Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-14 / 209. szám

taa> SBépishiBép r-t. Tabódy Z^olt Szeged volí katonai parancsnoka párbajt "vivott Kelemen Bélával a volt szegedi miniszterrel. A lovagias elintézés formailag Is rehal>iliíálía a Szeged forradalmi vezetőségének harmadik íagját is. (A Délmagyarország munkatársától.) Az államrendőrség szegedi kapitánysága a na­pokban bizalmas jelentést kapóit arról, hogy bét ismert és sokat szerepelt nevii szegedi m\ dr. Kelenien Béla, a szegedi kormány volt belügyminisztere és Tabódy Zsolt nyugalma­zott honvédezredes, a forradalmi Szeged egy­kori katonai parancsnoka az egyik budapesti vívóteremben a közelmúltban párbajt vivtak. A rendőrség a bizalmas jelentés alapján meg­indította a nyomozást, hogy az érdekes pár­baj részleteit tisztázza és a párbajozok ellen megindíthassa az eljárást. Erről a párbajról már nagyon régen be­szélnek Szegeden és a Délmagyarország munkatársának a párbaj előzményeiről a következő, érdekes részleteket sikerült meg­állapítania: Az a differencia, amely mostanában az egyik fővárosi vívóteremben intéződött el a lovagiasság szabályai szerint, már nagyon régi keletű, a forradalmi és ellenforradalmi idők­ben gyökerezik Tabódy Zsolá Przemyslben orosz fogságba esett és csak köz­vetlenül a forradalom kitörése elolt érkezett haza, Szegedre. A legendás-liiri'i, izzó magyar­ságú katonát, akinek éppen magyarsága miatt volt igen sok kellemetlensége a K. u. K. idők­ben, az események idehaza vezetőpozicióba sodorták. Rövidesen parancsnoka lett a sze­gedi helyörségnek. Az ellenforradalom termé­szetesen ellene is hajszát indított. Letartóz­tatták, hosszú ideig volt a szegedi helyőrségi börtön foglya, amig végre ügyének tárgyalá­sát kitűzte a hadbíróság. A vád nagyon sú­lyos volt ellene, Felségárulással, tisztek kö­zötti becsületsértéssel, közcsend és rend el­leni vétséggel vádolta a katonai ügyész. Az elsőfokú bíróság ítélete marasztaló volt, de ezt az Ítéletet a felsőbbfoku katoni bíróságok megs emm is itell ék. A jogerős ítélet a súlyos vádak alól Tabódyl felmentette, csupán egy egészen jeteniéklelcft vétségben mondotta ki vétkesnek, amely Tabódy for­radalmi szereplésével a legtávolabbi össze­függésben sem volt. Megmaradt ezredesi rang­ja és megmaradlak természetesen kitünteté­sei is. Dr. Kelemen Bélai a szegcúi kormány volt belügyraiuIszLrc — mint ismeretes — vaskos könyvben hozta nyilvánosságra még évekkel ezelöll forradalmi és ellenforradalmi impresszióit és könyve na­gyon sok afférnak, bonyodalomnak lelt oko­zója. Kelemén Béla könyvében sötét színekkel ecsetelte Tabódy Zsolt szereplését. Ez az écsc­telés teljes mértékben megfelelt a Tabódy ellen készített és a jogerős ítélettel pozdor­jává lört kalönai ügyészi vádirat szellemének. Tabódy természetesen felmentése uíáu lovagias elégtételt kéri Kelemen Bélától, de a lovagias ügy elintézése elé különböző formai akadályok tornyosultak. Bár Tabódyl a hadbírósági ítélet teljes mértékben rehabili­tálta, volt tiszttársai közül sokan a becsület­űgyí eljárás megindítását köve Lellek ellene. Mivel Tabódy a felmentő itélet után Buda­pestre költözött, Budapesten üli össze a tiszti ülés, hogy döntsön ügyében. A tiszti ülés kimon­dotta, hogy nincs helye és alapja a becsület­ügyi eljárásnak, mert Tabódy szerepét a tiQdüirósioi eljárat minden tekintetben tiar­Mita, Voltak azonban többen, akik nem nyugod­tak bele ebbe a döntésbe és keresztülvitték, hogy az ügy uj tiszti ülés elé kerüljön. De ez a második tiszti ülés is ugyanarra az állás­pontra helyezkedett. Erre azután Tabódy el­lenfelei azzal a kívánsággal álltak elő, hogy a szegedi helyőrség tisztikara döntsön a kér­désben, mert a budapesti lisztek nem ismer­hetik annyira Tabódy szereplését és tény­kedését, mint a szegediek. így került az ügy a szegedi helyőrség tiszti ülése elé, amely ki is mondotta, hogy szükségesnek tartja a becsületügyi eljárás lefolytatását. A becsülelügyi eljárás során azután véglegesen és jogerősen tisztázódott Tabódy ezredes sze­replése és a döntés álapján végre annak rendje és módja szerint elintéződhetett az évek óla húzódó lovagias affér közte és Kelemen Béla között. Kelemen Béla lovagias gondolkozását bizonyítja, hogy megadta Tabódynak a fegy­veres elégtételt, bár halvan éves elmúlt és igy módja lelt volna kitérni a fegyveres elég­lételadás elől. A pátFSlc&f, amelynek részielei egyelőre ismeretlenek, nem­régen játszódott le Budapesten, de jelentősége messze felülmúlja a párbajokat általában, mert egy nagy és régen huzéőó poli­tikai pör utolsó aktáfának lezá­rását jelenti. A nagv pör a forradalmi Szeged három ve­zetője ellen folyt, dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester, dr. Delire János, a Károlyi-kor­mány nyugalmazott főispánja és Tabódy Zsolt ezredes, Szeged