Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-27 / 220. szám

WÉL.1ÍAGYÁR0RSZAG HireJz Kedd- Rőm< kath- Kozm. De. Pro­A '•testáns Adalbert. Nap kel 5 óra 52 perckor, nyugszik 17 óra 50 perckor. A Somogyi-könyvtár nyitva délelőtt 10—l-ig, dél­után 4—7-ig. A muzeum nyitva mindennap délelőtt 10-l-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I, eme­let) nyitva d. e. 8—l-ig, d, u. 3—7-ig, Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tar­tanak: Apró Jenő, Kossuth Lajos-sugárut 61. sz. Barcsay Károly, Széchenyi-tér, Borbély József, Takaréktár-ucca, Moldvány Lajos, Újszeged, Nagy György, Boldogasszony-sugárut, A Délmagyarország bécsi szerkesztősége: Wien, II., Taborstrasse 7. (Wr. Auslandskorrespondenz), Telefon: 40—3—22. Bécsi kiadóhivatal, olvasó­terem és hirdetési képviselet Ausztria részére: Wien, I., Wildpretmarkt 1, (Österrs Anzeigen A,-G^) Telefon: Serie 62-5-95. i i > — őszi kánikula. A Meteorologiai Intézet jelen­tése: Hazánkban a légáramlás folytán a hőmérsék­let tegnap az északihoz képest rendkívüli mér­téket ért el. A maximum általában 30 fok körül ingadozott. Ma reggel a hőmérséklet a Dunántulon sülyedt, ahol kevés eső is volt, Jóslat: Némi hősülyedés, eső nem valószínű. — lő.COO-ea pályáztak a Rolhermere-segélyre. Budapestről jelentik: Tegnap járt le az a határ­idő, amelyet a Társadalmi Egyesületek Szövetsé­gének vezetősége a Rothermere lord adományából való segélykérésre kitűzött. Eddig 15.000 pályázatot adtak be. A kérvények felett a bizottság 2—3 héten belül dönt és 30—40 pengő lesz az a mini­mális összeg, amelyet a menekülteknek juttatnak. — A köztisztviselők lakáspénze. Budapestről je­lentik: A minisztertanács határozata értelmében most jelent meg a kormány rendelete az államig vármegyei, vasúti, állami vas- és gépgyári tiszt­viselők és alkalmazottak, valamint a honvédség, csendőrség, folyamőrség és államrendőrség tagjai, továbbá a felsorolt csoportokba tartozó nyugdija­sok és özvegyek lakásbérének a szabályozása ügyé­ben. A rendelet ugy intézkedik, hogy az emlí­tettek november 1-től 1928 január 31-ig terjedő negyedévre az arany alapon megállapított alap­bér 70 százalékát kapják szemben az eddig kifize­tett 65 százalékkal. — Az Édenkert bemutatójára és többi előadására Jegyek a Délmagyarország kiadóhivatalában. — Felöklelte a bika. Vasárnap reggel az uj­szegedi kendergyár előtt Sánta Ferenc 59 éves gulyást felöklelte egy megvadult bika. A szeren­csétlen gulyást súlyos sérüléseivel beszállították a közkórházba. Állapota életveszélyes, — ötszázpengős szlndarabpályázat. A miskolci Lévay József Közművelődési Egyesület komoly tö­rekvéseinek egyik jele az a folyóirat, melynek első száma Bank Sándor és Sassy Csaba szer­kesztésében most jelent meg a könyvpiacon, A Miskolci Szemle közli a Lévay József Közművelő­dési Egyesület 500 pengős szindarabpályázatát, egész estét betöltő, eredeti drámai alkotásra. A géppel irt és jeligés levéllel ellátott színdarabokat december 15-ig az egyesület igazgatójának címére (Miskolci Luther-tér) kell beküldeni, — Szabó Gyula pöre a cipőszövetkezet ellen. Szabó Gyula, « szegedi cipő- és papucster­melő szövetkezet volt vezérigazgatója egy évi vég­kielégítést követelt a szövetkezettől, ahol több mint 10 évig működött. Szabó Gyula peres 'ut№ vitte követelését és a szegedi járásbíróságon 151 millió korona végkielégítést állapítottak meg. A szövetkezet a járásbíróság ítéletét megfelebbezte és igy került az ügy a törvényszék polgári tanácsa elé. A törvényszék azonban az idő előrehaladott­sága folytán az ügyet már: nem tárgyalhatta és ugy döntött, hogy október 4-én hirdeti ki ha­tározatát, — Dr. Kogutowicz Károly uj néprajzi térképe. A Rothermere-akcióval kapcsolatosan komoly ta­nulmány jelent meg, Magyarország uj, színpompás néprajzi térképe, melynek szerzője a szegedi egye­tem ismert professzora, dr. Kogutowicz Károly, Bár a tudomány tárgyilagosságával kezeli a kér­dést és tulajdonképen uj határokat nem rajzol ki, mégis mindenki, aki a térképre rátekint, világos képet alkothat magának Csonka-Magyarország ha­tárainak kiterjesztésével foglalkozó kérdésekről. A szerző községről-községre, a legnagyobb pontos­sággal kimutatja a nemzetiségi viszonyokat és en­nek az eljárásnak eredményeképen abszolút pon­tossággal rajzolódnak ki a néprajzi határok. A