Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-30 / 197. szám

1827 augusztus 30, DÉLMAGYARORSZÁG Legalább harmadára redukálhatok a városi kiküldetési dijak és a fuvarköltségek. A. vizsgálóbizottság a felesleges fogatok és autók eladását javasolja. (A Délmagyarország munkatársától.) A pénzügyi bizottságnak azon az ülésén, ame­lyen a jövő évi költségvetést tárgyalták, ki­£05 feltűnést keltett a költségvetéstervezetnek a napidijak és személyfuvardijak cimén elő­irányzott szártizenkétezer pengős kiadási té­tek. A bizottság a régi szokásoktól eltérően nem is tért e fölött a horribilis összeg fölött nélkül napirendre, hanem elhatározta, hogy mélyebben belenéz a számadásokba és u amit évi adatokból állapítja meg, vájjon szükség van-e tényleg annyi rengeteg kiküldetésre, ós autó­zásra, ¡amely ennyi tenger pénzt emészt fel a város jövedelmeiből. A pénzügyi bizottság ellenőrző albizottságot küldött ki a számadások és a rendelkezésre álló adatok átvizsgálására. A bízottságba Back Bernátot és Bokor Adolfot választották meg és kiküldöttek Scultcty Sán­dor főszámvevőt is, mint kalauzt a városi számrengetegbe. Az ellenőrző bizottság hétfőn kezdte meg komplikált munkáját a főszámvevő szobájá­ban. Előkerültek azok a vaskos könyvek és azok a számlakötegek, amelyek a vizsgálat­hoz szükséges adatokat rejtegetik és a bi­zottsági tagok órákon keresztül vizsgálgatták ezeket az adatokat. A Délmagyarország munkatársa néhány per­cig szemlélője volt a komplikált és meglehe­tősen kényes munkának, amely előreláthatólag többszázmillió korona megtakarítást ered­ményez majd a város számára. Bokor Adolf Érdeklődéslinkre kijelentette, hogy az átvizs­gált adatok máris meggyőzték álláspontja he­lyességéről, mert -a -kéltiéguetésbai előirányzott száz­tizenkétezer pengőt jelentékeny ősz­szeggel redukálni tehet u városi ér­dekek legkisebb sérelme nélkül. — A baj főoka az — mondotta Bokor Adolf —, hogy a városnak iulsok személy­autója van. Ez a körülmény érlelte meg azt a helytelen felfogást a városházán, hogy minden áron ki kell használni az autókat, ha már megvannak. Azt hitték a tisztviselők, hogy az aütó akkor sem kerül többe, ha megy, mint­ha a garázsban vesztegel. A vizsgálat annyira nem tréfa, hogy a ta­nács a rendes és nyilvános hétfői tanácsülés Sitin a polgármester szobájában szigorúan lezárt párnás ajtók mö­gött póttanácsülést tartott, amelynek ez a vizsgálat volt a tárgya. Erről a bizalmas tanácskozásról mindössze annyi szivárgott ki, hogy a tanács felfedezett valami régi szabályrendeletet, amely a városi fogatok használatát szabályozza és amellyel eddig, kü­lönösen az autópark berendezésű óta, vajmi keveset törődtek a városházán. Most ezt a szabályrendeletet szándékozik a tanács végre­hajtani. Hétfőn egy óráig tartott a vizsgála!. Utána kérdést intéztünk ismét Bokor Adolfhoz, aki a következőket mondotta: — A munkát holnap délben befejezzük és vizsgálódásaink eredményéről kimerítő jelen­tést és javaslatot terjesztünk a tanács elé. Az 'eredmény még nem alakult ki teljesen, de az eddigiekből annyit már is megállapíthattunk. *>ögy mC>yon sok indokolatlan fogat és fu­var használat volt és