Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-30 / 197. szám

LMAGYARORSZAG «rXGKD : Szerkc®zíő»ég; Deák Ferenc «rc» Telefons 13-33.^Ktod6hlvnJol, é« Jegyiroda; Aradi Ljcb a. Telefon: SO«. Nyomda: lőw ijpöí ucca 19. Telefon: 16—34.« » * » « » KEDD 1927 AUGUSZTUS 30 MAKÖ : Szerkesztőség cs kii»tíoSiívalal; Url ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » K w 4 . 4 HÓDMEZŐVÁSÁRHEIV: Sze№e»U«s«g . 999 és kiadóhivatalAndrássy ucca 25. TIT- ÉVFOLYAM, 197. SZAM Telefon: 49. *z6m. «» «» «» «» « » ftófizetésl Ara havonta 3-20„ vidéken «» a tövírosban 3-00, kUliöldtfa 6-40 penge. Egyes JiAm se. vasiir- és Ünnepnap z % fillér, li.'fMi'ffii IIIIII" '111—1MWI—HP*11 1 »II l' ii 1W1 iil 11' A hajnal ellen. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, amelyet. ugy, hivtak, hogy Vsakor szög. >em azért' hívták ugy, mintha az emberek ott mind vakok lettek volna, hanem azért, mert ott az; volt a törvény, hogy mindenkinek be kellett hunyni a szemét, csak a fő-mágus tarthatta nyitva a magáét. Beszélték, hogy. egyszer egy üstfoltozó megszegte a törvényt és kinyitotta a szemét, de el is érte a büntetés, mert rögtön megvakult. És. mivel senki se akart megvakulni, inkább mindenki szorosan összohuayta a szemét. A halászok vakon halásztak, a kőművesek vakon építették a házakat, a szántóvetők vakon ¡szórták el a magot es vakon aratták le a búzát. Egyszer azonban az történt, hogy a ícimá-gusnák álmában megjelent egy ősz öreg emLstjr és azt mondta' neki, hogy őrizkedjék p Vcjnagyobb ellenségétől. — Ki az.én legnagyobb ellenségem? -- kérdette a fő-mágus. — Azt a legjobb barátodtól tudhatod meg, felelte az ősz öreg ember. A iö-mágus erre összehivatta a bölcseit és megkérdezte tőlük, hogy ki az ő legjobb baeátk ,4 .JiSlrsefe megmondták i-eki, hogy ¡az éjszaka az, mert akkor magától is sötét van. Ebből tudta meg Vakország fő-mágusa, hogy az ti legnagyobb ellensége a .hajnal és„ jpih,gyárt összétrombitáítatta a vak trombitásaival a vak kőműveseket, -- Húzzatok olyan magas 1'alat Vakország hátárán, hogy a hajnal ide be ne jöhessen! A vak kőművesek szót fogadtak és hétszer hét hét alatt olyan magas kőfalat raktak, hogy azt a madár se birta keresztülrepülni. A haj- j űal azonban meghágta a kőfalat és ugy neve- » tett, hogy egész piros lett bele az ég alja és a vakországi emberek valámi különöset éreztek, ahogy a napsugarak seprűje csiklandozta a szemhéjukat. Azelőtt a nevét se hallották a hajnalnak, de most mindenki arról beszélt, hogy hajnalodik Vakországban. — Szó se lehet róla, — mondta a íő-mágus és kitrombitáltatla a vak trombitásokkal a vak polgároknak, hogy lábujjhegyen járjanak, suttogva beszéljenek, se zokogni, se kacagni ne merjenek; még a kakasoknak se volt szabad kukorítani. hogy meg ne találja a hajnal az utat Vakországba. Volt is hétszer hét hétig olyan csönd Vakországban, mint a temetőben, de azért a hajiul mindig megtalálta az utat és ugy sütött, hogy belepirosodott az ég közepe is s a vák, országi-emberek már alig tudták ugy összeszorítani a szemüket, hogy a napsugarak be ue fúródjanak a pilláik közé. Vakország tő-mágusa utoljára -a vak katonáit trombítáltatta össze a vak trombitásaival és megparancsolta nekik, hogy dárdahegyékWl olyan kárpitot csináljanak Vakország fölé, amelyiken'balálra'vérzi magát a hajnal, ha keresztül akar rajta törni. Hétszer bét hétig dolgoztak a vak katonák a dárdahe|j--kárpiton s mikor készen lettek veJe, a hajnal belobogta az egész eget s a dárdahegyek résein aunyi aranynyilat zuhoghatott Vakországra, hogy arra mindenkinek kellett nyitni a szemét. — Most már ügyig mindegy, — mondták 1 vakors2ági emberek és elszántan néztek bele a hajnalb*. A hajjal pedig fcaílte'ágösán, frissén,; pi- j ráfogott le az e'gról és biBorBa ö!tőz-'f tette az Egész világot. Mindenki ujjongott, tapsolt, kacagott, csak Vakország fő-mágusáuak világtalanodott el a szeme. Mert tudta, hogy Vakországot ezután Napországnak fogják hív- 1 ni és a napországi emberek eltörlik a törvényt, amely azt parancsolta nekik, hogy tartsák behunyva a szemüket. ...A folkloristák dolga kikutatni, melyik rab nemzet hajította bele a világ meseoceánjába ezt a gyöngyöt, amelynek neve: A hajnal ellen. Akárki volt az első mesemondó, bizonyos, hogy a szolgaságnak valami ktet$>Jk«iá