Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-09 / 181. szám

S2E6E9 : Síerteízlöség : De6k Ferent; ucca íí. Telefon г 13-33. ^ Kladóhlveíal, líölceönliönyvl«r és Jegyiroda; Aradi ucca в. Teleítm: 306. ^ Nyomda г Löw if.pót ucta 1». Telelőn: 16-34.« »«»мм KEDD 1927 AUGUSZTUS 9 в«» III, ÉVFOLYAM, ISI. SMM í!AKÖ: Szerke»zl4fsé() és fcladöMveloi * lirl uccn в. Telc-ton: 131. szám.« »» « » « *• HÓDMEíÖVÁSARHIilYг S.«erfee»scíöSK'iSÍ cs Kiadóhivatal; Aüdréssy ucca 'Л sí. Teiefo»; --49. бжйта. « г» « » « » ш а» «к :v. ШЕ2Р4 előfizetési ére havonla 3-2», vldétcn és a fövííosben 3-©0, ьиишдап 0-4П penge. Egye» szém 1®, vasér- és Ünnepnap 24 И1& т. Magyarország felosztása — a hábora előtt. •A! Rothermere-hajnal halvány derengésében sokszor hallani, hogy a trianoni határokat Magyarország az októberi forradalomnak köszöni. Némelyik revíziós cikkben szinte ez a hangsúlyozott tőmondat s a nemes lord egész akciója csak zsámoly a n'y aktilóhoz, mely kollegiális szívességgel kináltatik a destruktív sajtónak, mint az országvesztő íorradklom előkészítőjének. Eszünk ágában sínes szembeszállni ezzel a nagy fújtatóval szerkesztett széllel az októberi forradalom védelmében. Nincs értelme annak, hogy a máról hoJnapra dolgozó ujságiróloll elébe kotnyeleskedjen a történelem ítéletének, amelynek se helye, se ideje nincs még itt. Egészen más ok késztet bennünket annak a kimutatására, hogy a trianoni béke ódiumát jóhiszeműen se|az októberi forradalom, sc az akkori sajtó nyakába nem lehet varrni." Az angpí lordnak az igazságért való harcához akarunk fegyvert adni, amikor rámutatunk arra, hogy Románia és Szerbia már a világháború kitörése előtt felosztotta egg másközt Magyarországot, még pedig a monarchia akkori felelős vezetőinek szemeláttára. Nem igaz" 'liogy ellenségeink |iadizsákmáuy címén tették rá a kezüket a mi Erdélyünkre és a ini Bánátunkra. Már a háború ¡előtt rablószevződést csináltak rá, amelyet a magyar kormány jóhiszeműsége és a Habsburg-diplomácia tradicionális ügyejogyottsága valósággal jóváhagyóit. Nehéz vád, de bizonyítunk. Le nem tagadható dátumokkal és nyomtatásban megjelent dokumentumokkal. * 1913 december havában, a delegációs ülések alatt a Pesti Hírlap azt a feltűnő hírt közölte, hogy pár hónappal azelőtt, a nyár folyamán Románia és Szerbia titkos szerződést kötött Magyarország ellen. Azaz, hogy a hir nem is \olt olyan íeltünő. Se a magyar kormány, se a magyar kormány pártja nem vette észre. Csak az ellenzék vett róla tudomást s annak nevében Károlyi Mihály gróf interpellálta meg a. delegációkban a külügyminisztert: igaz-e a hir, szándékozik-e róla nyilatkozni valamelyik felelős tényező. 'Az interpellációra azonnal válaszolt Berchlold gróf, az akkori külügyminiszter a monarchia történetében a végzet embere. Azt válaszolta, hogy tudomása szerint ilyen titkos szerződés nincs és nem is hiszi, hogy ilyen létezhetne. Természetesen: zajos helyeslés a hatvanhetes gondviselés táborában. Ezzel, ugy látszott, a titkos szerződés ügye lekerült a napirendről. De a Pesti Hirlap, akkor erős ellenzéki sajtóorgánum, gondoskodott róla, hogy az ügy napirenden maradjon. Polémia helyett egyszerűen leközölte a titkos szerződés hiteles szövegét. A1 szerződés szövege szerint Románia és Szerbia kölcsönös védőszőuetséget kötnek arra az esetre, ha bármelyik szerződő felet egy nála erösebb külföldi hatalom támadná meg. Hogy melyik ez a »külföldi halalom«, az kitűnik •abból, hogy mit jelent ki a szerb király és mit a román, király: a szerb király kijelenti, hogy mindazon területeket,amelyek a Dunától és az erdélyi havasoktol északra feküsznek és részben, yagy egészben románoktól lakottak, >• ín király érdekkörébe tartozóknak ismeri cl. Viszont a román király kijelenti, hogy a szerb király érdekkörébe tartozóknak ismeri el a Dunától északra és a Tiszától nyugatra-keletre eső területeket. Szóval Szerbia és Románia odaajándékozták egymásnak a velük baráti, sőt szövetségi viszonyban levő Magyarország testéből Erdélyt, a Bánátot és u Bácskát. Azt hihetné az ember, hogy. ez a leleplezés az illetékes köröket ' kínos helyzetbe hozta. Csakhogy a mi hivatalos köreinket ilyen kicsiségek ki nem hozták a flegmájából. A külügyminisztérium félhivatalos nyilatkozatot tett s ugyanaz a külügyminiszter, aki a delegációkban még mindent tagadott, most már beismert annyit, hogy a Pesti Hirlap nem egészen az ujjáböl szopta az értesülését, hanem a prágai Narodni Liszli-bői vette. Azonban az se maga találta ki, hanem az meg az orosz hivatalos lap, a Noveje V re inja december 28-iki számából merítette, amely valóban leközölte az állítólagos szerb—román titkos szerződést. De természetesen merő kitalálás az egész, ami abból is látszik, hogy megcáfolta már — Bukarest is, Belgrád is. Az •egész kitalálásnak csak ÜZ a -célja, hogy megnehezítse á magyar kormány' helyzetét, amely most egyezkedik az erdélyi román politikusokkal és a horvátokkal. Az igazság az, hogy mi a legteljesebb egyetértésben vagyunk hü szövetségesünkkel, Romániával. Ezzel a Habsburg-diplomácia elintézte a maga dolgát, — egy táncmester eleganciájával és körültekintésével. Bezzeg a magyar kormány nem kecseskedett, hanem elővette a karikásostort és szokott erős kezével a nyaka közé csördített az ellenzéki sajtónak. Az 1911 január 8-án közzétett hivatalos kormánycáfolatnak az a lényege, hogy —- az; ellenzéki lapok nem válogatják meg a fegyvereket és kvalifikál hatatlan eszközökkel dolgoznak a kormány ellen. Ilyen a Pesti Hir la > nagy garral közzételt »szenzációja.; is. Iga., hogy az orosz hivatalos lap kiadta az állítólagos titkos szerződés szószerinti szövegét, de y>bizonyosan csak előlegezett jat&afigi tréj '. gyanánt«. (Mert tudvalevőleg a hivatalos lapokat humoristák szerkesztik a báli közön. ; mulattatására.) Hogy a Noveje Vremja u a tulajdonított fontosságot a dolognak — mondj a mérges kormány szigorú cáfolata — abból is látszik, hogy »csak a lap harmadik oldalán^ a legapróbb nyomással közölte a saerződőst-. Ellenben a magyar újság rosszhiszeműség; abból látszik, hogy a lap élén tette azt közzé, nagy tipográfiái és publicisztikai fölkészültséggel. De a józan magyar közönség »bizo* injára farsangi tréfának fogja jel a közlésit; mert »«" egész ügy nem lényegest. 9. Ez félévvel a háború kitörése előtt történi,! Két tőr már ki volt köszörülve az áldozaS; fölmetélésére. S mikor azt aS ellenzéki sajtqj' nyilvánosságra hozta, Tisza István kormányának nem volt egyéb tennivalója, mint lehor-* dani a sajtót, amely megadta a vészjelet és gyerekes értelmetlenséggel farsangi tréfának bélyegezni az ország halálra Ítélésének bizony] ságieveiét. A' magyar kormány, rúgott egyei a sajtón, mint ahogy a halottat érző házőrző kutya vonilását rúgással szokták elhallgat-; tatni és ápolta tovább a kitűnő egyetértési; . ellenünk összeesküdött szomszédainkkal. i jj Lehet-e ennél cáfolhatatlanabb bizonyság rál j hogy Magyarország csakugyan nem készüli; j háborúra? ••••••••••MMMMMMBMMimfiOTiiei'f Шиепоз Airestől MelgráMg msirüfMolnaM, а тмтШ^з&М Sacco—Dan&ettí iiélei mimít Tüntetések. Két világrészben, (Budapestiiudiisitőnk telefonjelentése,) Párizsból jelentik: Minthogy as általános szakszervezeti szövetség nem csatlakozott a kom» munista szakszervezetek által mára proklamált huszonnégyórás általános, sztrájkhoz, a munkabeszüntetés Párizs uceáin alig látszik meg. Csak két szakszervezet tett eleget a felhívásnak az épitőmunkásoké és ,a taxisoffőröké, de itt sem általános a sztrájk. A villamosok és a Metró alkalmazottai közül mindössze hatszázalék sztrájkol« Valamivel nagyobb a sztrájk a külvárosokban, A kommunista postatisztviselők felhívására csak néhányszáz postatisztviselő lépett sztrájkba, ugy, | hogy végeredményben a francia fővárosban sztráji kólók száma a hatvanezret éri el. Néhány külvárosban megkísérelték a villamosok és az autóbuszok leállítását, de komolyabb incidensre sehol sem került sor. Marséin«:«, Toitlon, Bordeaux és Liltes \ árosokban szintén proklamálták az általános sztrájkot, a ionban ezek mindenütt csak részlegesek maradtak. A kommunista szakszervezetek azzal fenyegetőznek, hogyha tényleg végrehajtják a halálos Ítéletet Saccon és Vanzettín, KB amerikai árucikkek általános b-oji-: •/; ¡ára íri-éllíiék fel a franíia Küüká'? orkho! jelentik .Boslcnban 65> Eaítimeísbsn . ..u-ánju tüntetések^, játszódtak -le» A hufiailoi rendőrség minden intézkedést megtett) hogy a jelenleg Bufblfobau tartózkodó walesi és yorka Iier-J ceg, Baidwtn miniszterelnök, valamint аз Egyesült Államok alelnökének védelmét ellássák, meri; nem tartják kizártnak, hogy az anarchisták ellő* nük is merényletet kísérelnek meg. Bostonból jelentik: Tegnap délután több kisérs let történt arra, hogy tiltakozó gyűléseket tartsanak Sacco és Vanzetti elitélése ellen, A gyülc«; seket a rendőrség megakadályozta. Több letart töztatás történt, A tüntetéseknél 10,000 ember gyűlt össze., Newyorkból jelenük: Kedden számos tüntetést akarnak rendezni a különböxő városokban Sacot» és Vanzetti halálraitélése ellen. Az Egyesűit A i !amok több államában letartóztatások és házkut:iiáv sok történtek. Washingtonban még a repülő péket is átvizsgálják, hogy nem rejtegetnek-e bomüá* kat. Boston közelében ismeretlen tettesek megkísér relték, hogy Sanderson legfelső itélőszéki biro ь kásába betörjenek, A tettesek minden valószínű.» ség szerint okmányokat akartak elrabolni, Newyorki jelentés szerint Sacco és Vanzetti шаг 21 napja folytatja az éhségsütrájkírt, Vanzetti tegnap papot kért cellájába, Kéréséi. FR-i; •. ;;i-IVV,-;' BnenosAjreet jelentések szerint az argentiniai vasutasok szakszervezetének szövetsége tütakosó sstréikot rsndeM el, A vasutkisérő sssmélyaet tisenót percig, a vas utj műhelymunkások psdíg hosaonn^e ói •••• tornak sztrájkolni Loadeabé! jelen Lik. A iyggetlen «ftokáfpírt keiui-.i • a^i