Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1927-09-03 / 201. szám
a SzerJtesííöség s Jírék FereuK ueca Teleion: 13-33.-Ktodólilvaíc!. ^glcíSnktínyvter és JegylroKto: Aiaúl «cca 8. Telefon s 306. -- Kyamda: töw 1 ip<íi ucca 19. fclclcu: 10—34.« »<<»«» Szombat 1927 szeptember 5 & s a • IIL ÉVFOLYAM, £01, SZAM MAKÓ.- iiíctkcsrtösí!«! es kladohlvatei j! llrl ucca <». Teleíoji; 131. síéin.« >» « »«» UÓOME^éVA&ARBELY: SZCTkCüzUtMii» kiadobli «.te': AiMlr&say ucca 25. Telelőn: -19. sztim, « >* « » <« >» <t u «» tlí>;?lisíí»I Ära httvttaíik 3-ZO, vídéfeca és a Kivarosban 3-eo, ftOilíöJíiöa ©-40 ¡ítugO. Egyes sisém 16, vasár- és Unnepiiai> jülér. mm Pörös atyafiak, 'A Baumgarten örökség olyan szép volt, mint valami történelmi csoda. Ezer év óta először mosolygott egy mecenás kegye és irgalma a magyal' iróra, a magyar költőre, a ¿agyar zsenire, a magyar ágrólszakadtra. Legendának látszott, hogy akadt egy magyar nábob végre, aki a szellem és a lélek szegény gazdagjaira testálja az egész vagyonát. Mqst kiderült, hogy a legendát szeretné legendának tekinteni két pörös atyafi, Bauui• garteli Sándor, a. többszörös milliárdos bankár és Banmgarten Ignác, a több ezer holdas földbirtokos! Ez a két ur törvényes utón ki akarja venni a betevő falatot az éhező magyar zseni szájából. Ez a két ur megirigyelte a magyar költészetet, amiért álmaiból egy csekély töredékét valóra akar váltani az öröksége révéu. Ez á két ur az uj Csokonaitól el akarja pörölni a csikóbőrös kulacsát cs el akarja venni a Lilláját, ez a két ur az üj erzsényi alól ki akarja húzni a hét szilvafát, s a két ur az uj Vörösmarty borába ecetet ¿ar önteni és az uj Adynak megint veronait kar adni a boldog cs diadalmas valóság jielyeft. Sándor bankár és Ignác gazda bolonddá kívánja nyilvánítani az elköltözött' testvért, akit csak u. verség kötött hozzájuk, a szegény gazdagokhoz, mert lélek és igazság szerint a Rainer Maria Rilke és a Hugó von Hofmannhthal, a Thomas Mahu és George, Péterfy Jenő és Babits Mihály testvére volt. Az is bolond, aki Magyarországon költő lesz — mondotta Csokonai Vitéz Mihály jő száz esztendő előtt, hát még milyen bolond — Sándor bankár és Ignác gazda bölcsesége szerint —, aki das élte kincsét a szegény irókra és költőkre hagyja, a nincsetlenekre, a kaszakapakerülőkre, a mordályégetőkre, a csillagosokra és a bélyegesekre. Nagy az én bűnöm, a lelkem — énekelte kkozott-áldott Ady Endre e század elején és Baumgarten Ferenc még tetéz te ezt a nagy bükét a bolondsággal,, hogy dúsgazdag létére lem csupán szerette és megértette ezeket a kincses koldusokat, de még maga is közéjük «ámított és nekik végrendelkezett. Mert Baumgarten Ferenc valódi iró volt az Isten és Alfréd Kerr szive szerint, tudós és tehetséges. Baumgarten Ferenc irta a legszebb és legjobb könyvet Conrad Ferdinánd Meyerről, aki nem bankigazgató volt. Budapesten, hanem mély és nemes költő a szabad és dicső Svájcban, aki Iíutten UIrík szabad gondolatainak lázadó lendületéről irt ércnél maradandóbb strófákat, aki a nagy halottak hatalmát hirdette a kis élők fölött, aki a germán reformáció és olasz reneszánsz álmodóit és hőseit örökítette meg regényeiben, amelyeknek minden lapjáról a történelem viharos szele és a sors tragikus fuvallata árad felénk. Baumgarten Ferenc azon kevesek közül ^aló volt, akik egy beteg és fáradt kor művészietlen és üzletes színházi törekvéseinek bátran és nyíltan hadat mertek izenni és aki az örökkévaló szép és igaz jogait hangoztatta a mulandó divat amerikánizmusával szemben. Ennek a Baumgarten Ferencnek persze édes kevés köze és semmi benső kap* lidiata nem volt és nem is Isfcetatt Sándor bankárral és Ignác gazdával, akik előtt őrültig as eszme, hagymáz az ideál és bolondig az, amit Ady Endre xtgy hogy »é/íű a szépnek«. E két ur és számtalan hozzájuk hasonló ür számára csak a vaskos, reális valóság létezik, az egyszeregy, a haszon, a többi néma csönd és .megvető hallgatás. Pedig több dolgok vannak földön és egen, Ignáciő, mintsem bölcselmetek álmodni képes! Es a magyar kultura jövendője is valami ám és a magyar zseni sorsa se egészen