Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-31 / 198. szám

1927 augusztus 31. DÉLMAGYARORSZÁG 9' 4 kiküldetések elhúzásával felesleges terheket rónak a tisztviselők a városra. 4 kiküldött bizottság elkészítette jelentéséi és nagyjelentőségű takarékossági javaslatokat terjesztett a tanács elé. (A Délmagyarország munkatársától.) 'A fjélauigyarország tegnapi számában részlete­sen beszámolt annak a vizsgálatnak az ered­ményéről, amelyet a pénzügyi bizottság ren­delt el a jövő évi költségvetés tárgyalása al­íialmával, hogy módot találjon az indokolat­lanul soknak tetsző kiküldetési dijak, napi­díjak és fuvardijak csökkentésére. Ezen a cí­men ugyanis a jövő évi költségvetés-tervezet nem kevesebb, mint száztizenkétezer pengőt irányzott elő. Back Bernát és Bokor Adolf törvényhatósági bizottsági tagok, akiket a pénzügyi bizottság kiküldött a rendelkezésre álló adatok, könyvek és számlák átvizsgálására, kedden délelőtt már befejezték munkájakat és annak eredményét jelentésbe foglalva, be is terjesztették a tanács­hoz. Az eredmény ugyanaz, mint ami már íz első napi vizsgálódások alkalmával kiala­kult és amelyről pontos beszámolót közöltünk ieddi számuokban. A jelentés csupán konk­•étizálja ezeket az eredményeket és határozott 'ormába önti a kiküldött bizottság javaslatát. A bizottság elsősorban megállapította azt, wgy a kiküldetési dijak, valamint a fuvar­költségek érzékenyen megterhelik a város pénztárát, tehát feltétlenül be kell vezetni ezen a téren a legszigo­rúbb takarékosságot. Megállapította a bizottság, hogy az egyes tör­vényhatóságok által rendezett ünnepségeken, jubileumokon Szeged város törvényhatóságát egészen feleslegesen három-négy tanácstag is képviseli és javasolja, bogy a város tanácsa éppen ezért a jövőben csak a szomszédos törvényhatóságok alkalmi ünnepségein kép­viseltesse magát, de csak egy kiküldöttel. Javasolja a bizottság, hogy a város egész területén, Tápé, Szőreg, Kistelek és Horgos határáig, ahol a városi birtokok terűinek el, a kiküldetési napidijakat egyszer és mindenkorra törölje a város ható­sága és ehelyett az esetre, ha egy-egy kiküldött a rábizott munkát tiz órán belül nem végezheti el, élelmezési váltságot kapjon, ez azonban ne haladja meg a jelenlegi napidíj egynegyed ' részét. Megállapította a bizottság, hogy egyes kiküldetések körül erős túlten­gés van. Ezt különösen a faár veréseknél tapasztalta a bizottság és meggyőződött arról is, hogy a kiküldetések elhúzásával felesleges terheket rónak a tisztviselők a vá­rosra. Kifogásolja a bizottság azt is, hogy a kikül­dött tisztviselők számára a kiküldetési, illetve a uapidijakou kívül külön élelmezési költc t is állapit meg a tanács. Javasolja a bizottság, hogy a város az úgynevezett járlatirási napidijakai teljesen törölje, mert ez a munka a körtöltésen belül folyik es igv nincs semmi szükség arra, hogy a munka elvégzésével megbízott tisztviselő, aki a város belterületét serit hagyja el, munkájá­ért külön honoráriumot kapjon. Hasonló okok miatt a vásári napidijak eltörlését is java­solja a bizottság. Alaposan megvizsgálták a kiküldött város­atyák a i'uvardijelszámolásokat is és jelenté magánalkalmakra felszámolt autó-és kocsibérek is érzékenyen terhelik a városi pénztárt, éppen ezért kéri a bizottság, hogy ezeket a mayáncélokra végzett fuvarozásokat teljesen szüntesse be a város hatósága. Miután pedig a városi személyszállító autók beszerzése óta felépült a kisvasút és megindultak a városi autóbuszüzem járatai, javasolja a bizottság, hogy a meglévő hat személyautóból né­gyet adjon el a város. Kivételes esetekben mindig mód van arra, hogy a hatóság megfelelő számú autótaxit bé­reljen, ami semmi esetre sem kerül annyiba, mint négy felesleges lukszusautó tartása. Végül javasolja a bizottság, hogy a város ha­ss*?»