nagyon sok fe­lesleges kiküldetés, napidíj. Azt fogjuk javasolni, hogy a város csak a leg­szükségesebb fogatokat és személyautókat tart­m me9> a többit adja el, mert semmi szükség pincsim arra, hogy állandóan tizennyolc-húsz Wföfcf s~<tíQdg<$ljon a tanyákon és hat szsmély­^f6JzahdffdijoA a vázóshan. Van már &is­a51at es az autóbuszjáratok is közlekednék. Két autó cs hat fogat untig elég. Megállapítot­tuk, hogy, a kiküldetések körül is nagyarányú túlzások történnek. Három ember is kimegy a jelenlegi rendszer mellett olyan helyekre, ahol egy is elegendő. Javasolni fogjuk ezeknek a napidijaknak a beszüntetését. Ha a kiküldetés több napig tart és a kiküldött tisztviselőnek kinn kell éjsza­káznia, akkor legfeljebb élelmezési pótlékra van joga, de nem külön napidíjra. Vélemé­nyem szerint ilyen megszoritásokkal a költség­vetésben élőirányzott száztizenkétezer pengőt felére, de. legrosszabb esetben harmadára le­het redukálni. Jelentésünkben személyekkel nem foglalkozunk, csak általánosságban tár­juk majd fel a helyzetet. Akinek nem inge, ne vegye magára. Dr. Pálfy József tanácsnoktól nyert értesii­Indokolatlannak tartjuk azt is, hogy a város lésünk szerint a vizsgálóbizottság jelentése napidijat, kiküldetési dijat adjon annak a tisztviselőnek, akinek a városi tanyákon, tehát a város területén van valami hivatalos dolga. mar a csütörtöki tanácsülés elé kerül cs a tanács dönti el, hogy a kérdést ismét a pénz­ügyi bizottság elé terjeszti-e. MAMMMMMAMMMIMIlMMMMMffMQMnMMAMMfMAM "saw A mindkét szemére vak rokkant rágyújtotta feleségére a házat, azután beleölte magát a Tiszába, Hétfőn fogták ki a holttestet, '(A Déliiuigyarország muidcatársától.) Né­hány nappal ezelőtt töríént, hogy az Algyő feletti Pusztateleken Horváth Gergely hadi­rokkant, aki a háborúban mindkét szeme­világát elveszítette, féltékenységében feleségére gyújtotta a - házat, 'Az asszony azonban még idejében észrevette a lángokat és még ki tudott menekülni az égő házból. A szomszédok azonnal hozzálátlak az oltáshoz, de már csak a lakás legszüksé­gesebb bútorait tudták kimenteni. A tüz után ugy a szomszédok, mint Horváth felesége azounal tudták, hogy a tüzet csak a teljesen valc Horváth Gergely okozta, aki már régen kijelentette, hogy feleségét megöli, mert az megcsalja es ő ezt nem tudja túlélni. 'A tüzeset után keresni kezdték Horváth Ger­gelyt, aki azonban eltűnt a ház tájáról. Ké­sőbb a csendőrség is nyomozni kezdett Hor­váth után, akiről azt gondolták, hogy féléi­mében elbujdosott. Hétfőn jelentették azután a szegedi ügyész­ségnek, hogy Algyönél a Tisza kivelette Horváth Gergelg holttestét, aki a gyújtogatás után valószínűleg öngyil­kossági szándékból ugrott bele a folyóba. Az algyői csendőrség a Tiszából kifogott holt­test ruháinak zsebében megtalálta Horváth katonai igazolványát és igy azounal megálla­píthatták személyazonosságát. Horváth Gergely holttestét a szegedi tör­vényszék orvostani intezetébe szállított tik. A Vásárhelyi« és a Petőit Sándor-sugár utakon épiti fel a város az uj munkásházakat. Száz munkáslakást terveznek — jövőre. (A Délmagyarország munkatársától.) A közvélemény nyomására .a város hatósága