Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-03 / 176. szám

9ЖЖ.&ЕО г Saerb.ée«4<fség г Oenk Ferenc ucca 2» Telelőn: 13—33. KíodoMvaíal, !<Щс»Опк6ву^16Г 6» JeqylJ'Od«: Arad к ЦССа в. Telefon: ЗОб. -- Nyomda: IBw tijMM utca 19. Telefon: 16-34.« »«*>«» SZEUDA Ш7 AUGUSZTUS 5 9 в Й III. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM MAKÓ : Sserl&es/Ettfség és bladóhlva)^ V rí ucea »»- Telefon: lát. »zám.« » «»«j HÖnMEZŐVÁSÁRHELY : S«ertoeszííS»é» ó» kladöbivaial: Andr^ssy ucca 25' Telefon: szám. «» «» «» «t> «> ülöfteeíésl öra fcavcoía 3-20, ^ídöteesa és a Mváíosbaa 3-ÖO, MUiíöííAbj» e-40 ccagö. Egyes мйзв 16» vasSr» és Штервар 24 «Ше Ez a háromszög nem annyira a térben van meg, mint inkább az időben jelentkezett. ! Egyik sarka Rothermere lord akciója a tria­- noni béke revíziójáért, másik a bécsi zendülés, harmadik pedig a román király halála. Egy­i mástól független,,. különálló események, me­lyek azonban sajátságos módon mégis össze­függésbe kerültek egymással és a politikai I nyugat figyelmét ráterelték Európának arra a szögletére, melynek viszonyait a párisi'kül­városi békék nagyon ideiglenesen, dc még ! felületesebben rendezték. A három esemény független egymásiói. pil­lanatnyi hatásuk más és más irányban jelent­kezik és mégis alig néhány nappal a leját­szódásuk után, — ha ugyan már végleg le­játszódtak, — kezdenek összeolvadni a világ ítéletében. Bármi történik ugyanis Európának ebben az uj viharszögletében, az eredmény, csak egy lehet. Maghasad a kárpit,, vagy fel­lebben a szeméremíátvol, amellyel 1910-ben a világ sorsának uj rendezői politikai kép­telenségüket, kapzsiságukat és tudatlanságukat; takarták'. • . ! A magyar sajtó Itothermere lord eikkct • úgy kezelte, ajiut HÜ angol lelkiismeret meg­iiyilatkuzását. Lehet, hogy jennek is szerep« van benne, bár a lelkiismeretnek nem sok szerepe van az emberiség históriájában. Az igazi rugó valószínűleg más, az az angol reál­politika, amely az érzelmi momentumoktól ¡függetlenül csinálja meg a számvetését, évtize­dekkel előre gondol, szégyenkezés. nélkül is­meri be tévedéseit, és uj alapokat igyekszik [teremetni ott, ahol a régi elégtelennek vagy ingatagnak bizonyult. Ezért igaz az, hogy az ¡angolok a földkerekségnek politikailag leg­jobban iskolázott. nemzete és ez magyarázza meg az utolsó liárom évszázad folyamán az angol politika szakadt alan sikereinek lánco­latát. A párisi külvárosi békék megkötése alkal­mával Anglia tekintete nem reánk volt szö­gezve. Anglia elintézte nagy perét Németor­szággal és biztosította magának a tengerek ¡hegemóniáját. Az európai, kérdések rendezésé­ben az angol és amerikai politika szabad ke­zei engedett Franciaországnak. A francia po­¡litikusok pedig nem látták maguk előtt Euró­pát és nem látták maguk elölt az egész em­beriséget, hanem csak Franciaországot, A raj­nai határ biztonsága volt az egyetlen prob­léma, amely előttük lebegett. Erre kerestek biztosítékokat és mikor ezeket elégteleneknek érezték, őket ujabb meg ujabb biztosítékok­kal -tetézték. Mert a franciák féltik a hetven millió némettől Straskburgot és .Melzet, azért nem. csatlakozhatott a hétmillió osztrák-német a birodalomhoz és azért kellelt nekünk elvesz­tenünk Pozsonyt, Nagyváradot és Temesvárt. De ezért nem maradhattak el a következések. Az életképtelen Ausztriában a konvulziók ezért követik egymást, a nyugtalanság érzése ezért állandósult az utódallamokban és ezért kéli európai bonyodalmaktól rettegni, ha egy más­különben jelentéktelen király örök álomra hunyja le szemét. Szeretnők hinni, hogy a Daily Mail cikkei angol közvélemény hangulatát fejezik ki. mondjuk, hogy a Temps utján a francia sormáav tájékoztatja Európát politikai fel­ágasáról. Mekkora különbség van a kettő j ^óttl.LU eiSQ a£t aludja, hegy; a Müisr.a&d- ? féle kísérőlevél alapján, amely a kirívó igaz­ságtalanságok . orvoslását igérte meg, a ma­gyarok joggal várhatják a trianoni határmeg­állapitás revízióját. Ezt követeli Anglia be­csülete és érdeke is, mert a tűzfészek állán» dósitása Európa derekán semmiféle józan po­litikának célja nem lehet. A másik a papír­formára hivatkozik és tiltakozik a békeszer­ződések rendezésének bármily csekély, vál­toztatása ellen, mert ez elvi beismerése velua, hogy ezek a szerződések nem szentek és sért­hetetlenek. Akkor pedig komoly formában szóba kerülhet a Németországhoz való csat­lakozás gondolata. 