bitang jószág, legalább is Baumgarten Ferenc nagyszerű végrendelete szerint nem az! Ez a testanientom pedig az uj magyar testamentom, amelyet nem szabad engedni, amelyet az apostolok részére meg kell tartani, az apostolok részére, akik a.magyar igét, az örök eszmét hirdetik a \ Hág minden népének e földön. Iia vau jogos és igazságos örökség, ha vau áldásos és termékeny hagyaték, akkor Baumgarten Ferencé az, amely ezer év óta először hajlik az irodalom és költészet magyar árvái felé. Ezt a szent örökséget nem szabad és nem lehet elpörölni. Egy ország reménye és bizalma néz és vigyáz reá és az egész müveit •világ protektorátusa védelmezi. Ez nemzeti ügy, ez kulturkérdéSj itt csak egyetlen mello válasz képzelhető el. A fölliáborodás és' méltatlankodás elemi vihara söpörje el a többszörös milliárdos Sándor bankár és a többszörös ezerholdas Ignác gazda oktalan es jogtalan, szívtelen és kegyetlen akadékoskodását. A magyar Aristophanes és Juvenalis egyesüljenek és a legmaróbb epébe és ecetbe mártott tollal végezzék ki ezt a két Zemganno fivért, akik nyakát akarják szegni a leggyönyörűbb magyar indulásoknak és lendületek' nek, amelyek a dicsőség és örökkévalósági tündöklő egébe tartanak ezen a tájon. Felos^lattálc a prágai fasiszták iffusapt szervezetét Szembehelyezkedíek a kö^társasáci hatályosabíb védelméről szóló íörvéuiiyeL kapcsolatban a köztársaság hatályosabb védek méröl szóló törvényen. A fasiszták nagy tüj> tetőssel akarták válaszolni a feloszlatásra, ú rendőrök azonban szétverték őket. (Budapesti tudósüánlc telefqajelentése.) Prágából jelentik: A rendőrség ma feloszlatta a fasiszták ifjúsági szervezetét, az Omla* diriát, azzal az indokolással, hogy az Örnladina túltette magát a Vorel elleni támadással JPrzemysl, Stryi viz alattL Országutakat, vasútvonalakat mosott el a galíciai árvis* Háromszáz §alott. fog. Przemysl, Stryj és Halics városok vtí alatt állanak, az országutakat és a vasutakat is elmosta a viz, amely rengeteg hidat sodort magával. Az ár nagy pusztításokat végzett a borislavai naftaterületeken is. ¡.' (Budapesti tudósítóid: (elefonjekntése.) Varsóból jelentik: A keletgaliciai árvízkatasztrófa óriási arányai csak ma bontakoztak ki. 3o0 halottról szólnak az eddigi jelentések, de ez a szám valószínűleg még nőni 99 Lord Hottierixiere sot&aseixs, beszeli; €€ t» A cél «ms» hogy Magyarországot Anglia és Francia' ország szSvetségesévé legyed (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Parisból jelentik: A Journal mai számában lord Rothermere cáfolatot tesz közzé egy zágrábi lap azon 'hírére vonatkozólag, hogy a lord Bethlen miniszterelnökkel találkozott volna Magyarországon és tőle kapott volna irányítást akciójára vonatkozólag. "Rothermere kijelenti, hogy Bethlennel sohasem beszélt, Magyarországon semmiféle ipari, vagy kereskedelmi vállalatban nincsen érdekelve, célja kizárólag, hogy Magyarországot Anglia és Franciaország .szövetségesévé tegye és megakadályozza, hogy Magyarország Németország karjaiba vesse magát, valamint, hogy az országnak teljes igazságot, szolgáltassanak i „Kék Madár" első kísérlete mm sikerült, ill a kit hmm pfifa szombaton ismét nekivág ai ftesámtak. mooo frankba került a sikertelen kísértei. [Budapesti tudósítónk telefon jelenté se.) Párisből jelentik: Givou és Corbn, a két francia pilóta, akik a Kék Madárral ma reggel ¡startoltak az Óceán átrepülésére, a heves ellenszél és az áthatolhatatlan siirfi köd miatt kénytelen volt visszatérni a 1,9 Bccrget-i repülőtérre. A leszállás asm ment simán, mert a tzshéz benzintankok miatt könnyen katasztrófa következett vel«a be. Nem maradt más hátra, mint fci feeüstt ijyltni a bcnzlncsapokat és csak, amikor 50f(t littr henjin kifolyt, akkor szállott le a Kék Madár, Givon és Corbu ma délben másfélórás tanácskozást folytatott a Fahrman repülőgépgyár ígazga< tójával, aki a Kék Madár útját finanszírozta. Jl tanácskozás eredményeképpen a Eék Madár reggel ajra steHo! as Oeeáa átrepölésér^ ha as idd járás megjavul . A délelőtti leszállás. ess !C0 sze? firankjálw került a Fahrmap.-gyárnak, mert % kiengudett sin ennyi): ért., • v