földje volt annak a hazája és évezredek hömpölygő ár ja ringatta, gömbölygeíte, íorniáJgatta az ősmesét, míg iskolai olvasmány lett belőle — Angliában, az emberi szabadság klasszikus földjén. Again dawn, A hajnal ellen, ez a cime, aimak az olvasmánynak, amelyből az angol gyerek m&gtanulja, hogy a hajnal elleti hiábavaló minden küzdelem. Sok mindent megtanul még az angol gyerek a kis zöld vászon* fedelű könyvből, amely a Blackie-tele Comprchensire Schoolseries negyedik kötete, de népmese csak se» az egy van a londoni kis diákok könyvében s ebből az egyből azt tanulja íueg, hogy a hajnalt se kőfalakkal, se szuronyokkal nem lehet megállítani az útjában még olyan hatalmas urnák se, mint hol volt, hol nem volt Vakország íő-mágusa. Az angol népmesét tisztelettel ajánljuk minden fő-mágusok emlékkönyvébe, akár Benes urnák hívják őket, aki azt mondja, hogy sző se lehet a trianoni béke revíziójáról, akác Gömbös fő-mágus urnaJ*, aki azt mondja, hogy szó se lehet a fajvédő kurzus revíziójáról és a liberális orientációról. MWHMMinHUI £orú Hot&ermere ujabb ciJkUet irt a fié&ere^íd érdekében. Angliának, Franciam ti&ágnaM és Olasaországnalc lépémrk^t Hell tenni Magyarország érdekélten". — Nem köveitlík MqggpMfftarig sáaiára többéi (Bu dajj.es 11 tud ósit« o k tejet' 0 a j el e 11. tése.) LondüwiJdl jotemfk. A tísi.j Mw^í-Httói számában ujabb cikket közöl lord Refüermrrs tollából ;>Európa puskaporos tornyát cimtuel. A lord utal * szövetséges tialalmak vum törekvésére, hogy a győzelmet Urtés békére használják fel minden EIzász-Lotlia ringia kizárásával. Ezért Európa nj térképét az önrendelkezési jog alapján akarták megszerkeszteni, de ez a törekvés a béketárgya, lások folyamán elhalványult. irja, — Miat az elemi lg* »ságot. M tífc ború előtti li a táró k viss zaéllitáaa kfj zárt, de Magyarországnafe jogoa igéj nye van az elcsatolt magyar terülj lekre a trianoni határ mentén. — Itt van a legtöbb idei® a Itttárkiigantá*»; nak. Angliának, Franciaországnak é« Olaszországnak lépéseket kel! fcnaf Magyarország érdekében. • •-" > ¿kijxX-. •SjJtáxaá ¿«a&ááw — ? Levine a „Miss Columbiaival megszökött Parisból és Londonba repült. Francia pilóták nélkül maga akar visszarepülni Amerikába. CBudapesli tudósítónk telefonjelentése.) Parisból jelentik: Levine ma délelőtt a Miss Columbiával megszökött Párisböl. Délelőtt 11 órakor ment ki a Le Bourget-i repülőtérre, kivontattatta a gépet a hangárból és a mechanikusnak azt mondta, hogy meg akarja vizsgálni a motort. Amikor a Paris—londoni személyszállitógép háromnegyed 1 órakor elindult, utána Levine hirtelen felszállt a Miss Columbiával és London irányában pillanatok alatt eltűnt. Levine szökése a repülőtéren óriási izgalmat váltott ki annál is inkább,, mert senki sem tudta róla, hogy ért a gép vezetéséhez, Levine szökését azzal magyarázzák, hogy. az amerikai bankár Parisban szinte fogiga volt a francia pilótáknak, akik mindenáron kényszeríteni akarták arra, «MMmMMMMM^^ Münchenbe repültek az Scblee és Brook kedden CBudapesti tudósítónk tel'efonjelenlcse.)Münchenből jelentik: Ma délután 4 óra 03 perckor Münchenbe érkeztek Schlee és Brook amerikai repülök, alak vasárnapra virradoiia Nevif-Fujúaadból átrepülték níágkorüii utjuk során az Atlanti Óceánt. A nílólak ensűetüei hogy Drouhinnel vitesse át magát AmeVikáBal Alig tűnt el a Miss Columbia, egy. itatonui gép sietett üldözésére, majd az időközben a repülőtérre kiért Drouhinnék is egy Góliát-rendszerű gépet bocsáj< tottak a rendelkezésére, hogy azzal keress" meg Levinet. Kutatásuk azonban hasztalannak bizonyult, mert Levine délután négy órakor' megérkezett a croydoni repülőtérre. Levim! leszállása nem ment simán és csak harmad-" szőri kísérletre sikerült szerencsésen földet érnie. Levínenek az volt az első szava, ainikot kiugi-ott a gépből: Végre megszabadultam a francia nilö< Iáktól cs a francia repülőterektől! Kijelentette azután Levine, hogy gépét ló« kéletesen kiismerte és most a Miss Columbiád val maya fog visszarepülni 'Amerikába. Óceán legújabb pilótái. átrepülnek Budapesten. Budapestig akartak repülni, de elszáinilottálf magukat az időben és München fölé érve el' határozták, hogy lessállaaak. Hír szerint hoínap reggel 9 30-kor indulnak Budanesten % Belgrádba, illetve Konstantinápolyba,'. •