Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-26 / 194. szám

SZEGED : Szerkesztőség: Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.- Kíadólilvnlnl, ¡töicsBnltönyvlór és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Teleion: 306. — Nyomda : Löw Up ót ucca 19. Teleion: 16—34.« » « » « » PÉNTEK 1927 AUGUSZTUS 26 s e <•> III. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: l'rl ucca 6. Telefon: 131. szám.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrátsy ucca 23. Teleion x 49. szám. « » « >» « » « » « » Előfizetési Ara havoola 3-20, -vidéken és a fővárosban 3-60, kllliöldön 6-40 pengő. Egyes szóm 16, vosAr- és Ünnepnap 24 fillér. 'lllW^üHHHHHMnHHHHK Szegedi mozaik. 'A szegedi országos dalosverseny vidéki rádió­hullámai még mindig ott vibrálnak a magyar sajtóban, a csonka ország különféle lapjaiban. Meg kell vallani, a dalos testvérek java része nem túlságosan van elragadtatva a szegedi ál­lapotoktól. Számtalan közleményt olvastunk, amelyek meglehetősen zordon képeket festenek az ország legnagyobb vidéki városáról, a ma­gyar Moszkváról, a tiszaparii metropolisról, vagy amit akartok. Megírják, hogy a Boldogasszony-sugáruton, amely a város szivébe vezet, parcjok nőnek, hepehupák ijesztenek és hogy Hungária diadalszekere bizony kellemetlenül elakadt és megrekedt a város kellős közepén, még jó szerencse, liogy, magával Hungáriával nem történt baj, mertez azután igazán végzetes ómen lett volna. Azt is több helyen és meglehető­sen erőteljesen fölpanaszolják, hogy a vilá­gítással ugyancsak gazdálkodtak a város fő­terén, amely Európa egyik legszebb terének bizonyult volna a fölvonuló hétezer magyar dalos előtt, ha a fösvény illumináció kellő­képpen engedte volna meglátni és megcso­dálni. Az ujszegedi fönséges és felejthetetlen dalos* séregszemle is majdnem belefulladt a porba, amely hamarabb és kiadósabban szál­lott föl a magas egekbe, mint Kölcsey ma­gasztos és szárnyaló Himnusza. Több szem többet lát, több torok többet nyel: egyelőre ezeket és egyéb, nem kevésbbé keserves, és kegyetlen tanulságokat melegen ajánljuk az illetékes tényezők figyelmébe. Nem mi mondjuk mindezt és sok mást, hanem a magyar vidék sajtója, amely jött, látott és nem győzött eleget csodálkozni és sopánkodni bi­zonyos dolgokon, amelyek szégyenére és szo­morúságára válnak egy hetvenezerholdas vá­rosnak. ' _ H * Hogy, éppen akkor nincsen viz Szegeden, amikor legjobban kellene, hogy éppen ottan nem világítanak, ahol leginkább elkelne, hogy [éppen ott vágják a fát, ahová ültetni illenék és hogy éppen ott takarékoskodnak, ahol min­den áldozat hasznot jelentene, ezt már mi is tudjuk, sokszor megmondottuk és sohase hall­gattak ránk. Talán a messziről jött emberek szavának és Írásának több foganatja lesz. Bár ahogy, mi Pató Pált ismerjük a torony alatt, aligha. . j . - ­Meg kell nézni például a szegedi Kálváriát. Hát ez valóban megrendítően és megindítóan, mondhatni égbekiáltóan tragikus Kálvária! Kínszenvedés a megtekintése. Vad füvek bur­jánoznak mindenütt, amerre a szem ellát. A' stációk csupaszon, kifosztva merednek a szemlélőre. Hová lettek a Krisztus kínszenve­dését ábrázoló képek, amelyek legalább a nagyhéten a hivők ezreit fogadják? Egysze­rűen eltűntek és senki sem tudja, hogyan és hová? Szeged állítólag a legnagyobb magyar katolikus város. És ezt szó nélkül és cselekvés nélkül tűrik és hagyják a hivatalosak és a választottak! Mennyi neves és érdemes festőnk van, akik méltók és alkalmasak volnának, h°gy velük készíttessék el az uj kálvária ;stáció képeket! És ezek a festők (közöttük egy kiválóan vallási témák ábrázolására hivatott nagy talentum) leginkább nyomorúságban ten­gődnek és a jövő reményéből tartják fönn águkat. Bünük, hogy szegediek, hogy itt akarnak élni és halni és hogy nem óhajtanak p-hen halni Szegeden. Olyan bűn, hogy erre nincsen bocsánat a torony alatt. Mert ott most a színházzal vannak elfoglalva» ­•< 1 5 * • > » > h i ­Szegednek nincsen egy nagy palotája, ahol a zene és a különféle előadó és képző művé­szetek a nyilvánosság előtt megfelelő módon megjelenjenek. Szegednek nincsen kiránduló­helye, ahol a városi lakosság legalább egy kis week end örömeiben és áldásaiban részesül­hetne. Szeged alatt volt egy szép, nagy, kel­lemes erdő, a történeti nevezetességű Boszor­kánysziget, ahová régen álmodozni jártak a fiatalok és fölfrissülni az öregek: ezt termé­szetesen kivágták, egyenlővé tették a földdel. De mit panaszkodunk és mit erőlködünk? Ej, ráérünk arra még, hogy javaslatainknak' és indítványainknak meghallgatása és foga­nata legyen! A múmiák egyelőre tovább alusz­szák jubiláris álmukat és a szép csöndes diktatúra halad tovább a