Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1927-09-24 / 218. szám
DÉLMAGYARORSZÁG e 1927 szeptember 20. I szegedi törvényszék elkobozott egy németnyelvű könyvet, amely a svábokat Izgatta a magyarság elten. rokkaí szemben '—írja - és azért nem szabad megengedni, hogy a magyarság felülkerekedjék a svábok fölé. A könyvnek különben jórésze izgatás a magyarság ellen. Az ügyészség ennek megállapítása után vádat emelt a könuv (A Débnagyarország munkatársától.) Ruk Ferenc egyetemi hallgató nemrégiben egy németnyelvű Lipcsében kiadott könyvel adotl öt az ügyészségnek. A könyv Ádám Müllert tűnte! i fel szerzőül és az 190*3 1966. évek magyar politikai életét vázolja. A könyv a délvidéki sváb lakosság részére készült. Az ügyészségen, a könyvet átolvasták és megállapították. hogy magyarellenes tendenciája van. A könyv többek között összehasonlítja a magyar falut egy. sváb községgel és megállapítja, hogy a magyar paraszt lusta, dologtalan. A svábok szellemi fölényben vannak a magyawwwiwmiiwwwwwmmmmmmm wwfwi conyv ismeretlen szerzője és ismeretlen terjesztő/? ellen. A szegedi törvényszék YiUl-tanácsa pénteken targyalta az ismeretlen szerző és az ismeretlen terjesztő elleni bűnügyet. A tárgyaláson ismertették a könyv egyes részleteit, majd az ügyészség indítványára a bíróság elrendelte a könyv elkobzását. Mulat a napszámos, mulat a főjegyző, — nemzelgyalázásért 1 évi börtönre ítélik a napszámost. (A Délmagyarország munkatársálót.) Bán Imre kevermesi napszámos nemzetgyalázás és vallás elleni izgatás cimén állott pénteken a törvényszék l^'/eManácsa előtt. A vád szerint Bán Imre junius 5 én a kevermesi Pénteki-féle vendégtőben ivott, ahol a külön Seremben éppen a községi főjegyző mulatozott cigánnyal. Bán Imre elbusult a cigányzenén, majd amikor már teljesen részegnek látszott, ráparancsolt a cigányokra, hogy hagyják olt a főjegyzőt és most már neki játszanak. A főjegyző azonban nem akarta elengedni a cigányokat. Szóváltás fejlődött ki, amelynek hevében Bán élesen kifakadt, majd kikelt a vallás és a fennálló társadalmi rend ellen. Bánt a helyszínen letartóztatták a csendőrök. A pénteki főtárgyaláson Bán tagadta bűnösségét. Előadta, hogy a kérdéses alkalommai annyira részeg volt, hogy semmire sem emlekszik. Máskor még sohasem volt részeg, el sem tudja képzelni, hogy hogyan feledkezhetett meg annyira magáról. A kihallgatott tanuk ezután igazolták az inkriminált kifejezések elhangzását, de egyben megerősítették, hogy Bán Imre rendes, dolgos, munkaszerető ember, aki nagyon ritkán szokott inni. A bíróság a túlnyomó enyhitő körülmények figyelembevételével a vádlottat egyévi börtönre ítélte. A kihirdetett Ítélet ellen Bán Jmre felebbezest jelentett be. CseUély éráeUlőáés mellett folyt le a Közgyűlés egészségügyi vitája. A tanács „megszivlelés tárgyává teszi" a sínylődött fiáza és az ingyen fürdő Ügyét. (A Délmagyarország munkatársától) A polgármester valósággal tátongó teremben nyitotta meg a szeptemberi közgyűlés harmadik napját. Az ülésen ásítozó padsorok között csak elvétve üldögélt néhány buzgó és mindenre elszánt városatya. Még denevér sem volt a teremben. A költségvetés részletes vitáját folytatták. Mindjárt a legelejéu Balogh Lajosnak éles összecsapása támadt dr. Szeless Józseffel, aki azt mondta feléje, amikor felszólalt, hogy »maga nem tudja mit beszél«. Balogh erre felháborodva kért elégtételt és kijelentette, hogy Szeless József különböző javadalmakat élvez a várostól. A polgármester mindkettőjüket rendreutasította. Hoffer Jenő a piaci visszásságokai leszi szóvá. Tűrhetetlennek tartja, hogy a piacos 'napokon a belváros / egy része valósággal istállóvá válik. A lakásokat a kellemetlen istállószag miatt szellőztetni sem lehet. Fontosnak tartja, hogy a tanyai lakosság bejárjon a városba,, de azért a belvárost nem szabad istállóvá lezülleszteni. A polgármester Hoffer Jenő felszólalására hivatkozik Rósa Izsó egykori kijelentésére, amely szerint fontos érdek, hogy a tanyai kocsik a belváros szivében álljanak meg. Tudja, hogy a város közvéleményének egy töredéke a Mars-térre akarja áthelyezni a szekérpiacot, de meg van győződve arról, hogy a többség nem kívánja ezt a változtatást. A Mars-tér rendezése három évi városrendezési programot emészt meg. De azért el fog következni az idő. amikor odakerül mégis a piac, de egyelőre ott kell hagyni, ahol van. A tanács már gondolkozik a piacrendezés problémáján. Dr. Fajka Lajos az adóhivatal személyzeti kiadásairól beszél. Kijelenti, hogy a becsüsi állások feleslegesek, illeíve nem kell a városnak 24 becsüst tartania. írjon fel a közgyűlés az erre vonatkozó térvény megváltoztatása érdekében a kormányhoz. A polgármestsr a becsüsi állások fontosságát fejtegeti válaszában. Válasza feltűnően hosszura nyúlt. I — A polgármester inegobstmálja a költségvetési, — jegyzi meg Wimmcr Fülöp. Dr. Bodnár Géza szólalt fel ezután, Azt indítványozta, hogy a város ebben az évben csak negyvenszázalékos pótadói szedjen. Hivatkozott a belügyminiszter leiratára, amely megállapította, hogy felesleges az ötvenszázalékos pótadó. A polgármester ingerülten tiltakozott az indítvány ellen. Hivatkozott a városra váró nagy feladatokra, amelyek minden fillért nélkülözhetetlenné tesznek. TViinmer Fülöp a polgármester álláspontját teszi magáévá, mert meg van győződve arról, hogy a városnak nagy szüksége van most erre a differenciára. A közgyűlés elvetette Bodnár Géza indítványát. Csonka Gergely a kereseti adó alapjának szabálytalan megállapítását kifogásolja. Magyar József a földbérlők adóját sokallja. Dr. Fajka Lajos szólal fel ezután, A tanács soha nem észlelte azt, hogy a polgárság adóterhei elviselhetetlenül súlyosak, azt azonban rögtön észlelték, hogy u tanácsnokok nem léphetnek elő, tehát személyi pótlékkal kell kárpótolni őket. A törvény módot ad arra, hogy a kereseli adó kulcsát 'leszállíthassa a város. Nincs akadálya annak, hogy a polgárság 5 százalék helyett csak 3-at fizessen. A polgármester az inditváuy elutasítását kéri, mert a városnak szüksége van erre a jövedelemre. A közgyűlés Fajka indítványát elvetelle. A borfogyasztási adó bírságpénzek tételénél isméi Fajka Lajos szólalt fel. Indítványozza,! hogy a közgyűlés a bírságpénzeket a városrendezési alaphoz csatolja. Kifogásolja, hogy a bírságpénzek egyhatodrésze gyarapítja csak a város bevételeit, öthatodrésze pedig a kihágásfelfedezőé. Ez spiclirendszer ugyan, de mégsem indokolt dolog, hogy az a városi tisztviselő, akinek semmi része sincs a kihágás felfedezésében, részesedést kapjon a bírságpénzből. Dr. Tonélli Sándor azt indítványozza, hogy mind az öthatodrész a felfedezőé legyen, mert a törvény igy rendelkezik. Bodnár Géza, majd Magyar József szólal fej a kérdéshez. A közgyűlés ezután Tonelli Sándor indítványát fogadia el. Dr. Kovács József a mélvfekvésü terek feltolté, sél sürgeti. Csonka Gergely; majd