Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-28 / 196. szám

DÉLMAGYAR0ftSZ4G SZEGEDSBOSM Kétszáz év után újrafelvételi kérnek a „szegedi boszorkány" elégetése ügyében. Dévai Judit regénye kétszáz éven ét. (A l>é I m a g y a r o r s z á g munkatársától) Kétszáz; évvel ezelőtt, amikor még javában éget. ték Szegeden a ¡»boszorkányokat*, máglyára került »bübájospága« miatt a szépséges Dévai Judit is, aki a mostani Ludas-pusztán élte világát addig, amig kirbe nem került. Dévai Judit ugyanis gyors I egymásutánban három férjet is eltemetett, de azután nem igen volt kedve ismét férjhez menői. A gyönyörű asszonynak hiába udvaroltak, Win hallgatott meg senkit. A Iegkitartóbban egy Komoróczy András uevü szomszédja csapta neki a szelet, de Judit asszony szive feléje sem hajjott. A szép asszonyra azután lassankint sok mindent kezdtek mondogatni. Seprőn lovagol Öthalomra, jbűbájos« italokat kotyvaszt, éjfélkor látták a Tiszában fürdeni és hátáu felfedezni vél- i ték az ördög három szögletes bélye- j gét. A sok mende-mondához hozzájárult azután j az is, hogy Kpmoróczy házába belecsapott a vil- j lám és gazdájával együtt elpusztította. Ennyi sok bajra csak egy lehet a válasz: máglyára a boszorkánnyal I Hiába volt minden, senki többé nem tudta megmenteni Dévai Juditot a máglyától. Késő ősei azután nj vizsgálatot kértek a boszorkánypörben. El is rendelték as ügy felülvizsgálatát, »mi évekig húzódott Dévai Kristóf urgirozta az ügyet, de a szabadságharcot követő időkben megint szünetelt a pör, majd a nyolcvanas években ismét beadvány érkezett az igazságügy minisztériumba pörfelvétel és vagyonjogi igények mpgál Iapitása miatt, de az ügy ezután is elaludt. Most azután a Dévaifamiliának egy fiskális tagja Judit asszony ügyét nagy kötetre terjedő tanulmányban foglalta össze és ugyanazon az alapon kéri kétszáz esztendő múlva a pörfelvétel folytatását, aminő adatok alapján annak idején a szegedi tábla is helyt adott Dévai Kristóf kérésének. ^^^^^t^gMtuii 28uek behozni, ezért papírgyártásunk eddig nem is tudott fejlődni, ellenben a Fehértó területén található szik, illetve lug évtizedeken át szolgáltathatná a nyersanyagot a papírgyártás, hoz, hol mindössze 2—3 százalékos lúgot használnak fel. A kérdésnek a fontosságát különösen akkor tudjuk mérlegelni, ha számításba vesszük, hogy a papir behozataía kereskedelmi mérlegünket nagy mértékben rontja: " a folyó évben valószínűleg löbb mini 30 millió pengőt fizetünk papirosért a külföldnek. Emellett papirosbehozatalunk állandóan ni* vekedik: míg 1924. év első felében 10 millió, 1925. év első felében 10.6 millió, már 1926. év első felében 16 millió, 1927. év első felébea 17.3 millió pengő értékű papirost hoztunk be külföldről. Amikor kereskedelmi mérte, günk passzivitása szinte aggodalomba hozza a szakköröket, akkor rendkívül nagy fontossággál birna, ha volna olyan papírgyárunk, mely szükségletünket, ha nem is egészen, dg főrészben fedezni tudná. Elég utalnunk arra, hogy az elmúlt hetekben a külföldi papirgyárosok a rotációs papírnak az árát annyira felemelték, hogy újságjainkat rendkívül ne«! héz helyzetbe hozták. ¡j Sigmond Elek említett tanulmányában hi-! vatkozik arra, hogy miután a papírgyártáshoz szükséges egyéb nyersanyagok, úgymint kuko* ricaszár, nád, sás és