helyőrségének akkori parancs­noka ellen. A kurzus legkezdetén megindult a hajsza Somogyi polgármester ellen is, sokan ki akar­ták tenni állásából, éppen olyan súlyos váda­kat sorakoztatlak -lel ellene, mint Tabódy el­len. Megindították ügyében az igazoló eljárást, amely teljes rehabilitálásával végződött. Az igazoló választmány, amely a szenvedélyek uralkodása idején ült össze, megállapította döntésében, hogy Somogyi Szüveszter forradalmi szereplésének nagyon sokat kö­szönheti a város polgársága. A polgármester volt az első, akinek maga­tartását igazolták, ugy, hogy soha, egyetlen percig sem kellett elhagynia pozícióját. Utána Delire János következett, aki ellen sokkal elszántabb ellenségek vonulták fel. Delire János a forradalom elölt alügyéffe volt a városnak, a Károlyi-kormány Szeged kormánybiztos-főispánjává nevezte ki. .1 leg­nehezebb, a legveszedelmesebb időben került a törvényhatóság' élére, ahol csak Martinuzzi politikájával boldogulhatott abban az időben, amikor a várost a francia megszállók, a szerb hadsereg, a vörösök szétmorzsol ássa! fenye­gették. Deílre János biztosította a sze­gedi polgárság élet- és vagyon­biztonságát. leszerelte a minden pillanatban kirobbanni ké­szülő szenvedélyeket, de a félhomályos' hát­térben meghunyászkodók nem tudták meg­bocsájtaui, hogy egymaga nem szállt síkra nyíltan a szélsőségek ellen. így az elsők kö­zött volt, akinek fejét követelte a kurzus. Emigrálnia kellett, mert élete sem volt biz­tonságban. Szabadkára ment, ahol csakhamar átvette a Bácsmegyei Napló szerkesztését "és irányitója lett a magyar kisebbségi mozga­lomnak évekig, amig végre a múlt évben ki­utasították Jugoszláviából. A szegedi ügyvédi kamara közben lefoly­tatta ellene is a fegyelmi eljárást és marasz­taló ítéletet hozotl. Ezt a fegyelmi ítéletet azonban a Kúria ügyvédi tanácsa megsemmi­sítette és teljes mértékben rehabilitálta Deítrét is. Ezt az igazolást teljessé telte a mull évben a belügyminiszter, amikor kedvezően intézte el Dettrének nyugdijáért benyújtóit kérelmét és visszamenőleg kiutalta számára a főísjiailí nyugdiját. Dettre rehabiülálása után most bekövet­kezel t Tabédy ezreaes teljes és formai rehabilitálása is — az egyik budapesti vívóteremben; pár­bajkardok csattogása közben. OKíéSíer Eisjén üS össze Szegeden az építési bizottság. (A Délmagyarország munkatársától.) A kultuszminisztérium szombaton kezdte meg a szegedi egyetem belgyógyászati, valamint a bőr- és buják(Mani klinikáinak építésére be­adott versenytárgyalási árajánlatok felbontá­sát. Felbontották azokat az ajánlatokat is, amelyeket a Horthy-internátus kiépítendő hátsó frontjának vízvezetéki és villanyberen­dezési munkálataira lellek a vállalkozók. Több, mint másfélszáz ajánlat érkezett a kul­tuszminisztériumba és igy érthető, hogy szom­baton csak a belgyógyászati klinika és a kli­nika pavíllonjára adott ajánlatok felbontá­sával és osztályozásával készülhettek el. A többi hétfőre maradt. A Délmagyarorszáy munkatársának beava­tott helyről nyert értesülése szerint a ver­senytárgyalás — bár az átszámítások még nem történtek meg — a szegedi iparosokra igen kedvező eredménnyel fog végződni, — ha ugyan nem érvényesül ismét az a szellem a munkálatok Riadása körül, amely legutóbb is budapesti vállalkozóknak juttatta a szegedi egyetemi építkezésekkel kapcsolatos munkála­tok oroszlánrészét. A belgyógyászali klinika és a klinikához tartozó pavillon építésével kapcsolatos mun­kálatokra több, mint nyolcvan ajánlat érke­zett a kultuszminisztériumba. A kómivesmun­kákra — egy kivétellel — csupa szegedi vál­lalkozók pályáztak és az eddigiek szerint a legkedvezőbb ajánlatot az Erdélyi—Breuer cég tette. Közvetlenül utána következték Czigler Arnolcl, Ottovay István, Nyáry és Müllcr és a Szegedi Építő Rt. A legdrágább a pesli '.>ú'­lalkozó. Az asztalosmunkákra csak két szegedi pá­lyázott, Rainer Ferenc és Nagy József. A bu­dapestiek itt már nagyszámban veitek réizt és a legolcsóbb ajánlatot, egy alig isuierl budapesti cég, Nyitrai és Isa tette, de e? az ajánlat alig két százalékkal kedvezőbb u sze­gedi Rainer cég ajánlatánál. A vízvezetéki és a fűtőbe rendezési munka latoknál azonban a közösen pályázó szegvlu.V kissé lemaradtak, de nem olyan arányban, hogy a munkát ne ők kaphatnák meg, ha e? építési bizottság kivételesen figyelemül ,esz' majd a pályázatok végleges elbírálási» rükai mával azt a megállapodást, amely yieriai a szegedi vállalkozókat előnyben kell részesíteni. ha ajánlatuk öt százaléknál neai drágább, mint a vidékieké. A lakatos, a bádogos és általában >. szorc sabban vett épilési munkálatokra u .s i iparosok tették a legolcsóbb ajánlatét A bőr- és bujakórtan! klinikák, vaía'tiAnt ? Horthy-internátus ipari munkálatai;-« ¿«ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom