Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-07 / 180. szám

DÉLMAGYARORSZÁG A ttelláinyi-banda befőiilopási eseíe. Amikor a betörő válogat a seföltek közölt. (A Délmagyarország munkatársától.) Be­számolt a Délmagyarország arról, hogy a rendőrség elfogta azt a betörőbandát, amely hetek óta fosztogatta a nyitott ablakú lakáso­kat A rendőrségen azonnal hozzáláttak a be­törők kihallgatásához, akik harminc „esetet" ismertek be, sok olyant is. amelyekről a rendőrségen nem is tettek jelentést. Éppen ezért a rendőrség biinSgyi osztálya a Dél' magyarország utján azzal a kéréssel fordult a közönséghez, hogy sürgősen jelentse be mindazokat a fosztogatásokat, amelyek miatt eddig nem éltek panasszal. A Délmagyar­ország felhívásának meg is lett az eredménye, mert máris több kárvallott jelentkezett a rendőrségen, akik eddig tálán inkább kénye­lemszeretetből nem jeienteiték a rendőrség­nek, hogy náluk is jártak a betörők. A tolvajbanda ruhatiemüekben volt speciá­lista, de amint az alábbiakból kiderül, a finom gyümölcsöket sem vetették meg. Komlósi Géza Kárász-uccai kereskedő lakását is meg­¡«fogatta történetesen a Bellányhkülönitmény valamelyik portyázó tagja, Komlósi a Béke­ucca 2. számú házban levő lakásán harmad­magával aiudt a kinyitott ablakú hálószobá­ban. A betörő ebben a szobában kezdte meg működését és kalapot, ^mellényt, kabátot pak­kolt össze. A tolvajlámpa fényénél azonban megpillantott vagy negyven-ötven üveg befőt­tet is, amelyet a háziasszony tett el télire. A vakmerő betörő annyira biztonságbau érezte magát, hogy elkezdett a befőttek között válo­gatni és a cseresnyét, a ribizlit, a földiepret otthagyta és kiválasztva magának a tizennyolc üveg meggyet, nyugodtan kilépett az ablakon. Komlósi Gézának nem iulnagy a kára, mind­össze ötven-hatvan pengő, csak éppen az a feltűnő, hogy a betörő ur nem vegyesen vitte el a befőtteket, hanem jóizlésre vallóan, csu­pán az összes meggykészletet. A társaság valamennyi tagját egyébként szombaton délelőtt a kihágás! biró elé ve­zették, aki csavargásért egyenkint 15 napi fogházra itélte őket. Büntetésük letelte után átkísérik őket az ügyészségre. mmmmmmmmv memtmmt^ammmmi MMWMWMMMINItAI £gy elßanyagoli iiir&ößely a Balatonon Salafankeneséröl, a&ol legszebb a "Balaton, de senkisem törő­dik a fürdővel. Kénese, julius. Mostanában a Keleti-pályaudvaron minden reg­gel 7 órakor egyszerűen megsturmolják a tapolcai vonatot, őrült tumultusban rohamozzák az irgal­matlan hosszú szerelvényt, az utasok egymás hátán verekedve kapaszkodnak fel a kocsikra; szitkok­tól és káromkodásoktól visszhangzik a lnl:>hn:is csarnok. . A vasutasok lemondóan legyintenek: — Jgy megy ez már harmadik heto minden áldott nap. Ez a tapolcai vonat. Balatonfüred, Almádi, minden lalpalattnyi helyért verekedés, botrány. Egy nemdohányzó II. osztályú vagon olőtt q tolongás valóságos • életveszcdeleunné í'ajirL Sze­gény pesti polgár, micsoda rettenetes tortúrákon kell keresztül esnie, amíg elindíthatja családját, nyaralni a Balatonra. Kóvér bácsi szuszog a feljárat előtt. Jlat tugu famíliáját diadalmasan gyömöszöli be a nemdo­hányzóba, miközben szüntelen osztogatja a gon­dos apai tanácsokat. — Alsó máma, a gyerekekre nur achl gebeu. — Lali, ha nekem messzire bemész a Bala­tonba, du wirdst Schlag bekommenl A zslbajgó gyeremekek még egy búcsúpillantást vetnek a papára, a legkisebb közöttük egy hor­dárra is kiölti a nyelvét, a mama — nem tudni örömében-e, hogy pukkaszlliatja a barátnőjét, aki csak a Palatínusban strandol — buzgóu törülgeti szemét. A vonat lassan kigördül a csarnokból; a vasutasok arcán látszik a megkönnyebbülés; a többi vonat már csak gyerekjáték. Elindult a gőzös a magyar tenger Fele . Fújva, zihálva vágtat a masina. Szelid hajlású dombok barátságosan kísérik utjáii. Furcsa' nevű erdőszólén meghúzódó falucska: Csajág-Köcsöge, a hatalmas1 amerikai "mozdony lassan felkapasz­kodik a hegyhátra, még egy kanyar és ott csil­log a kicsiny magyar ti a z a 6 r ö k k é t ii n. d ö k 1 ö kék gyémántja: a B a 1 a t o ií. Lerohanunk a partokra. Az első balatoni állo­más: Kenése. A kis virágos pályaudvaron sok a núp. Nem várnak senkit. Csuk kijöttek. Passzió­ból, Ks itt sikkesen és kecsesen villan a sok fehér női lábszár. Némelyiken egy-két rozsda­íonha foltot hagyott a na>» tolakodó heve, olt, ahova gondosan, de mégsem eléggé óvatosan tar­tott napernyő árnyéka nem ért el. Az utolsó kocsikból vagy seáz főnyi' sáppadt arcú társaság száll ki. Első pillanatra látszik raj­tuk, hogy az élet robotosat. Fáradtak. Arca soknak gyűrött. M02KI Telefon 11-85 Augusí!u3 7 éri, v«i?á'nap Napkelet asszonya. Vidím li'mopaott 4 $ifc;> ¡ii £s 4 Íi5mié3ítwrt, — Szeieplők: Madfide Mu^^iafa herffioí, $n*nogyi Emmi, Vaszary Piroska, Bar rigó Kornél, Uezsőíty László és a 6 Kamara Görl. Azonkívül; GAONONT HÍRADÓ. Előadások kcide-c 5, 7 és 9 órakor, vasátntp 3, 5, 7 és 9 órakor. ÍMH e'elon 16-33. S&échensfi MQXI Telefon 16-33, Augtmtu? 7 ÓD, vaiároap Arizonai lötolvajok. >:<••,. ni örténet 8 felfonáabin. Fősierepíö? Jack Holt. AzookirUt: Gazdagok szigete. 6 felvanisban. Föszejreoíő: Ciaire 'Wiiiüäor. Kiöld ok kezdeía hétkö-nap 5, 7, S, vasár- éí üfltepnsp 3, 5, 7 és a érikor J^^ngusztusT GMJt$t£NYHL Egy aranysujtásos sapkáju ur ajkbiggyesztve mondja a lorgnettes lipótvárosi mamának: — Beutaltak! Később kiderül, hogy az arany, sujtásos egy szállodai londiner. Ugy látszik Kenesén szégyen »beutalt naki lenni, ami nem jelent mást, mint hogy a betegsegélyző arra rászoruló, leginkább apicitiset és vérszegény betegeit elküldi ide egy kis üdü­lésre. A vánnyadt mellű sek legény és leány riadtan terelődik össze. Harsány vezényszavak röpköd-, nek és a szegény társaság elcsigázva, de a nyara­lás üditő reményében összeszedi kis cókmokját, Indulás be Kenesére, a balatoni tájak legelhagyot-i tabb »fürdőhelyére«, * Balatonkenese mint fürdőhely tiszta anakro­nizmus, Balján alig éledező életével, jobbján Almádival, a rohamléptekkel fejlődő kies édennel, ú pedig áll-áll nyomorúságos nádfődeles viskói­val, két ujjon megszámlálható villáival, alighanem örök száműzetésre Ítélve, hacsak valami külföldi tőkecsoda nem könyörül és nem segit rajta. Mert hiszen a Balaton itt is olyan szép, éppen olyan kék, mint bármely más helyén. A Tatárhegy, amelynek a felét már elkoptatták évszázados viszontagságok, jóságosan borul reá, gerincén talán a legjobb balatoni levegő, lankás oldalain mosolygó szőlők s szilvafa őserdők. Almádi mögött pedig este, amikor lebukkan a nap, opálszinüvé változik a csodálatos víztükör, tablója a bakonyi hegyek, odább Tihany, ősi fél­szigete. A vize rejtelmes, lágyan csobogó barát, hízel­kedve öleli körül testedet, huncut pajzánkodása uj vért, uj életet visz satnya porhüvelyedbe, tet­rekész embert farag az agyonstrapáit dolgozóból. Ez a viz él és beszél. Csendes estéken, amikor lelkei a hold és mozdulatlan némaságban pihen a nagy mindenség, a fákon egy levél sem rezdül, akkor mesél a Balaton évezredes regékről, a ria­násról, a kecskekörmökről. Az almádi öreg hegyen Szent János bogárkaként csillognak a villanylám­pák, szemben Siófokon pedig a Fiók-Budapest ivlámpái merednek az éjszakába „A • A fenséges Balatonnal bizony itten nem törődik senki, Amig mindenfelé a tobzódó jólét gyönyörei ezernyi komforttal kínálják a jazz-bandos stran­dolási, Kenesén a többi fürdőhelyről kiszorultak, fűtől letakart területen, kis szalmaviskós kará­mokban hitetik el magukkal, hogy — nyaral­nak. A való igazság az, hogy Balatonkene­sének uincsen strandja. Amit itt annak hívnak, az csak paródia, bizonyítja az is, hogy a kacsák, meg a libák is ugyanarra a helyre jár­nak, ahova a jó fővárosiak, Az egyetlen szállóban, az Otthonban is csak az idén lesz már »privát«. Ezt is megvásárolta a betegsegélyző, még kevesebben jönnek majd Kene­sére, ahonnan a villatulajdonosok máris mene­külnek. Majdnem minden villa eladó. A kiadó szobákat még most is méteres betűkkel hirdetik. Mondják is a faluban: — Ml lesz velünk, ha elmegy az Otthon is. Sajnálom szegény falubelieket. Nem lesz kinek eladni 2 pengő 50 fillérért a barackot és 20 fillérért a zöldpaprikát, 5 pengőért a csirkécske párját, tejet pedig egyáltalában nem adni, hogy a halról ne beszéljünk, amelnek szintén 6 pengő kilója ezen a világfürdőn. Bár ezek még istenes állapotok Almádihoz képest, ahol harminc fil­lért kellett leszurkolni egy darab zöldpap­rikáért, • Azért Kenese mégis szép, de fürdővendég év­ről-évre kevesebb akad. Talán a Betegsegélyző megkönyörül rajta és ha ő lesz itt az ur, a nép jólétének kegyes atyja is vet majd egy pillantást rá, portalanítva lész a csucshurutós lokál előtt elkanyargó autóut, meg is lehet fürdeni ember­séges módon, miért ne volna lehetséges a sze­gények Kanáujá isi Kenese haldoklik, tőszomszédságában pe­dig forr és pezseg az élet, áradozó a jókedv, » jazz éjjel-nappal szól,,. ­Gábor Arnold.

Next

/
Oldalképek
Tartalom