• tósága rendelje el kötelezőleg a kilométer pénz felszámolását. Eddig ugyanis az volt a rend­szer, hogy a kiküldött tisztviselő, ha kikülde­tési helyét a menetrendszerűen közlekedő jár­müvekkel, vasúttal, vagy autóbitsszal nem ér­hette el teljesen, csak megközelíthette a város­ból, vagy uem vette igénybe ezt az olcsóbb1 alkalmatosságot, hanem kocsira, vagy autóra ült a városban, vagy, ha igénjy bevette, akkor a városból rendelt ki annak állomására fo­gatot magának, hogy ne kelljen gyalog, vagy idegen fogaton megközelíteni« végcélját. A ki­lométerpénzes rendszer eseltén a kiküldött tisztviselő a menetrendszerinti közlekedési eszköz végállomásától a tulajdonképein célig terjedő ut hosszára kilométerpénzt kap —• ez Budapesten kilométerönkint 58 fillér — és tetszése szerint gyalog teheti meg a hátra­lévő utat, ha meg akarja spórolni magának u kilométerpénzt. A kiküldött vizsgálóbizottság jelentése váz­latosan ezeket foglalja magában. A jelentésbe rögzített észrevételek pedig nagyon éles kri­! likát jelentenek a város eddigi gazclálkodá­I sáról. Mm teli iiiilciwet csempészett Szegedre egy lakatessegéil. Érdekes csempész-píSr a szegedi torvényszék előtt. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék jövedéki és adócsalási ügyekben ítélkező fanácsát ez utóbbi időben egyre többszőr foglalkoztatják csempészési ügyek. A legtöbbször előforduló csempész­cikk a tűzkő, amelyet különösen Ausztriából csempésznek át a határon. Az öngyújtóba való tűzkövet ugyanis a kincstár nagyobb adóval terhelte meg, ugy, hogy ma a »leg­jobb" csempészeti cikk a tűzkő. A Szeged állomáson, ahol a pénzügyőrök állandóan figyelik az érkező utasokat, nem­régiben észrevettek egy veszedelmes csem­pész hírében álló szegedi munkanélküli laka­Húszezer tanuló §elyett 5000 látogatta a szegedi teözépisfcoláteat. Tankönyv- és drágasági táfélkozstató a tanév elején. javított helyesírást, jobb szöveget, a hala'dő tossegédet, akit a múltban mór többször érlek csempészésen. Nemrégiben történt, hogy az állomáson ismét feltűnt a csempész hirében álló lakatossegéd. A pesti vonaton érkezett meg és amikor a vonalból leszállott, feltűnt a pénzügyőröknek, hogy a gyanús egyén nagy csomagokkal igyekszik a kijárat felé. A pénzügyőrök azonnal leigazoltatták, majd: átvizsgálták csomagját, amelyben négy kiló lüzköost találtak. A tűzkő csempészáru volt, amelyet a pénzügyőrök azonnal lefoglaltak, A törvényszék szeptember 16 ára fűzte ki a« érdekes csempész-űgyben a főtárgyaiásl. (A Délmagyarország munkatársától.) A szelíden izzó augusztusi fellegeken sötéten ül­nek az őszi gondok, amelyek jönnek elkerül­hetetlenül és letelepszenek az emberek közé már szeptember első napjaiban. A gyerekek szemében még ott csillog a nyár kacagása, azért valami uyornasztó hangulat már meg­ülte az ő kedélyüket is. A szülők jóformán még ki sem