Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-05 / 178. szám

SXEOEO : Sser!í.e»2rlSsőg: DeíilL Ferenc ucca Telefon: ia-33.^K!edöh!valaJ, KSIcíöüJtfc!?yrl&r és Jegjlrctía; AratU iícCB 8. feleion: 3M. ^ Nyomda: töw Ugsöí Utca 19, Telefon: 18-34.« »«»«?> PÉNTEK mi AUGUSZTUS S « 0 6 III. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM MASÖ : 9zerlte»aefö»<g fe.!«4őh!»Bls; lirt ucca Telefon: 151. sséis.« » « » « nÖHMf;/ÖVASAEHE!,Y: SzerKeaz*<Ss<íj ís kladöhlvslal: Andrésiy ucca 25. •eiEfOü: 19. Íitei. « n « » «» «» eiöfibceí«»! Ara ftavonía 3-20. i idftken és a iöt/áiotbas 3'fiO, ktUíQMÜs O'-ÍO peag«. Sgjes *2ém 18, vasár- és (teacnaap 24 ffllé? Egy elfelejtett hagyomány. Kinek vau igaza abban a vitában, amely a főtisztelendő alsóvárosi ferences atyák háziőnöke és a tekintetes városi tanács közölt éppen. Havi Boldogasszony ünnepe előtt megindult: nehéz volna megmondani. Minden >alószinüség szerint középen van az igazság és valahogy ugy érezzük, hogy a vallási« áhítat és kegyelet ¡szent dolgaiba kár a világi üx|et és haszon egészen más természetű ügyeit ' belevenni • • < • A keieezténység isteni alapitőja, akinek éppen az assisibeli Pouerello di Dia volt eddig legméltóbb ós legtisztább követője, egészen radikálisan járt el ebben a tekintetben. Máté evangéliomában olvassuk, hogy sbémeue Jézus f az Isten templomába és kiűzé mindazokat, akik árulnak és vásárolnak vala a templomban <jf a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá. És monda nékik: Meg van irva: Az én házam imádság házának mondatik. Ti pedig art latroknak barlangjává tettétek.« Persze más az, ha pzek az árusok és mutatványosok a templomon kívül ütik föl sátraikat és csinálják üzletüket A középkor marad* ánya a buesti, ahol a lélek szükségleteit í a világ tzügiégíeteivel együtt elégítik ki, a f fcuesu, amely félig zarándoklat, félig vasár és amelynek régi hagyománya van Alsóvároson, Igaz, hogy éppen a legmelegebb napokban sereglenek a kegyhelyre és ez már csak közegészségügyi szempontból is aggodalmakra ad okot, ugy, hogy a háború alatt már meglehetősen redukálni kellett a gyülekezetek forgalmát. .Valaha, a boldog béke csöndes és derűs öveiben, messze földekről jöttek ide a népek, akkor még nem voltak mesterséges határok, amelyek elállották az útját az áhítatos embsl rek eokadalmának. Szabadka tájáról is igyekeztek a szegedi búcsúra, amely a magyar Délvidék mindenféle nemzetiségét egyesitette Boldogasszony lobogója alatt Ma már a legtöbben nem is igen tudják, vágy, rosszul tudják ennek e napnak értelmét és jelentőségéb: Először is és kezdettol fogva augusztus ötödike annak a Havi Boldog; asszonynak (Sancta Maria de Ni vej az ünnepe volt, akiről a templomot elnevezték és akinek képe a főoltáron ékeskedett Egy- római legenda, az alapja ennek a kultusznak, amely szerint e napon hő esett az őrök város egyik dombjára és e csoda emlékezetére emelt szentegyházat egy jámbor római házaspár és ennek alapján épült a szegedi barátok temp. Ionja. IX fekete Mária képe, melyről szintén sok sző esett már és sok szófia beszéd, ennek a mi öreg templomunknak első mellékelt,ára fölött függ, a bejárattól jobbra, egy sötétes fülkében. Ez egy-primitív áhítattal festett Ősi kép, a Maria 'Aegyptiaaa, magyarán Sierccscii vagy Fekete Mária, amely szinte Cimabue vágy Giotto modorában'készült. Több legenda van róla,* az idő is megviselte, rejtelmes, merev tekintete mintha ezredévek távolából nézne a szemlélőbe. Maga a templom az égbetörő gótikának ódon remeke, dc persze a különféle korok és stílusok keze nyomokat hagyott rajtat- A-mohácsi vész után, a török hódoltság idejében, amikor a magyar lelkekben a nagy netnseíj , '•'ktasztrőfa kísértetes ám- éka borongott,-ez öreg njgvtehiplorri Istenítek ez a matette komor csucsivei alatt a régi cs az uj hit követőit, mindenféle vallású magyarokat. Szeged egyik legjelesebb fia, szegedi Kis István és Abádi Benedek, (aki egyenesen Wittembergából jött az uj szellem, a szabad gondolat terjesztésére) ebben a templomban prédikálták az evangéliomot és a török basa védnöksége alatt (inert- a pogáay igen türelmes volt a lélek dolgaiban).vitázták a jámbor barátokkal és várták, egy akolban sok pásztor; "a' magyar feltámadást' Mi ugy gondoljuk, hogy ez is tradíció, magyar tradíció, emberi tradíció és talán nen> is minden szépség cs igazság és különösei; nem minden tanulság nélkül való. Mintha múltból a jövőbe mutatna! Kiváltképpen m amikor megint mindenféle magyarok sóhaj >. és fohásza száll az égbe közel és • távol c amikor megint egy nagy. gondolatban kell* ne összedobbanni minden magyar szívnél egy gondolatban, amely az uj magyar í<:> támadást harangozza. «Wff -1 a A minisztertanács eltörölte élemlcikkek forgalmi adéfé! fteveiefíe az epyfáMsu adéMsL Nem feel! íergelmi adöí feeösi a .burgonya, zdMség, fífeelék, gyíimSk«, í<?f és fofés uíéiu (Budapesti tudósítónk tclefonieleidéss.) A kormánytagjai ma délután Vasa József helyettes miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ült össze. X minisztertanács este fél 10 órakor ért véget LM minisztertanács foglalkozott a külföldi borpropaganda kérdésével. Jóváhagyólag tudomásul vette a föld? mívelésügyj kormány olyan irányú intézkedését, hogy Svájcban három helyen, Bázelben, Bernben és St Maurjcebau és Lengyelországban ujabb propaganda borházakat létesítsen, illetőleg f a meglevőket szilárdabb alapra helyezze ca ugyanilyen irányú intézkédést foganatosított a kopenhágai borház ügyében is. Továbbá tudomásul vette a minisztertanács a jelentést a Tufa téglagyárral kötött szerződés ügyéről. 'A!' földmívelésügyi kormányt utasította, hogy az érdekeltséggel a kérdést tovább tárgyalja és kielégítő megoldást igyekezzék találni. A kormány továbbá tárgyalta a magyaróvári úgynevezett lőporgyár telepének fonószövő gyártelep céljaira való átalakítását egy ajánlkozó töke révén. Az ehhez szükséges hozzájárulást a kormány megadta. Végül le; tárgyalta a kormány a drágaság! ankét legutóbbi javaslatait a legfontosabb élelmicii kek forgalmi adójának eltörléséről, A kormány a pénzügyminiszter előterjesztésébei i hozzájárult ahhoz, hogy a húsra es egy fázisa forgalmi acló* rendszert Vehessék be, ugy, hogy, ÍJZ egyszeri lerovás a vágóhídon történjék. ít burgonya, fdiélék, zöldség, gyü* mölcs, amennyiben tnem esnek fény' űzési adó alá, továbbá a tej, tejtermékek és a tojás forgalmi adója •pedig teljesen töröltessek el. Ugyancsak elfogadta a minisztertanács • országgyűlés részéről megadott felhatalmazd; alapján kibocsátandó rendelettervezetet, amely nek lényeges intézkedése az, hogy az ez évi július hő elsejével a 65. életévüket elért állami nyugdijasok, közszolgálati alkalmazó'lak, özvegyek és árvák nyugdija újból rendeztetvén, mentesüljön ama levonások alól, i melyeket a szanálási év kezdetén rájuk rótta A rendelei; legközelebb megjelenik. HJWmMffMWM MMWMMWIIMTMW(№:-: V cs legnagyobb meglepetés érte a trianoni teoMerencián I /isérí Mérté M a. mai §aiároMaia meri azt §SíiéM9 alMu&ni feel: (Budapesti tudósítónk telefonjelentése,) Frágáből jelentiki Dr. Ettrin ger, a szenátus tagja, a Prager Tagblatt holnapi számában cikket irt Rothermere lord akciójával kapcsalatban. A cikkben a szenátor ujabb ismeretlen részleteket tár fel a párisi békekonferenciáról. A szenátor megírja, hogy as akkori bécsi cseh tövet, Tusar, aki neki személyes jóbarátja volt, elmondotta, hogy Csehsztuvákiát a lügaagyebb »»¿tepsiéként érte a békekoaíereudénak az a h? íárorta, amelyben a trianoni határokat állapit«?; meg. A csehek annak idején azért kérték ennek határnak a kijelölését, mert szentül meg volta győződve arról, hogy majd dkadoznl kel!. Csa'; azért történt a mai trianoni határok megállapítás?-, itt^rt a nagy antant vezetöpolitik«Kainak foga i nnik sem volt a középsiirőpaí helyzetről. Eredménytelenül végződött a tengeri leszerelési Merencia^ mart Anglia és Amerika nem Iwdoli megegyezni a cirkálók eloszlása ügyében, (Budapesti tudósitőufe telefon jelen- i lak cá a konferenciát c! feeü napoiaí. tése.) GenfbóJ jelenük: A tengeri leszerelési kon- ! A „emzetkőzi konferenciák történetében, a taaá< feréociának mai tefjes ülése barom órakor kez- « j,0íasc>v- ¡iy ciődoa való beíejs^sc czLűte nr dodött és üibbson elnök rövid; megísyitó bs- w széde, '.«laciist a. Ijáreiö delegáció vezetőjének • 'saéct ütíe»'í v&e ailípítí^ a ó]ilatkczit2j: :.utáa,- -annak: a fiyilt m-fgállajitáíávai | a„ úlVvégsa "eífo^adoti favaSST tte ért hsfy . . , | Anghának- és Amerikástó a Ide -és nagyKárWIé. í'v e--rli-rc-'í •.-t'-í-í»"'« Wll-vl ! P.thiíliá» ffK»!" vprrnrc kör*' •""••• ' '