maga utján. Kívül­ről nem lehet beleszólani abba a kormány­zásba, amely belülről folyik, négy fal között, zárt üléseken, titokzatosan, mint az eleuziszi misztériumok vagy a szabadkőműves szer­tartások, a dalai lámák integetnek, a boncok bólogatnak és egy szép napon arra ébred­nek föl, hogy, a haladás uj törvénye kopog­tat az ajtókon és hogy ezt be kell bocsátani. De addig is: fiaim, csak helyeseljetek!. A Kormány november elsején csak a nagylaKásoKaí szabadítja fel. Budapest, augusztus 25. A lakásfelszabaditás ügyében még mindig teljes bizonytalanság ural­kodik. Vass József helyettes miniszterelnök leg­utóbbi nyilatkozatában ugyan olyan kijelentést tett, hogy a lakásforgalom felszabadítása november 1-én nem fog egyszerre megtörténni, hanem foko­zatosan fogja a kormány az átmenet nehézségeit könnyíteni és. igy a lakásforgatam teljes szabadsága* csak í fokozatosan fog helyreállni, bővebb nyilat* kozaí azonban nem történt. Beavatott helyen ezzel kapcsolatban a következő információkat adták: — A lakásforgalom felszabadítása november 1-én valóban nem fog egyszerre, minden átmenet nélkül megtörténni. Nem fog a kormány ebben a kérdés­ben generálisan a felszabadítás mellett intézked­ni, de viszont leheletlen, hogy a háztulajdonosok keze minden bérlővel szemben egyformán meg lei gyen kötve. Most folynak a tanácskozások arró?, hogy milyen mértékben valósitható meg a lakása forgalom felszabadítása. Az eddig kialaknlt állási pont szerint bizonyos mértékű felszabadítás tesz,­de nem fog kiterjedni a felszabadítás a tisztvise­lőkre, a munkásokra, általában a fisfizetésü alkat­mazottakra, továbbá azokra, akiket foglalkozás ufó köt valani'Áy lakáshoz, mint az orvosokra, ügyvé* dekre, mérnökökre stb. Ellenbeű az úgynevezett; nagylakások bérlőivel szemben a kormány a sza­bad felmondást és béremelést november 1-éa min­den valószínűség szerint meg fogja valósítani. A' lakásfelszabaditás tehát november- 1-én" csak kor-1 látozott lesz, v ' "V • ' aá BBB . .. mmmmmmmmmmsmm^mmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmn: I/ényegesen enyhült a helyzet a "vasipari sztrájk körül. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) A vasipari sztrájk ügyében csütörtökön délután a vas- és gépgyárak egyesületének igaz­gatója, Kende Tódor hosszabb megbeszélést foly­tatott Kabók Lajos országgyűlési képviselővel, aki a tárgyalásokon a munkásságot képviselte, A tár­gyalás során Kende Tódor • : , • / a munkaadók további engedményeit he-' ' lyezíe kilátásba olyan értelemben, hogy a munkaadók ujabb munkáskategóriákat ; is hajtandók felvenni a bérjavitás kere«ff", 1 « .... ($.*• teibe, ¡Vijí* g* j A megbeszélésen konkrét megállapodás" nem' jö< heteit létre, mert annak megkötésére Kabóknak nem volt meghatalmazása, azonban kétségtelen, hogy a helyzet lényegesen enyhült és megvan a remény, arra, hogy mindkét fél engedékenységéveti néhány napon belül sikerül békét teremteni a ' vasiparban, r Löbe elnök az Interparlamentáris Unió konferenciáján felhívta Franciaországot a Rajna-vidék kiürítésére. háború. Elszegényedve és mély gyászban kezd, most a világ felszabadulni a lidércnyomás alól, amely, megfeküdte, A1 népek függetlensége,1 létfeltételének biztosítása és harmonikus fej­lődése múlhatatlan előfeltétele a civilizációi haladásának. „ ^ , — Tudatára 'ébredtek a nemzetek, hogy egy' nép nem élhet meg a másik nélkül. De bár­mennyire át is vannak hatva a népek a béke vágyától, azok a veszedelmek, amelyek a nem-' zetek harmóniáját fenyegetik, előre nem látott egyenetlenségek, érdekellentétek, nemzeti ver-' sengések, amelyek minduntalan összeütközést' hozhatnak, még távolról sincsenek elhárítva,\ Franciaország egész közvéleménye és kormá­nya szívvel-lélekkel át van hatva a béke. vá­gyától. _ _ \ Poincar'ő; 'üdvözlő beszéde után Löb'e, a (Budapesti tudósítónk telefonjelentése| Csütörtökön kezdődött meg Párisban az Interparlamentáris Unió világparlamentje, amelyen 39 nemzet vesz részt, több mint fél­ezer delegátussal. Az ülést Doumer, a francia szenátus elnöke nyitotta meg, majd Poincaré miniszterelnök mondott feltűnést keltő, nagy­jelentőségű beszédet. * — Az az álom, hogy a népeknek össze kell fogniok az egész világon, mert az emberiség egységes, az évszázad fordulójakor elsőiz­ben kezd konkrét testet ölteni. — Huszonhét év telt el azóta — igy foly­tatta Poincaré miniszterelnök — és ezalatt az emberiség hosszú, kegyetlen megpróbál­tatásokon ment keresztül. Irtózatos konfliktus széttagolta, darabokra tépte a népeket, köl­csönösen öldösték egymást, szörnyű adót fizet­tek a halálnak. Vagyonokat, amelyek évti­zedek munkájából halmozódtak fel, elnyelt a |

Next

/
Oldalképek
Tartalom