dr. Knutsz József sző., lalt fel. Közegészségügyi intézményeket és rendszabály oka! sürget. A legelső teendő a. nyílt, a bűzös árkok eltüntetése. Ügy tudja, hogy az egészségtelen lakások statisztikája már teljesen elkészült. Arra kéri a polgármestert, hogy a statisztikái nyomattassa ki mielőbb. Az nagyszerű eszkőz lesz az országos propagandához. A tüdőgondozó kérdéséről szólva elmondja, hogy ez az intézet már másfél éve kész van. A város szubvenciót is kap fen tartásához, mégsem nyílt még meg. Nem kutatja a kérdés személyi vonatkozásait, de az intézet megnyitását mindentől függetlenül sürgősnek tartja. Sehol az országban olyan orvosuyomoruság, mint Szegeden, nincs. Éppen ezért nem tartja kívánatosnak, hogy az intézel élére idegenből importáljon a város orvost. — Most már vau Szegeden egyetem és van közkórház — mondotta ezután —, de van egy kategóriája a betegeknek, amely egyáltalában nincs ellátva. Egy törvény a leghatározottabban megtiltja, hogy a közkórház és az egyetem gyógyíthatatlan betegeket vegyen fel. Vaunak gyógyíthatatlan betegek, akik nem tarthatók házikezelésben, mert fertőznek, ezeket nem lehet beutalni a kórházba sem. Ez rettenetes veszedelmet jelest. Egy másik törvény határozottan kimondja, hogy az ilyen betegek elhelyezése a városok. a községek kötelessége. Éppen ezért azt javasolja, hogy a kórház Pulc-uccai részét, amely jelenleg az egyelem használatában van, alakittassa át a város »sínylődök házává«. — Jegyezd csak ezt föl Bandi,, — szól rá a polgármester Gaál Endrére. Krausz József ezután a gyermekkórházról beszél. Tiltakozik az ellen, hogy a Gréf-féle gyermekkórházat átadja a város az egyeleműek. A járványkórházba sürget ezután állandó orvosi inspekciót. A tiszti orvosok a lakásaikról nem intézhetik a járványkórház ügyicát. iSzerette volua„ ha a város talált volna fedezetet az ingyenes népfürdő felállítására. Az lehetetlen, hogy minden évben 16—20 gyerek belefúljon a Tiszába csak azért, mert nincsen ingyen fürdő. — Gyerekkoromban én is mindig a lápokon ugráltam, — mondja a polgármester. — Fontosnak tartom, hogy az ingyen fürdőben a szegény gyermekekel ingyen lanitiassa meg a város úszni. — Ezt is jegyezd fel Bandi — mondja ismét a polgármester —, ezt mind jegyezd fel. Krausz József végül a Lechner-lér rendezéséi sürgeti. A tiszli főorvos válaszol Krausz József felszólalására. Kijelenti, hogy a »sínylődök házára« tényleg szükség van, mert alig van nap, hogy ne jelentenének be olyan gyógyitlialallan beteget, akit nem lehel sohol sem elhelyezni. Elmondja ezután a tiszti főorvos, hogy miért vannak bajok a járványkórházzal. A város annak idején azzal a feltétellel adta át Jauesó professzornak a járványkórházat és felszerelését, hogy a helyek fölött a tiszti orvos is diszponál. Ezt a feltételt azután nem tartolták be. Idegen betegeket vetlek fel, nem szegediekei. —. A Gréf-féle gyermekkórházat a polgármester odaígérte az egyetemnek, — mondja a tiszti főorvos. — Azt nem lehel, nem engedjük! — kiáltják többen is. — Nekem is az a véleményem, a gyermekkórházra szüksége lesz mindig a városnak. Dr. Uegdon Károly az uccai köpőcsészék felállítását sürgeti. Magyar József felszólalása ulán a polgármester bejelentette, hogy Krausz József indítványait a tanács »megszületés tárgyává« teszi és a közgyűlés folytatását félnyolc órakor szombat délutánra halasztotta. n HORVATH-CIPO i| készen vagy mérték után Tisxa Cafos Körűi 32.