'AJ Temps szemében ez még á bofecvizmusnál is nagyobb veszedelem. A logikája tehát az, hogy Ausztriát támogatni kell, nehogy Németország felé kacsintgasson. És az osztrák Kormány jelentkezik is. Nem ¡egészeu két héttel a bécsi zendülés után kellő tisztelettel bejelenti, hogy nemzetközi kölcsönt akar felvenni a munkanélküliek segélyezésére. Ez a legproduktivabb cél, amelyet, az oszirai kormány ki tudott találni! Egyben a Tcmps-nak igaza van. Ha meg mozdul az a térkép, melynek kontúrjait Pá risban rajzolták meg, nincs ember, aki meg mondja, hogy hol és mikor fog megállni Ilyesmit azonban egyszer már megért Európa Száz esztendeje a bécsi kongresszus fejezi;, be .a történelemnek negyedszázadig tartó há borús periódusát. Ahogy most kitalálták « nagy- és kÍ5ántántot, akkor kitalálták a szenti {szövetségét és külön megállapodások rendi szerét a kongresszus határozatainak biztosi iására. Akkor 'is megváltoztathatatlannak hi? detfcék, amit a diplomaták a bécsi burg sé lyémkárpitos termében összefaricskáltak. á félszázadon keresztül Európa története neír állott egyébből, mint annak reparálásából éi visszacsinálásából, amit Metternich és Talley rand örökéletű nek hirdettek. Most se leé» másként. A háromszög mozog. Mi várhatunk Mms^onRéi millió leit Uap év^nlkmí í ax ötéves román Iteirwly. * /1 rom úr jtarassfnúrí a J'ormány]ha ? •beszéde fejezte be a vitát, aki kijelentette, h'og^ őszre, megvalósul a liberális párt és a nem zeli parasztpárt együttműködése. Dúcának e| -a-kijelentése román politikai körökben őriás( szenzációt keltett és bizonyosra veszik, Ihogj Ja parasztpárt ősszel belép u kormányba. Elfogadott még a kamara egy egyszakaszos törvényjavaslatot, amelynek értelmében 1925 január elsejétől a királyi- civilista a köv,etkez<S. képen oszlik meg-.s Mihály király 22, Mária Özvegy királynő 20, Heléna anyakirályné ?7, Miklós herceg 7, a régens tanács ti millió lei jévenkint. '(Budapesti tudósítónk ieíefonielentcse.) Bukarestből jelentik: A román kamara ma befejezte a felirati vitát. és. nagy többséggel a kormánypárt javaslatát fogadta el a király trónbeszédére adandó' válaszra, A zsidó kisebbség nevében Vfildeirianfi, ít nemzeti parasztpárt nevében Mapiu beszélt. A magyar párt szónoka' gróf Bethlen György volt, aki' részletesén' vázolta a magyar párt működését és adatokkal alátámasztva beszélt a kormány választási terrorjáról. Hasonló szel­lemben szólalt fel Hans Oltó Róth, a romá­niai németség vezére. Duca külügyminiszter 90 Cse§sslováUIa amióta feníállj egy H Л német sajtó a Moif}érmere akctói'óL Berlin, augusztus 2. Az egész német' sajtó lőglal-i kőzik Rothermere lord nyílt levelével és' antaak következményeivel, A Bayeriscftéh Síatszeifurig igy • ír: Rothermere •lord kijelentette, -hogy nem nyugszik addig, amig a trianoni szerződést néni veszik revízió alá és let,szólította a magyar népet, liogy támogassa őt, Magyarország nem jajgat- és, nem kunyerál, hanem az egész, világon -felvilágosító munkát végez. A jó­vátételre megtörtént az." első" lépés,'amióta 'Rother­mere és az' angol-.közvélemény- megtudta,' hbgy ar, igu^ssigtalanságot és a bűnt végül is jóvá keil lenn!. A Neueste Nachrichten megemlíti, hogy Csehszlovákig amióta fennáll, égy ellenfelétől' reszket: ez Budapest. A szociáldemokrata Leipzlger Volkszeitung a következőképen ir: Elvitathatatlan, hogy a trianoni szerződés súlyos igazságtalanságot je­lent a magyar nemzetre. Bckés uton vald helyrehozatalának elve elten demokrata szem­pontból nem lehet kifogást emelni. Benes cseh külügyminiszter és a cseh sajtó izgatott haugja azt bizonyítják, hogy ez az előretörés Prágában nagy megdöbbenést keltett és a meg« riadás a kisantant másik két államában bim< nyára szintén nem volt kisebb. ей Elkészüllek a szabadkai jelölőlisták a . szeptemberi országgyűlési képvfselőválassÉáss'a. A roagyar»pé.rt egjüll veszi. £e! a fcügdeliiaeí a kormáaypéFtíaK d a p e s l i tudósítónk t с I el о n j с 1 e и tcse,. Szabadkáról jelentik: Szubp't'ics-Dusán ::jaz!>ágügyminiszter Szabadkán folytatott megbe­-zéléseív-el befejeződtek azok a tárgyalások, arue­lveket a radikális párt folytatott a magyar párttál a szabadkai választási kerület 'jelölései ügyében-. A psrfgktuált msegy&Si értelmébe" a -¿sbadL.u választási, kerületben, amelyhez a szabadkai jái-ái", Zenta város és a- • bács topolyai járás, valamii úkanizsa vároVésazeütai járás tartozik, Sanbo« t íc-s Tjusáb Igazságügytainiszter a szabadkai <¿»-¿3 ielöitie. fejrabbá Juries Mirkó: földbirtoké«"! ed' difi képviselő Belygtiese, di%. M l fi cf dró szabadkai

Next

/
Oldalképek
Tartalom