Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-22 / 216. szám

4 DÉLMAGYAKORSZAG 1927 .szeptember 22. 1928. évi költségvetés-tervezetét. Bevezetőül elmondja, hogy a belügyminisz­ter rendelete értelmében a költségvetési ok­tóber első napjáig le kell tárgyalni, hogy az kellő időben felterjeszthető legyen és a kor­mányhalóság még ebben az évben jóváhagy­hassa. A pénzügyi tanácsnok általánosságban is­mertette ezután a költségvetést. Az általános vila első szónoka dr. Fajka Lajos, aki azzal kezdi beszédét hogy célsze­rűnek tartaná, ha a tanács az lí)27. évi költ­ségvetésre vonatkozó miniszteri leiratot ismer­tetné, mert a közgyűlés igy nem tudhatja, hogy mit kiv&n a város 'autonómiájától az autonómia főfelügyeleli hatóságii, a belügymi­niszter. Felolvassa ezután a miniszteri ren­delet fontosabb részeit. A miniszter ki'ogásolta, hogy a városi bérházak gondnokai túlsókat kapnák gondnoki dij címén. A miniszter 40 százalékra redu­kálta a pótadót és közölte azt is, hogy a jövő évben csak a reálisan mutatkozó hiány ere­jéig engedélyez pótadót. Kifogásolta di-. Fajka. hogy egyes városi tiszt­viselők dotálása túlmegy a megengedett ke­reteken. — Nagyon jól tudom, hogy nem szimpatikus ez a szerep, amire vállalkoztam mondja ez­után Fajka . de ugy vélem, hogy az, aki lelkiismeretesen akarja törvényhatósági bi­zottsági tagságát gyakorolni, nem térhet ki az ilyen kellemetlenségek elől. Indítványozza, hogy a közgyűlés a költségvetést álta­lánosságban se fogadja el, ha­nem adja vissza a város taná­csának azzal, hogy 48 órán belül dolgozza át a miniszter leiratá­nak megfelelően. Tompa csendben fejezte he Fajka Lajos fel­szólalását és általános csendben jelentette a pol­gármester. hogy a következő szónok dr. Kor­mányos Benő. Fajkának a tisztviselőkre vonatkozó megállapí­tásait nem írja alá. mert meggyőződése, hogy j ó, t (") k é 1 e I e s m u n k á 1 csak j ó I d o I á í t tisztviselőtől vár li a I a v á r o s. Részle­tesen foglalkozik ezután a kisvasul dolgaival. A városnak ujabb jövedelemforrásokról kellene gon­doskodnia. A meglévő üzemek jövedelmezőségéi nem használja ki eléggé a város. Ezzel Kormányos Benő be is fejezi felszóla­lását. • A polgármester pedig megmagyarázza, hogy mi is t n 1 a j d o n k é p e n azaz általános v i t a. A felszólalók ugyanis a részletekkel is foglalkoz­nak, aminek az általános vit;i keretében nincs sok értelme. Dr. Szivessy Lehel lenne a következő szónok, de eláll az általános vitában való részvételtől. Helyei le Balogh Lajos beszélt. M i n d e n í é 1 é vő I. Dr. Regdon Károly arra kíváncsi, hogy mit jelenlenek a költségvetésben az egyebek -rovatok. Kifogásolja, hogy az egészségügyi bizottságot nem hallgatlak meg a közegészségügyi költségvetés ösz­szeállilása előli. Dr. Bodnár Géza a következő felszólaló, —- Évek óla a költségvetés tárgyalása alkalmá­val az előadó expozéja után a polgármester olyan hangon leszi fel a kérdést, hogy általánosságban kiván-e valaki felszólalni, mintha ez valami természetellenes d o l o g vo 1 n a. Évek óta nem volt Szeged város közgyűlésén nívósnak ne­vezhető költségvetési vita. Az utóbbi időben annyi sarat dobáltak erre a közgyűlésre, hogy ezl mái­nem lehet szó nélkül hagyni. Azt mondják, hogy itt mindig c s a k a z 1 ö r t é n i k, a ni i l a po 1 gá r mcs I cr a k a r. — Ez igy is van. mondja Wimmer Fülöp. Ez nem igy áll folytatja Bodnár —, példa rá, liogy a |> o I g á r me s t e r itt a k ö z g y ü­1 é s e n ( s u n y á n m e g b u