Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-23 / 217. szám

4 DÉLM AG Y AKORSZ Átí 1927 szeptember 23. megérte-e a városnak a színház Körüli játék azokat a milliárdos áldozatokat, amelyeket eddig vállalt s azokat a horribilis áldozatokat, miket ezután kénytelen lesz viselni. S megérte-e akkor, amikor a város polgármestere a város szinházhoz értő és színházba járó közönségével egyetértésben jelentette ki, hogy Andor Zsigmond művészi teljesítményével a legteljesebb mértékben meg van elégedve. Ha Andor Zsigmond az európai színházi dekonjunktúra korában átmenetileg fizetési nehézségek közé jutott is, nem az lett volna a város kötelessége, hogy a kitűnő művészi teljesítményű szinigazgatót azoknak az áldozatoknak egy töredékével segítse át a nehézségeken, amelyeket később meghozott a színházi városi üzem első hónapjaiban. Végtére is a szegedi közönség Undor Zsigmondtál Slezák- és Feinhaisestéket kapott s nem fl legkisebbik Horváth lányt az uj élet negyedik estéjén, úgyis mint legkisebbik művészeti programot. Andor Zsigmond hajlandó lett volna beszerzési áron alul átadni teljes felszerelését a városnak s mint művezető megelégedett volna annak a jövedelemnek egyharmad részévei, amit a város jeleniegi művezetőjének biztosított. A városi költségvetés huszonötmillió havi javadalmazást nyújt a művezetőnek. S városi színház művezetője nagyobb tizetést kap, mint akár a Nemzeti Színház, akár a Magyar királyi Opera igazgatója. így szanálták művészi szempontból a szegedi színházat. A művezetőnek havi huszonötmillió a javadalmazása, de vendégszereplésekre olyan összeg van előirányozva az egész évre, amenynyit Undor Zsigmond, a magánváiiaikozS két-három vendégszerepiőnek kifizetett. Andor Zsigmondtól ötszázmillióval átvehette volna a város teljes felszerelését s kifizethette volna valamennyi hitelezőt. Egy forgalmi árán alul megvásárolt felszereléssel biztosította volna a város a színház zavartalanságát s a város tanácsa és polgármestere által is elismert művészi teljesítmény folytonosságát. Erre nem volt pénz, de a 'jövő évi költségvetés egyetlen esztendőre kétezerkétszázmillió koronára teszi a városi színházi üzem deficitjét, egyetlen egy esztendőben a városi pénztárnak a színházi üzem kétezerkétszázmilliós hiányát kell pótolnia. Megéri-e ezt a horribilis áldozatot az a hozzánemértés, az a könnyelmű felekezetieskedés s az a szuverén omnipotencia, ¡ami a színház városi üzemmé tételének együtthatója volt. Megér-e az egy évben kétezerkétszázmilliót, hogy van intendánsunk s hogy házikezelésben élvezhetjük a »legkisebbik Horváth lányt?« Most következik a színházi farsangnak böjtje. Csak az a vigasztalan, hogy nem azok böjtölnek, akik eddig a — mások pénzén mulattak. A szegedi törvényszék a mai napon is tartott tárgyalást olyan pörben, melyet a város közönsége ellen tett folyamatba egy »át nem vett« színész. A tárgyaló biró tárgyalás közben azt a kijelentést tette, hogy „a város erkölcsileg kötelezve van, csak az a kérdés döntendő el, hogy jogilag mennyire van kötelezve«. De összeegyeztethető-e a városnak, mint a sokat emlegetett »erkölcsi testület «-nek méltóságával, hogy éhező emberekkel szemben különbséget tesz az erkölcsi és jogi kötelem között? Erkölcsi és jogi kötelem azokat terheli, akik a város vagyonának, a közvagyonnak kezelői. S mindazzal, (A Délmagyarország munkatársától) alaposan lefokozódolt érdeklődés mellett kezdte meg a közgyűlés csütörtökön délután a költségvetés részletes vitáját, pedig a délelőtti órákban a városházán mindenki hatalmas beszédáradatokat jósolt. A közgyűlési teremben busz városatyát sem számolhattak össze a nótáriusok, akik pedig kihegyezett plajbászokkal foglalták el helyüket a tanácsi pódium előtt. A polgármester negyedöl után nyitotta meg a folytatólagos közgyűlést. A költségvetés tételeit Scultcly Sándor főszámvevő olvassa fel. Az első tétel a tisztviselők illetménye, a személyi kiadások. Dr< Fajka Lajos a részletes vita első szónoka. Citálja a törvényt, amely szerint személyi pótlékban néhány kivételtől eltekintve, senki sem részesülhet, Ezzel szemben a polgármester, a tanács tagjai és néhány városi főtisztviselő személyenkint havi 136 pengő szeméyi pótlékot kapnak a 25 százalékos városi pótlékon felül. Nem tud arról, hogy ezt mikor engedélyezte a közgyűlés és nem tudja, mikor hagyta ezt jóvá a belügyminiszter. Bejelenti, hogy ezt a léteit megfelebbezi a belügyminiszterhez és meg van győződve róla, hogy íelebbezése nem lesz hiábavaló. Ha a közgyűlés ezt a tételi legalább 50 százalékkal leszállítaná, igen tekintélyes összeggel gvarapithatná a városrendezésre szánt szegényes összegei. Magyar József ezzel szemben a tisztviselők fokozottabb dotáláását sürgeti „mert fontos az, hogy a városi tisztviselő ne küzdjön anyagi gondokkal, ne kelljen mellékfoglalkozást