térkép feltünteti az elrabolt Erdély nagy magyar területeit, látjuk, hogy mekkora területet vágtak el a magyar nyelvterület testéből délen a jugo­szlávok, északon a csehek. A térkép mellé adott szövegből megtudjuk, hogy Felföld és Erdély el­rabolt területeinek nagyrészén 80—90 százaléknyi a magyarság számaránya. A térkép széleit elmés grafikonok és kis térképek tarkítják. A technikai kiállítás a Magyar Állami Térképészet érdeme. A térkép külföldi propagandára is kiválóan al­kalmas, mert angol, német, francia és plasz szö­veggel is kapható. x Reich Erzsi őszi és téli modellujdonságai megérkeztek. Kész átmeneti kabátok és kosztü­mök olcsón kaphatók, Vár-ucca 7, Ö20 legszebb őszi divatáru ci&SceR megérRezíeR uri és női divatáru Üzletébe Szeged, Széchenyi tér 3. Valód! Coly, Houbi­ganf, D'Orsay parfü­mök, kölni vizek, pouder, szappanyok, fogkefék és fogkré­mek, gyönyörű és olcsó emléktárgyak. f A léghuzat . veszedelmes ellensége az embernek. Neuralglát és csúzos fájdalmakat ökflf leglőbowőr. A felülmúlhatatlan * ítoyet féle Aspirin-iablettók elhárítják a bajt és hamarosan enyhfl. lést nyújtanak. Csakis valódi <8ay&. tablettákat fogadjon el eredeti csomagolásban a zöld ¡papírsza­laggal. d* Budapest, vagy Szeged legyen-e a szellem! főváros? Igen, kérem szépen, most már erről is szói van, még pedig egészen komoly formában. Hi« szen a megváltó eszmét gróf Klebelsberg Kunó veti fel, aki amellett, hogy, szegedi kép-* viselő, kultuszminiszter is, akinek tehát sok bele« szólása van abba, hogy megmaradjon-e a kö­vetkező néhány évszázadban is szellemi főváros-! nak Budapest, vagy pedig Szeged rukkoljon elő,; Budapest helyére és elé, Sokat gondolkoztunk a dolog felett, A helytsere nem egészen megvalósíthatatlan. A parlamentet például nem kell Szegedre leszállítani. A parla-i mentnek nem föltétlenül a szellemi fővárosban mui száj lenni. Sokoropátkai kibírja majd máshol is. Az akadémia budapesti épülete átadatik diák« menzának olyan egyetemisták részére, akik azzal szereznek érdemeket, hogy valamelyik vid,éki egye­temen tanulnak. Itt főznek és tálalnak majd a vidéki egyetemekről felruccant olyan ifjak ré-t szére, akik igazolni tudják, hogy igazoltatásokban résztvettek. Magyar nyelvtudás nem föltétlenül szükséges. Olasz nyelv tökéletes birása közokirati« lag igazolandó. Szegeden uj épületet emelnek az akadémia részére. Szegediek kilakoltatása. Hatów sági házépités. Szegediek nem kaphatnak lakást* A budapesti múzeumépületet csúszdákon leguri­gázzák Szegedre. Móra köteles Pestre költözni. Ne« ki nincs joga a szellemi fővárosban lakni. A mu« zeumi épület részére kisajátítások. Hatósági ház« épités. Kizárólag budapestiek és más vidékiek ré« saére. Szegediek ki az uccára. A pesti színházak átalakíttatnak egyetemekké. .Valamennyi pesti szín­ház le Szegedre. Itt házikezelés. Házikezelő Bár« doss Béla, mert nem járt sose színházba. Drama« turg G. K., mert könyvet sose olvasott, színházba öt-hat évben egyszer ment, ha véletlenül felvető­dött Pestre, de ott is csak olyan darabhoz, ame­lyikben nagyon, de nagyon sok volt a disznóság. Újságírók nem tehetik be a lábukat a iszinházak« ba. A szerkesztőségi helyek átadatnak adóvégre« hajtóknak. Nagy deficit és adóemelés garantálva. Színházak építése. Házak kisajátítása. Rombolás. Hatósági házépités. Régi lakását csak az a szegedi lakos tarthatja meg, aki hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem Szegeden született, , A Ebben a pillanatban mondja a szerkesztő, hogy, hagyjam abba az írást. Az egész nem gilt. A kul« tuszminiszteri cikk mindössze gyöngéd odamondo« gatás a bűnös Budapestnek, amely, ugy látszik, nem igen akaródzik hozzájárulni az ott készülő egyetemi építkezések költségeihez. Kár, válaszoltam a szerkesztőnek, ilyen módon egyszer mégis csak eltűntek volna a föld színéről a szegedi vizes la­kások, büdös árkok, lett volna csatornázása, vizve« zetéke, kövezete az egész városnak. Hát ezt hom nan veszi? — kérdezi a szerkesztő. — Ha egyszer szellemi főváros leszünk — felelem, határozott han. gon vitatva az igazamat. — Szellemi főváros kultusz­miniszteri szempontból — vitatta a szerkesztő. Azt még nem tudjuk, hogy mit szólt volna mindeh­hez a népjóléti miniszter. Meg aztán egy pilla­natig is komolyan tudta venni az egész dolgot?!

Next

/
Oldalképek
Tartalom