k 0 11 a k ö z k ó r h á z egveleraesilésére v e n a t k o z ó le r v é­vei, Mert az egyetemnek nem kellett a kórház. — mondja a polgármester. — Dob re c e n I) e n a t ü góltól a k 1 a n y á b a i'e kiélik a bel egekel. szól közbe Tonelli. Bo d n á r Géza ezután azt fejtegeti, hogy a pol­gármesternek az egyetemesileil kórházra éppen aigv nem lenne befolyása, mini ahogy az egye­temnél sincs. Hiába ajánlotta egv régi szegedi Elővételben 100/0 kedvezménnyel válthatók a nástya-ttudai 33-as kupamérkőzés jegyei a »Délmagyarország« jegyirodájában. de árszabályozó mezőgazdasági család gyermekének felvételét, az egyelem nem teljesítette a polgármester kiváriságáí. Helytele­níti, hogy a polgármester harcol a közgyűlés felfrissítése ellen. A tanácsnak fiatal tagjai vannak, miért nem használják fel a Költségvetési vitát arra. hogy előjöjjenek uj terveikkel, esz­méikkel. Bodnár Géza megállapítja ezután, hogy a költségvetés mérlege növekedett nemcsak a háború előtti költségvetéssel szemben, hanem a mull évi költségvetéssel szemben is közel harmadfélmillíő pengővel. A személyzeti ki­adások is növekedtek, bár apasztó, létszám­csökkentő bizottságok is működtek a város­házán a közelmúltban. Érthetetlennek tartja, hogv a költségvetés bevételi rovatában 700 ezer pengő szerepel pénz­tári maradvány cimén. — A közigazgatásnak nem az aktagyártás első feladata, hanem a közszükségletek ki­elégítése. Mit tett a város ja lakástermelés terén? A város dr. Krausz indítványára sla­liszlikát csináltatott a nedves lakásokról. De a statisztika nem fogja megszüntetni az egész­ségtelen lakásokat. Nem híve a közüzemek­nek, csak olyan esetekben, amikor azt a köz­érdek kívánja. Téglagyárra sincs szüksége a városnak, üzemre szükség lenne. A szegedi piac 10—15 százalék­kal mindig drágább a budapesti piacnál, .pedig a városnak 70 ezer hold földje van és igy módja lenne az árak letörésére. A lakásügy és a közé'e'mezés szempontjából meddő a költ­ségvetés. Dr. Dettre János városi ügyész korá­ban olyan javaslatot tett, hogy a város bizo­nyos termények termelésére kötelezze a föld­bérlőkel. Kérdi, hogv mi lett ezzel a javas­lattal. Az adók behajtása az adójöve­delmek 25 százalékát emészti fel. Kérdi, hogy a pénzügyi bizottság miért nem dobta vissza a költségvetést, amikor a/A látta belőle, hogv a népjóléti intézményekre alig szánt valamit a város, ezzel szemben a szinház segitésére 170.000 pengőt fordít. Ez erkölcsi folytonossági hiányt jelent, hiszen a város szűkmarkúsága miatt nemrégen két színigazgató ment tönkre Szegeden. (Helyes­lés.) Az egyetemért is tul sokat áldoz a város. A tanács járjon el, hogy az egyelem központi épü­letét kapja vissza a tábla, mert a központi egye­temnek jó helye lenne a Leszámoló-palotában is. Igy a város megszabadulna attól, hogy szoba­pót lékol kell adnia a tábla bíráinak. A költségvetési általánosságban el­fogadja, kifogásai! majd a részletek tárgya­lásánál terjeszti elő. Mihajlovics Dezső kijelenti, hogy a la­kásépítés nem városi feladat, hanem a magántőke feladata. Magyar József azl kéri, hogv a jövőben a költségvetést legalább 15 nappal a közgyűlés előli osszák ki a bizottsági tagok közölt. Megállapítja, hogy a költségvetést mindig a kapkodási rendszer szerint állítják össze. Bizottságot kellene alakítani, amely ötven évre kidolgozna valami városi programot, amely meg­szabná a városigazgatás és a városfejlesztés irá. nyál évtizedekre. Nem lehet ötletszerűen к i s v a s u t a l é p i t e n i. mert