vállalnia. A cél az legyen, hogy ne csak a vezető tisztviselők, hanem az alacsonyabb fizetési osztályban levő alkalmazottak is megkapják ezt a személyi pótlékot. Hoffer Jenő arra kéri a polgármestert, hogy változtassa meg a fogalmazói karban uralkodó rendszert, amely szerint a fogalmazók állandóan ugyanabban a beosztásban maradnak, A varos érdekében változtatni kellene a beosztásokat, mert 117.000 pengős tétele következett. Dr. Bodnár Géza kifogásolja, hogy a kiküldött bizottság javaslata ellenére is a tanács a tételi változtatás nélkül terjeszti be. Indítványozza, hogy a közgyűlés 40 ezer pengővel redukálja ezt a tételt. Dr. Fajka Lajos a bizottság jelentésének felolvasását kivánja. Enélkül nem határozhat a közgyűlés. Wimmer Fülöp Bodnár Géza felszólalása alapján a létei redukálását kivánja kerek ötvenezer pengővel. Ezt a tételt a közgyűlés a városrendezési tételhez csatolhatja. Ragaszkodik a jelentés felolvasásához. Magyar József szerint a leszállítás mértékél csakis az adatok ismerete után lehet megállapítani. Dr. Pálfy József tanácsnok ezután teljes egészében felolvasta a napidíj-bizottság jelentését és felolvassa a jelentésre hozott tanácsi határozatot. Rack Lipót a jelentés és a határozat ismertetése után bejelenti, hogy a tanács a telel 27.902 pengővel való redukálását javasolja. A javaslathoz a közgyűlés hozzájárult. ami a színház körül történt és történik, kiállja-e a város az erkölcsi és jogi kötelezettségek teljesítésének teherpróbáját? (x.) a tisztviselők így ismerhetik csak meg az egész közigazgatást. A polgármester válaszolt ezután a felszólalásokra. Megígéri Hoffer Jenő kívánságának teljesítését. Fajka felszólalására válaszolva kijelenti, hogy az 1927-es törvény valóban makszimálja a városi tisztviselők pótlékait, de a törvénynek visszaható ereje nincs, a szerzett törvényes jogokat nem érinti. A tanács tagjai nem mehetnek előre egy fizetési osztállyal, mint a többi tisztviselők. Ezért kapnak pótlékot. A tételt a közgyűlés elfogadta. A fűtés és világításra előirányzott 19 ezer pengős tételnek ötven százalékkal való redukálását javasolja dr. Fajka Lajos és javaslatát azzal indokolja meg, hogy télen több tisztviselő is összehúzódhat egy-egy szobában, éppen ugy, mint ahogyan a törvényszéki és a táblai bírák is megférnek egy fűtött szobában többen is. Indítványozza, hogy a közgyűlés küldjön ki takarékossági bizottságot amely összeköltözteti a külön szobában dolgozó tisztviselőket. Külön szobára csak az ügyosztályvezető lisztviselőknek van szükségük. Gárgyán Imre a vámházak világítását sürgeti. Rack Lipót, válaszol Fajkának. A polgármester ugyanis közben átadta az elnöki tisztséget dr. Gaál Endrének és eltávozott a közgyűlésről. A pénzügyi tanácsnok azt fejtegeti, hogy nem lehet összébb zsúfolni a hivatalokat.' Kéri a tétel elfogadását. A takarékossági bizottság kiküldését feleslegesnek tartja. Fajka Lajos csodálkozik azon, hogy a tanács ellenzi a bizottság kiküldését, mert a tanács nem esalhatallau, ezt bizonyltja annak a bizottságnak: az eredményes munkája, amelyei a pénzügyi bizottság kiiSdöít ki a napidijak felülvizsgálására. A közgyűlés ezután elfogadta Fajka Lajos indítványát és kiküldte Kernir Lajos, Tőrös Sándor, Kiss Ferenc és dr. Fajka Lajos bizottsági tagokat, akik végigjárják majd a hivatalokat. A telefonköltségek 21 ezer pengős tételéhez a tiszti főorvos szól hozzá. A tanyai tiszti orvosok telefonjainak felszerelését sürgeti fontos közegészségügyi szempontból. Hoffer Jenő arra hívja fel a tanács figyelmét, hogy a város nagy összeget takarítana meg, ha a városházán külön telefonközpontot létesítenének a külön telefonszámok helyett. Dr. Fajka Lajos szintén a külterületi orvosok telefonjainak felszerelését sürgeti. Elmondja, hogy sok tanyai telefonállomás felesleges, legfeljebb korlescélokat szolgál. A közgyűlés a tételt ezután változatlanul elfogadta. Nagyobb vita volt még a külterületi, postai kézbesítés körül. — Közben a városatyák figyelmét teljesen elvonta a tárgytól • az a denevér, amely beröppent a terembe és a csillárok körül keringőzött, de aztán sokak nagy bánatára kiröpült a folyosóra. Az elnöklő Gaál tanácsnok félhétkor félbeszakította a vitát és a közgyűlés folytatását péntek délutánra halasztotta, amikor tovább tárgyalják a költségvetés részleteit. Harry Plel ÍIJ Romanovok kincse hétfőn és kedden a <orz ban "" ••••••—•••IIII—— II I III | | ————• Méhes és Prlvlnszky párisi dtivatsszücsöR. szőrme áru f>áza Szeged, Széchenyi-íér 6. szám. Szőrméket, szörmehundákat a legelegánsabb kivitelben tartunk raktáron, valamint mérték után is a legpontosabban készítünk. Alakításokat és /avitásokat jutányos árban vállalunk 842 /is utazási Költségek és napidíjak A közgyűlés huszonnyolcezer pengővel redukálta a kiküldetés! dijak és a fuvarköltségek tételét. Denevér a torony alatt.