heverték gyerekeik nyaráért ho­zott áldozatokat, máris uj aggodalmak, uj ki­adások jelentkeznek. Az iskolaév kezdődik. Ez pedig mindig egyike a súlyosabb megter­heléseknek. Évek óta állandóan váratlanul jövő különkiadások mutatkoznak az iskolai szük­séglelek beszerzésénél, igy nem csoda, ha fé­lelemmel tekintenek a szülők szeptember első napjaiban az iskolák tankönyvtervezeteibe. A tanulók őszi ruhabeszerzéseinek horribilis ki­adásai és a beiralások magas tételei mellett ina, nagyon jelentékenyen emelkedett az isko­lai könyvekre fordítandó összeg is. Amig az­előtt a legtöbb könyvet a felsőbb osztályos ta­nulóktól egyszerűen olcsón átvette az alsóbb osztályos, ma csak 1—2 könyv olyan, hogy változatlanul megmaradt a beosztása, anyaga a következő évre. A legtöbb könyv uj kiadásokkal kerül forgalomba, az előző év tananyagától ncmikép elüt, tehát , . - , .. : sem eladni nem lehet antikváriusán, sem pedig sukben kifogasolják, hogy azokra a helyekre, „aegvenni. A gyerekek az egyéves könyvet aralyek a kisvasuton, vagy a városi autó- eidobbafják, a szülők pedig keserves áldoza­"uszokon, vagy pedig a Szeged—budapesti va­sútvonalon is megközelíthetők, városi autókat és fogatokat vesznek igénybe a kiküldött tiszt­elők. Kifogásolja a bizottság, hogy egyes Esetekben a városi colokat tahokáig odrakor­titják, Megállapítja, hogy i&mjitésskTe. Ai- máf -­Lok árán kénytelenek évente több uj könyvet vásárolni és újonnan beköttetni. Ha nem is cppen nyugodtan, de valamennyire beletörődve venné tudomásul minden szülő az állandó tan­j anyag- és köuj1—iltoztatást, ha az ujitas min­dig valami magasabb pedagógiai elv alapján "Srtfnnf, ha.»/*- tanítást,?- tátojnritést. adna. kutatások, uj felfedezések anyagát tartalmazná és valami uj, modernebb etika szempontjai­ból vezetne a tudás ösvényére. Az évente tör*! ténő változtatások azonban nem sokban zavar­ják fel tanításunk lassú vizeit. Lényegtelenül különbözik az egyik kiadás a másiktól. A formula legtöbbször ugyanaz, mint a kófJ táknál, ha egy uj vállalat régi klasszikus daraboknak uj kiadását szorgalmazza. Meg­változtatja a »Fingersatz«-ot s ezzel már lét­jogosultságot szerez egy ujabb kiadáshoz. Sok tankönyv bizony ilyen bagatellen kívül nem tud több okot és anyagot felmutatni az uj kiadás létjogosultságához. A szülők és a könyvkereskedelem erdekei mellett azonban itt vannak még a város szempontjai is. Meg­kérdeztünk tehát három nagyobb szegedi könyvkereskedő céget, hogy a megváltozott viszonyok folytán milyen a szegedi könyv­kereskedők helyzete, tapasztaluak-e valamilyen kárpótlást az elvesztett Délvidékért az egyetem idohclyezésével, van-e olcsóbbodás a tankönyv vek árában és mibe kerül ma egy diák köny­vekkel való ellátása. Az egyik nagy Klauzál* téri könyvkereskedő a következőkben vázolta a helyzetét: ; — Évek óta nagyon rossz üzlet az isko< könyv, a folytonos változtatással egyik évrőj a másikra rengeteg tankönyv marad a keres< kedők nyakán, amit vagy nem bírnak egy­általában eladni, vagy hegyedáron kel! elno­csékolniok. Tavaly általános tanrendszer \ ÍV loztatás történt, érthető tehát, hogy az öss; '! könyvkereskedők nagy veszteséggel és defi'ifr tel zárlak a taatön^v-íorgalmukaL ' kov p; iskolai tankönyvek állandóan labilis üzleti? •-•­nejéhez most ujabb kellemetlenség járult á

Next

/
Oldalképek
Tartalom