ebből az derül ki, hogy a költség ötven százalékkal több az elő­irányzottnál. Ha lenne tervszerűség, program, ak­kor nem fordulhatna elő az, hogy a város most 18 pengőért sajá­títja ki annak a földnek a négy­szögölét, amelyet nemrégen négy pengőért adott el. De nem elég a program összeállítása^ a. program betartásáról és betartatásáról is gon­doskodni kell. Dr. Tótli Inire a külterületi poslakézbesités kérdésének rendezéséi sürgeti, mert jelenleg nem lehet levelel írni a tanyára. Más szónok az általános vitához nem jelent­kezel I. A polgármester reflektált ezután a felszó­lalások általános jellegű részeire. Fajka La­josnak arra a kérdésére, hogy miért nem is­merteli a tanács az idei költségvetéssel kap­csolatban érkezeti miniszteri leiratot, kijelenti a polgármester, hogy a jövő évi költségvetés­nek ahhoz a miniszteri leirathoz semmi köze sincs. A leiratot majd csak decemberben ter­jeszti a lanács a közgyűlés elé, amikor már megvalósulnak a bevételek és a kiadások és amikor elválik, hogy kinek volt igaza, a közg у ülés­nek-e, vagy pedig a miniszter­nek, aki Budapestről ismeri csak a szegedi dolgokat. Dr. Ilegdoti Károly kívánságát, hogy a költ­ségvetés összeállilása előtt hallgassa meg a tanács a közegészségügyi bizottságot, teljesit­hetetlennek tartja, meri akkor minden albi­zottságot meg kellene hallgatni. Magyar Jó­zsefnek azt válaszolja a polgármester, hogy szükségtelen a külön programbizottság, mert ezl a hatáskört a közgyűlésnek kell betöltenie. Bodnár Géza felszólalására kijelenti a pol­gármester, hogy a hus olcsóbb Szegeden, a tej sem drágább, a kenyér se. .1 tojás 50 százalékkal drágább — mondja Hoffer Jenő. • - A város igenis küzd a drágaság ellen — állapítja meg a polgármester —, a kisvasút is ezl a célt szolgálja. A lakáskérdés enyhí­tésére is megtesz mindent a város, épített már sok bérházat, de a jövőben is építtetni fog. — Bal szobásokat szól közbe valaki. — Egy- és kétszobásokat fogunk most épí­teni. Az igényes, nagy fizetésű erdőtisztvise­lőknek természetesen nagylakást kell építe­nünk. Kéri a költségvetés általánosságban való elfogadását. A zárszó jogán Fajka Lajos szólal fél. Azt bizonyítja, hogy a belügyminiszteri leirat igen­is összefüggésben van a jövő évi költségve­téssel. A polgármester többször kijelentette, hogy nem engedi kívülről kormányozni a várost. Régebben pedig azt mondta a polgár­mester egy újságíró előtt, hogy attól fél, hogy »később még tágabb tere nyüik a közgyűlésen a demagógiának«. Ez ellen a közgyűlés nevé­ben tiltakozik. Indítványát fehtartja. A polgármester ezután bezárta az általános vitát. A közgyűlés a költségvetést a részletes vita alapjául nagy többséggel elfogadta. A polgármester hét órakor félbeszakította a közgyűlést és folytatását csütörtök délutánra tűzte ki, amikor megkezdik a költségvetés részletes vitáját. ¡BELVÁROSI MOZI K0R20 MOZI Szept mbei 2!, 23., 24„ 2> éti. csIUSrlöktöl—vasárnapig i Az idény első nagy attrakcióié! i Eugén Sue világhírű regénye ¡Bolygó zsidó 9 dráma 0 f tv n iban. - Fős erepM Gábriel Oabrio. Szeptember 22 n, c,IH»rtökön A Melré-gyár f»ca|, nómótí vi '¿l6k7 felvban. FSszerep­uidons&ga! bsdfl PBiiZcrtlö: lom Moorc. Azonkívül: Big boy a barban Jáíszunk vadnyugatot vigj 2 ielvban és vigi 2 fílvban Ham az áruházban vigj 2 fíivban JSj Eiö adások kezdete 5, 7 és 9, vasár és ünn -pnap 3, 5, 7, 0 órakor. Elöadás-.k kezdete 5 7 9, vasi"-- és ünnepnapon 3, 5,7, 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom