vasúti jegyet váltott, mivel pedig még a vonat indulása messze volt, átment egy közeli vendéglőbe. Itt fogták el azután a detektívek. Szabó József azonban a Belvárosi Mozi és a Kossnth Lajos-sugáruti betöréseket nem ismerte be, ugy, hogy a rendőrség most más irányban indította meg a- nyomozást, hogy ezen betörések tetteseit is elfogja. A mzinSúz €&ö€iJéneM igaz okairólóta egyebet se tettek, csak szapulták és becsmérelték a színházat, az igazgatókat, az előadást, a kiállítást stb. A közönség egyebet se hallett: Asszonyvirtsaft a színháznál..,, az igazgató anyagi zavarokkal küzd,.,, a színészek éheznek..., az előadás gyatra..., nincs primadonna..., el kell csapni az igazgatót..., Piripöcson is jobbak az előadások..,, stb., stb- — Jöttek a »hozzáértők«, ékesen és meggyőzően bizonyították, hogy a Magyarban, a Vigtíéii, a Nemzetiben jobb prózai előadások mennek s a bécsi opera jobban adja az operákat s nagyobb változatosságban, szebb kiállításban. Mindazt addig dumálták, hirdették, bizonyították, mig a közönség befolyásolhatóbb, szuggerálhatóbb része — és ez a többség — megundorodott a színháztól s még a tájékát JS messze elkerülte ' W&nmer törvényhatósági bizottsági tag ur fe legutóbbi közgyűlés alkalmával, midőn a lízinházkérdéshez hozzászólottam, azt kiáltotta felém: »Krausz doktor nem ért a szinbázboz!« Bizony belátom, hogy igaza vau^ jmm értek én a színházhoz, de ssereíeru, rajongok érte és ha viszonyaim engednék, ott volnék minden előadáson. Nem értek hozzá, fcfeí szívvel-lélekkel színházbarát vagyok. S most, ezen incidensből kifolyólag, ha a tel. Szerkesztő ur megengedi, ki fogom fejteni, hogy egy egészen laikus miben látja a szegedi színház katasztrofális csődjének okát, ami kényfelemtetíe a város hatóságát, hogy, líO.ÜÖÖ psngő előrelátható deficit dacára isii ázikeztjésbe vegye a színházat. A Város közönségével megutáltatták a színházat! A jhozzáértők- és •-•benfentesek - étekIBELVA^OSI MOzT| Szepteuber JS-án, srsrdáT I mmm ŰEÍHY ESÍT^píqh mimmi ] 1 í&i&zr*. 1 V v4^gafi VásSsk&ihti'i * VI". t<se* W ffiteeft, 1 Szeptember ¡3, í9-én, szűrőin éj csülőrtökcn Ördomficis lova^s 1 1 kii na rncitífe 0 fflV:-.a:> — Fős ciepi£>; Mitcto mSuttn. 1 Azontvüi, ©föscal gfüz Bffit 1 1 Eiöií'ga* faíáe:« 5 r.'.i vasár- üanepwp 3. 3. " ? 4«xor j 1 fiiaáiíolc iti-ziie "S. 7, ? váUr *« ~ 5. 7 S úraW J Nem akadt senki a »hozzáértők közül, aki megmagyarázta volna a közönségnek, hogy a szegedi színház mennyivel nehezebb viszonyok között végzi feladatát, mint bármelyik pesti színház. A Magyarnak, a Vignek megvan a maga drámai együttese, a Királynak kitűnő operett-társasága, az Operának csal-; operaegyüttese. A szegedi színháznak minden műfajhoz külön társaságot kell szerveznie, de. az vetekedjék a pestiekkel! A fővárosi sziuház 2—3 darabbal végigjátsza az egész évadot, persze ehhez fényes kiállítást csináltathat; a szegedi 50—60 darabot kénytelen előadni egy évadban, természetes, hogy a darabok kiállítása nem vetekedhetik a pestiekkel. Á »hozzáértők« szállítsák le az igényeiket S bevegyék el a nagyközönség kedvét a szinházb aj árastól. Tudjuk, hogy tökéletes műélvezetet non kapunk, de mi kevesebbel is meg vagyunk elégedve s örülünk a színházunknak; ha nem disguistálnak bennünket. Még egy tapasztalatomat le kell szögeznem, örökös ellentétet látok a kritikusok és a közönség izlése között! Ami a közönségnél-: tetszik, amelyik darabhoz dűl a közönség, azt a kritika, majdnem kivétel nélkül, lehúzza a sárga földig, kis híjjá, hogy ki nem mondja, hogy .ezt a darabot jóizlésü ember meg nem nézheti. Amelyik darabol: pedig a kritika feldicsérj, magasztalja, amire azt mondja: »Végre a direktor átérzi hivatását és áldoz a kulturának^: stb,, ezt az előadást a közönség következetesen elkerüli, ezek a nagyszerű darabok üres házak előtt játszódnak le. Nem lehelne a kritikát valamivel közelebb hozni a közönség Ízléséhez? Hiszen szép feladat lehet nevelni a közönséget, fejleszteni az ízlését, de ha a közönség nem akarja megnézni ezeket a darabokat? Talán turnusokban karhatalommái kellene bekényszeriteni? Nem is kell olyan nagy hozzáértés a szinj házhoz, csak szeretni keli. A kis jót is nagy i örömmel kell fogadni és még érdemén felül is megdicsérni, a rossz felett jőakaratulag szemet hunyni, vagy enyhén elbírálni, a közönséget színházba járásra animálni, mindenki-; nek életszükségletté tenni a színházat, akkor a" direktor, a színészek teljes létekkel fogják a művészetet szolgálni s minden erejük megíeszitésével fognak jó előadásokat produkálni, Talán a deficit se lesz olyan nagy? (Dr. Krausz Józsefi e r'B£LMAeYAR01SZACi" I KÖLCSÖNKÖNYVTÁRA. f mmmwmmmmmrmmmmmmmm | Megérkezlek és kikölcsönözheiak MÓMA FEEEMC 1 most megjelent összes munkái: | Első kötet: Véreim. Második kötet: Éneit a huzamezőlsről. | Harmadik kötél: Ének a teusamezőliről. Negyedik kötet: | Sokféle. Ötödik kötet: Nádi hegeSU. Ha'odik kötet: Beszélgetés a ferde foronnyal. Havi üif l'&O, elüfls&iölcaeU 1 §> pengő, Ű9s£viselő~elöflzettílenef< st 39. §síl em^seíőUneíi 16 fillér. I « » UM U tJ MMMM Ik fSncs í&It&é reuma, csuse, Uöoavéay. /w dagatSí, sebes, viszkető és béna * láb, iUdöbaf, asztma, aatvbaf, ídegb&teqsé®, szembaj stb. 1 31 év óta kiprőiélvo, 7 országban szabadalmazva Ne hagyja magát rossz tanácsadótól lebeszélni. Ha Ön cdehaza teljesen meg akar szabadulni hűtéstől származó bajától, akkor jöjjön okvelen bizalommal ho" ?áíTt; mikor még nem késő. Két próbafürdő 7 pangó, megvesz! tőlem a késrOl^ket annak nem kel'fizetni, rfeieletíe! SSTTKÓ első m. klr. sz?i'^aibm fsltölalóla és tuíejdoaoaa Szeged, Sárkány< és OfeSícís, fim 1««: E-Jííspast .tseHeit. 78?-