végre mégis csak belátta, hogy a lakásínség enyhítése az elsőrendű és a legsürgősebb vá­rosi föladatok közé tartozik, amely elöl nem lehet sokáig kitérni. Belátta a város tanácsa azt is, hogy azzal a néhány bérházzal, ame­lyet az utóbbi időben épített és azzal az égy munkásházzal, amelyben a lakások legna­gyobb részét nem is munkások kapták meg, alig enyhített valamit a lakásínségen, mert az uj házakban csak olyanok kaphattak la­kást, akiknek megfelelő összeköttetésük volt, de akiknek pénzük is volt a horribilis lakbe­rek megfizetéséré, azoknak a baján azonban, akik nedves pinceodukban húzódtak meg, akik szükségodukban zsú­folódtak össze, akiknek nincs pénzük ezreket fizetni lakbér el­mén, egyáltalában nem könnyí­tettek ezek a városi építkezések. Az a folyamat azonban, amely megérlelte a város hatóságában az elhatározást, hogy mégis csak építtet néhány uj munkásházat, sokkal hosszabb ideig tartott, mint például a kisvasút építésének elhatározása, vagy pe­dig az egyetemi hozzájárulás milliárdjainak felajánlása. Hónapok óta fekszik szőnyegen a kérdés, legalább olyan régen tárgyalnak már róla, amennyi idő alatt tető alá lehetett volna akár ezer munkáslakást is hozni, de azért csak most, hétfőn jutott el a tanács a két uj munkásbérház ,— telkének a kijelölé­séig. A mérnöki hivatal-a tanács utasítására ki­jelölte azokat a városi szabad telkeket, ame­lyek alkalmasak erre a célra. A mérnöki hi­vatal errevonatkozó jelentését a hétfői tanács­ülés elé terjesztette Fbdér Jeed gazdasági tanácsnok, A mérnöki hivatal a Taschleir­féle telket, a Mar?-tér ti sz-ám alatti telket. a Petőfi Sándor-sugárut 63. számú telket és a Vásárhelyi-sugárut 22. számú telket hozta javaslatba. A' tanács alaposan megvizsgálta ezeknek a telkeknek az ügyét és megállapí­totta, hogy a Mars-téri telket a tisztviselők igénylik az Országos Földbirlokrendező - Bí­róságtól, a Taschler-teleknek más rendeltetése van, amennyibgen azt a jövendőbeli iparos­fánoncotthon céljaira jelölték ki még a távoli elődök. A Petőfi Sándor-sugáruti és a Vásárhelyi-sugáruíi telek azon­ban alkalmas arra, hogy azon felépüljenek a munkáslakások. 'A tanács határozatilag ki is mondta, hogy ezt a két telket jelöli ki erre a célra és utasította a mérnöki hivatalt a szükséges tervek és költségvetések elkészítésére, hogy az építkezés még a — jövő év tavaszán megkezdődhessen. Értesülésünk szerint mindkét telekre egy­egy olyan emeletes, esetleg kétemeletes bérház épül, amelyben ötven-ötven egy- és kétszobás lakás, összesen tehát száz munkáslakás lesz. A lakások meglehetősen modern kivitelben épülnek fel, villanyt, vizet kapnak, sőt a kétszobás lakásokhoz külön fürdőszoba is lesz, az egyszobás lakásoknak pedig emele* tenkint egy-egy közös fürdőszobájuk lesz. Ila a mérnöki hivatal elkészíti a terveket és a költségvetéseket, akkor a tanács kiírja az épí­tésükre a versenytárgyalást. WignerMIhályné gyermekruha szalonja eged. Kelemen ucca 7 i'i »? igen »iRítelt síüöi-e , hpgv iaylza &&ííe£>v'ölí«/$ 'nffrUcaJ ftSMQVefe'AÍ 55ó Smegeö, é e i fim l&tjg*)' _ " ft^Mnyelaí 550 • legssebt? kivitelben jotányoe írbsn kéfiiL

Next

/
Oldalképek
Tartalom