Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-25 / 219. szám

1 lm Dí.LMAGYARORSZAG 1927 szeptember 25. Menyhárt Gáspár dékán, a szegedi egyetem jogtudományi karáriak professzora kijlföntette, hogy a jogi kar határozata jogerős és megmásíthatatlan, apelláta sincs ellene, Krausz János .nem lehet & szegedi egyetem hallgatója, nem tehet mást, mint hogy belenyugszik a tudós és jogtudós professzorok végzésébe. OBiele kell nyugodnia, mert ugy látszik, hogy a tudós professzorok még min" dig holmi diáktanácsok hatalma alatt állanak és igy nem törődhetnek azzal, hogy, a folyamodót kiváló bizonyítványa valósággal predesztinálja a további tanulásra, tehát érthető, ha a középszerűség, a féltékenység és a belőle származó, engesztelhetetlen gyűlölet mindent elkövet az fÁdy-rajongó, Ady-rajongása miatt most már másodszor kicsapott diák megriasztott életének tönkretétele érdekében. Krausz János nem tanulhat tovább, mert két évvel ezelőtt azt mondotta, hogy Adyt tartja az igaiább, a magyarabb költőnek. Magyar Lászl^. A szegedi egyetem három nyugatomba vonul! professzora egyetemi oktatásunkról, az ifjúságról és a numerus claususrtl. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi egyetem három ismert nevű profeszszora: Csengery János, a klasszika-filologus, Kossutány Ignác, az egyházjogász és Lő te József, az orvos, nyugalomba vonult. A »nyugalomba vonulás«, mintha örök tragédiája lenne az emberiségnek. Még a legmunkakészebb öregségnek is hirtelen redőkbe ráncosodik az energiája, ahogy tudatára ébred annak, hogy számára nem építenek több »mérföldkövet», hivatalosan jeltelen utak csendes magánya lesz ezentúl osztályrésze, » ¿j Csengery János, a tanárvizsgázlaló bizottság elnöke, hivatali szobájában dolgozik. Fürge, vidám, jókedélyü és derűs. Kissé mégis rezignált lesz a hangja, amikor megkérdezzük, hogy miért vonult nyugalomba? — 1880. óta működöm a tanári pályán — kezdte Csengery. — Dolgoztam örömmel, lelkesedéssel és észre sem vettem, hogy a tél bepermetezte hajamat és szakállamat, mig az idén ősszel rámlepett a hetvenedik esztendő. Törvény van arra, hogy hetven éven tul nem lehet senki aktiv egyetemi tanár, bejelentettem tehát, hogy mandátumom letelt, A kar, szótöbbséggel felterjesztett aktivitásom meghosszabbításáért, a közoktatásügyi mtósíter azonban a tanév megkezdése előtt, miután már meghirdettem előadásaimat, értesített, hogy nyugdíjba kell vonulnom, t Tudom, hogy vannak 80 éves aktív pro„ fesszorok is, de hiszen minden íőrrény alól van kivétel. Azért nem esem kétségbe. A koromnak hadat ízenhettek, de a klasszikusoknak, akiket én teszek hozzáférhetővé magyar nyelven, nem, — Az ősszel fejeztem be Pindarosz 41 győzelmi dalának verses fordítását, ami nem kis feladat volt. A fordítónak nemcsak tökéletes filológusnak, hanem egy kicsit poétának is kell lenni. 4#y nyelvre sem tudták lefordítani a verses Pindaroszt, mert a görögével csak a magyar nyelv hangja képes versenyezni és ahogy Arany János Aristofanesze a legjobb Aristofanesz, ez a Pindarosz lesz a legjobb Pindarosz a világirodalomban, — Most jelenik meg egy könyvem, Homéros Illiasza a pécsi Danubius kiadásában. Most nyomják uj latin tankönyvemet, az első 4 középiskola számára. Oh, én dolgozom tovább nem az összeroppanó, hanem a hittel telt ember, lelkesedésével. : —• Tagja vagyok Pesten a Lafontaine-társaságnak, amelynek célja a világirodalom kincseinek kicserélése. Ugy hallom, hogy az Akadémia a főkönyvtárosi állásra jelöl. Amennyiben súlyt helyez személyemre, örömmel állok rendelkezésére. — Milyennek látja tanár ur az egyetemi oktatást Magyarországon és különösen Szegeden ? — kérdeztük a személyi dolgok ilyen módon való elintézése után. — A fejlődés Szegeden nagystílű, a felszerelés és az épületek tökéletesedésével az egyetem kezdi visszanyerni azt a szinvonalat, amelyen Kolozsvárott állott. De többre is törekszik annál, ami nemcsak az egyetem szempontjából kívánatos. Reméljük, a szegedi egyetem vezérszerepet fog játszani az országban, • —• Milyen az egyetemi ifjúság? > — Kégeu a legnagyobb egyetértés volt tanár és növendék kőzött. Idealizmus fűtötte az ifjúságot. Ma — folytatja Csengery professzor — az ifjúság lelkét tönkretették a háború és az azután követk«^ idők. Megpecsételték sorsukat a gondok, Hm oda mennek, nem arra a pályára, ahova a tehetségük vonzza őket, hanem oda, ahol jobban és gyorsabban lehet boldogulni, elhelyezkedni. Nagy regenerálódásnak kell jönni a nagy destrukció után. Vannak becsületes törekvések és tanulni vágyás az ifjúságban, de nem olyan mértékben, mint régen, / t — A numerus clausus? — kérdeztük a sokat tapasztalt öreg professzortól, aki most nyugalomba vonul, aki azonban nem szívesen nyúlt ehhez a témához. Ennyit mondott: — A numerus clausus — törvény és igy egész' mindegy, akár helyesli azt valaki, akár nem. Mindenesetre a törvény aszerint kapja, vagy veszíti az élét, ahogy magyarázzák. A miniszter jelenlegi rendeleteivel eltér a merev magyarázattól, amenynyiben nem a felvett, hanem a felvehető tanulókhoz kell mérni a százalékot. A numerus clausus lényegileg nem egyéb, mint egy folyamat kezdete, amely arra irányul, hogy ne produkáljunk több lateinert, mint amennyit az állam el képes tartani. — És ezt a leépítést a zsidókon kell kezdeni? — kérdeztük. Sajnálkozó mozdulat volt a felelet Sophokles fordítója részéről, • Az őszi nap bágyadt, mosolygó melege sütött be a szobába, keresztülíáncolt szép asszonyok portréjain, mig megpihenve letelepedett a kedves, őszbeboruló öreg ur, Kossutány Ignác íróasztala melleit. Nyugalomban, de munkaközben találtuk. Amikor megtudta jövetelünk célját, melancholikus mosoly futott át arcán. — Nagy sora van annak, hogy én miért vonulok nyugalomba, — mondta. — Nagyon beteg voltam, inkább odaát, mint itt és most pihenni, gyógyulni akarok. 74 évemet betöltöttem, 54 éve vagyok professzor, 104 szemesztert tanitottam és a legnagyobb tudományos munkásságom most az lesz, hogy egészségemet helyrehozzam. Saját kérelmemre vonulok nyugalomba, nem szólítottak fel rá. Sokat dolgoztam életemben, irodalmi munkásságom azonban főleg két irányba terjedt. A magyar jogtörténelem és magyar egyházjog volt működésem bázisa, szorgalmasan irtam lapoknak is, de ma ugy érzem, szikkad a forrás, ahonnan eddig munka és kedv táplálkozott. — A szegedi egyetemen szerzett tapasztalatai? — A lagjobb reményekre jogosítanak. A közoktatásügyi kormány és Szeged városa fejedelmien gondoskodik fejlődéséről, a tanári kar hivatása magaslatán áll. Klebelsberghez fogható kultuszmii niszterünk még nem volt, — mondja Kossutány professzor, mialatt