egyebek szintén helybei vannak, ennélfogva kézenfekvő, hogy Szegeden egy papírgyárnak a felállítása rentábilis vállalkozás lenne. Ha külföldön — igy különösen Németországban — a tudomány megállapít hasonló tényt, akkor a nagytőke addig nemi nyugszik, mig a tudósok leszűrt megállapítása folytán életre nem keltik a vállalkozást. Nálunk -» sajnos — tőkeszegénységünk nem engedi meg, hogy a magántöke költséges előmunkálatokba bocsátkozzék, hiszen még az iparosok, keres« kedők és gazdák hiteligényeit sem vagyunk képesek teljes mértékben kielégíteni. A haszm nositásra vonatkozó előmunkálatok megtétele tehát a városra hárul. A város leghelyeseb* ben tenné, ha a sok közüzeme közül jó néhányat leépitene és átadná magánvállalkozásnak, ellenben minden figyelmét a Fehértó hasz> nositására fordítaná. Az első lépés, véleményünk szerint, az volna, hogy meg kellenfl bizni az emiitett tudóst, vagy a műegyetem mezőgazdasági kémiai tanszékét, vagy akáí az országos vegykisérleti állomást, hogy az elmondottak figyelembevételével ujbél tegye tanulmány tárgyává a Fehérlő hasznosításának kérdését és dolgozzon ki erre vonalközé részletes Javaslatokat. Ez a munka fáradságos és költséges lenné ugyan, de a város ne sajnálja a költségeket, mert az érte hozott áldozat sokszorosan megtérül. Ha aztán a részletes javaslatok elkészülnek, nem kételkedünk benne, hogy egy kis utánjárás után akad majd beljöldi, vagy, külföldi tőke, mely vállalkozik a Fehértó hasznosítására, illetve a szóbanforgó papírgyár, megépítésére. j Sürün halljuk azt a panaszt, hogy a trianoni határok között annyira össze vagyunk zsúfolva, hogy nem tudunk megélni. Bár ez sok tekintetben igaz, viszont tény az is, hogy míg nálunk 60 ember esik egy négyszőgkilóméterre, addig Belgiumban 260 ember is megél egy négyszögkilóméteren. Nálank is még soksok ember találhatna megélhetést, hq. inegtéremtenők annak előfeltételeit. Ki kell aknáznunk a város alatt parlagon heverő kincset eá akkor sok embernek biztosíthatjuk a megélhetését A város vezetősége tegye meg e tekintetben a kezdeményező lépéseket, s ezrei a város fejlődésének uj korszakát nyitja meg. Dr. Lippay István. 1 Sigmond Elek müegyeleml tanár érdekes terve a Fehértó szikes területének feljavításáról. Városunk a szerencsétlen trianoni béke következtében, elvesztette hinterlandját Hogy ez mit jelent, azt — sajnos — mindenki saját bőrén tapasztalhatja. E helyzetnek mindnyájunkat arra kell ösztönöznie, hogy keressük azokat a módokat, amelyek az elveszett területek gazdasági hatásait pótolják, vagy ha nem is teljesen pótolják, de legalább a mai helyzetnek nehézségeit enyhíteni képesek. Az előttünk álló teendők közül e tekintetben első helyen áll ,hogy a városunk alatt elterülő nagy szikes területeket hasznosítsuk. A Fehértó szikes medencéjéről лап szó, amely Dorozsmán, Sándoraílván, Kisteleken, Pusztaszeren, Algyőn s Szatymazon kívül elnyúlik Felgyő, Rávágj', Csanytelek, Szentkút, Siróhegypuszta, Dongóér, Sövényháza és Péteri-tó környékére, egészen Kiskunfélegyháza alá. A szikesek feljavilására nézve a kormány is folytat bizonyos akciót. Az egész országban elterülő egy millió kat. holdnyi szikes területnek termővé tétele óriási jelentőségű volna megcsonkított hazánkrá nézve, de ez az akció még a kezdet kezdetén van