fáradtan fekteti fejét a hintaszék vánkosára. Himbál a szék és himbálóznak a szavak. — Az egyetemi ifjúság derék, szorgalmas, törekvő. Az országot ért sok baj majd kijózanítja őket, de kijózanítják az élet nehézségei is, amelyek a tanulás és megélhetés elé a legégetőbb problémákat állítják. ?., Ami peúíg politikai csínyeiket illeti, azokért sohasem az ifjúság felelős, hanem azok, akik a hátuk mögött állanak és akiknek érdekük a felfordulás. — Az egyházjog professzorának véleménye a* numerus claususról? A törvény kóros tünet, aminek nem lett volna szabad megszületni. Egészséges viszonyok közölt nem támadhatnak olyan áramlatok, amelyek a fiatalságot megrontják, mielőtt önállóan gondolkozhatnék. — Tönkretették az ifjúságot' a Galilei KöE- és hasonló eszméket hordozó egyesülések. Mindenféle szabadságnak legnagyobb ellenségei azok, akit azokkal visszaélnek. Ha az egyetemi szabadsággal! nem éltek volna vissza, nem lett volna szötség' ilyen korlátozásokra, • L ő t e József orvostanár friss egészségben, jó. kedvben, mint szükséges, de elkerülhetetlen szat fogadta a nyugalombavonulást, amely alóli neki se jutott pardon a miniszter hajthatatlan akaratából. De Iiőte professzor nem, kedvetlenedik el. Folytatja laboratóriumi mükö'ílését és búvárkodását a lépfene és veszettség elleni védőötfes1 (kérdéseiről. — Nem ujak ezek a kérdések, de az ember sohase tudhatja, mikor bukkan valami újra —"j (mondja. Az oktatást a szegedi egyetemen magas színvonalúnak tartja Lőte professzor. Az egyetemi hallgatókkal is nagyon meg van elégedve. — Neki lendültek a tanulásnak, bár tűrhetetlen és szomorú a szegénységük — mondja. — A politizálásuk? — Az ifjúság politizálása sohase számított, nem: komoly dolog, az ifjúság csak egy kötelességet ismerhet, a tanulást. Következett a kényes kérdés, a numerus cláüsus ügye, amely körül a következő beszélgetés fej-: lődött ki közöttünk. A professzor: A numerus clausus a magyarsági szempontjából a legszükségesebb törvény "és vl-1 (delem. — Hogy történhetett meg az, hogy a szegedi) orvosi fakultáson 9 hallgató közül h'ét leányt,; pem is prémaloruszokat és csak két fiút vetlek fel? A professzor nevetve: — Nem tudom, nem folytam bele az ügyekbe, bár jelen voltam a felvételnél. — Fülünkhöz jutottak az előterjesztő profeszszor szavai, amelyek szerint »azért vesznek fel több leányt, mert azok úgyis férjhez mennek, nem praktizálnak, tehát nem lesznek konkúrreneiá'k':. A professzor nem válaszolt. Hátradőlt a széken és hangosan, bár kissé kínosan felnevetett. Lengyel Vilma. K.ecM Cajos modern szabóságát Kölcsey ucca 4. ss. alá fielyessite át. Ingatlanokat részén és körnjékín ugy eladásia mint vételre legelőnyösehljen ajánl és elad régóta fentállü DÁV5D iog&Maii&KgalHal irodája zegeden, Kossuth Lajos Stt&ftwi e. - Telefon 10-42, 531 c 1/ a Előnyomtaiások, hlmzéAp " n A sek olcsón és szépen <1 készülnek. e 7 Kézimunkaaroyagek raktáron 1*1 -ú-MPAR Szeged, Kölcsey ucca 5, s 1. Női kalap újdonságok elismerten olcsón a legjobb m ncségekben Berénylnél »1 Szeged, Kelemen u. 7. FilcUalap&te № pengőtől i Legszebben al aki t!! Harisnyák, zoknik, keztyUK, gyermek, női és férfi divaLtmellények puiloverek, svettereSs, sálak, sapkáfe nagy válaszíetban rendkívül olcsó árban kaphatók 485 Körúti Nagyáruházában Szeged, Tisza Lajos