és ólomcsizmákkal halad előre. Egyelőre a szikes területek térképészeii felvételezésénél tartunk s csak azután következik majd az egyes szikes fajtáknak vegyi uton való elemezése. A szikesek ugyanis rendkívül különfélék s ennek folytán más és más íeljavitási módot kívánnak. De ha arra várunk, amig a környékünkön elterülő szikesek feljavítása beleilleszteiik az állami akció keretébe, akkor még jó néhány évtizedig várhatunk, mert az állami akció során a Fehértóra nagyon soká kerül a sor. Szegedre nézve azonban a kérdés reudkivül sürgős, mert Szegednek gazdasági helyzete egészen másképen alakulna, ha a város alatt közvetlen elterülő többezer holdat kitevő Fehértó területe termővé tétetnék. Iparunk és kereskedelmünk fellendülne, ha ez az óriási kerület, mint fogyasztó, bekapcsolódnék Szeged forgalmába, A múltban történtek nemi kisérlelek a Fehértó hasznosítására nézve, de ez számba nem vehető akció volt. A város halastavat próbált rajta létesíteni, mivel azonban kísérletezését nem koronázta siker, ugy látszik, abbahagyta $ vállalkozást. Már pedig minden áldozatot megérne, hogy a város ezzel й kérdéssíel foglalkozzék, azt megoldja és ha az egyik mód uem sikerűié meg kell kísérelnie a másikat. Általában a városnak közgazdasági tevékenységét olyan térre kellene szorítania, mely tevékenység által az általános gazdasági helyzeten javítana valamit és a gazdasági élet lüktetését növelné és , nem volna szabad olyan térre elkalandoznia, ahol magánvállalkozásnak csinál konkuriencláL ) A. kötött háborús gazdálkodásnak a következ; ménye a mai beteges jelenség, amikor az állam, valamint a városok olyan vállalkozásokat létesítenek, amelyek a magánvállalkozás körébe tartoznak, s melyeket magánvállalkozás is nagyszerűen tudna ellátni, ellenben elhanyagolják azokat a kérdéseket, melyeket mások, mint közületek, meg nem oldhatnak. E tekintetben utánoznunk kellene a külföldet, ahol a terméketlen területek hasznosításáért az állam és a városok óriási áldozatokat hoztak. Utalunk például Németországra, ahol a háború alatt az orosz hadifoglyok millióit használták fel erre a célra, ujabban pedig Oroszország fejt ki ezirányban rendkívül nagy tevékenységet Az utat, melyen járnunk kell, megmutatja Sigmond Elek doktornak, műegyetemünk európai hirű tudós tanárának nemrégen megjelent tanulmánya, (címe: »A tervezett mély bevágású Duna—Tisza csatorna mentén elterülő szikesek ismertetése és javítási lehetőségei«, — kiadja a Szent István Akadémia) — melyben a Fehértó feljavítására nézve is rendkívül érdekes tervet vet fel. A Fehértó szikes területének feljavitása akként volna keresztülvihető, hogy a szikes területre a Tiszából vizet kellene engednünk. Ha a szikes vizet naponta elpárologtatjuk, — épugy, mint a tenger mentén a sót szokták nyerni — kristályos szik marad vissza, melyhez, ha kevés meszet adunk hozzá, 10 százalékos lúgot kapunk, ami papírgyártáshoz jól felhasználható. A talajnak ily módon való átmosását Amerikában és Egyiptomban már régóta kultiválják, aminek nagy előnye, hogy a kilúgozott talaf alkalmassá válik gyapotnak, rizsnek, vagy bármely más véleménynek a termelésére. Miután a lúgot külföldről rágjunk kénytelem IICHTMANN ^ЖШГ különlegesig^ iyemek> &s ившиКЛ»с1р№ legjobb kiviWbe» Belvárosi Cipőözlet Sr^Wgfi, m*« CIPÖi