Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-04 / 177. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG ha Coolidge nem lép fel jelöltként a leg- lép fel a jövő évben tartandó elnökválasztá­közelebbi elnökválasztásnál, mértékadó sze- son, mert a genfi konferencia kudarca az ő mélyiségek véleménye szerint Hoover keres- kudarcát Is jelentette és ezért nem meri váí­kedelmi államtitkár lesz az utóda. lalni a választási harcok kockázatát. Párisi jelentés szerint Coolidge azért nem »mm/mmmm friwwwwawwwi m wwm t A Szegedi Munkaadók Szövetsége közleményt adott ki az egyelem! épitőszirájkról. (Á Délmagyarország munkatársától) A szegedi egyetemi építkezéseknél megkezdődött építőipari sztrájkról ma a Szegedi Munkaadók Szövetsége közleményt adott ki. A sztrájk tovább tart, a szerdai eseményekről lapunk más helyén adunk tudósítást. A Szegedi Munkaadók Szövet­ségének közleménye a kővetkező: A most bekövetkezett építőipari sztrájk indoko­lásánál nem állhat helyt az az érvelés, hogy a/, időkőzben bekövetkezel! drágulás indokolttá "teszi a munkások ujabbi követelését. 1926. év ősze óta ugyanis a szegedi index szerint mai napig S száza­lékos drágulás állolt elő, amivel szemben az építő­munkások munkabérét 16 százalékkal, vagyis 76 fillérről 88 fillérre emellek a munkaadók." Nyil­vánvaló tehát, hogy az utolsó évben, amikor más szakmákban országosan ugyauazok maradtak a munkabérek, az épilőipari munkások már eddig 8 százalékos életszínvonal javításhoz jutottak, Á mostani 15 százalékos követelés semmiképen sem indokolható tehát az időközbeni drágulással, ha­nem kizárólag csak ujabb élelszinvoiialjavilásra irányul. Nem lehet helytálló a béremelési köve­telésnek az az indokolása sem, hogy a vállalkozók áthárítják a munkabéremelkedési az épitlelőkre, mert köztudomás szerint a vállalatokat meghatá­rozott árak melleit, vagyis 76, legfeljebb 80 fil­léres órabér alapján nyerték el a vállalkozók és Budapest, aguszlus 3. A csepeli Wehz Manfréd-gyárban a sztrájkmozgalom fokozó­dott, ugy hogy a sztrájkoló munkások száma 7500-ra emelkedett. A sztrájk vezérek kijelen­tették, hogy a polgári sajtó részére nem adnak információt. A munkások azt mondják, hogy a 8—10 órás munkaidő kérdése van a jelenlegi bérharcok tengelyében. Az Egyesült Izzölámpagyár kizárl munkásai az újpesti munkásotthonban ma délelőtt ér­tekezletet tartotlak. Az értekezleten ismertették a tárgyalásokat, amelyeket a gyár vezetőségé­vel folytattak. Erősen sérelmezték, hogy a gyár vezérigazgatója a tárgyalások közben uta­zóit el anélkül, hogy a béremelés- kérdésül, elintézte volna. Az egyik szónok beszédéből kitűnt az, hogy a vállaiat vezetősége a munka nincs meg a lehetőségük arra. hogy munkabér emelkedés vagy bármily más címen"az államfői lovábbi összeghez jussanak. Ennek dacára a vállalkozók megtették azt, níég pedig rövid' 3 hét elölt, hogy az eddig fennállott 80 filléres órabért, egyszerre 10 százalékkal 88 fillérre emelték, amely összesen 15 százalékos bér­emelés. A nagy versenyzés mellett a legkisebb h.a-í szonnal elnyert vállalkozás a haszonnak legnagyobb: részét emésztette már fel, ngv. hogy ujabb bér-! emelés a munkaadók egész használ felemésztené,: sőt esetleg az egész vállalkozásra való ráfizetést jelentené. Komolytalan a -munkásoknak az az érvelése, hogy a vállalkozók olcsóbb munkásokat is alkal­mazlak. mert eltekintve áltól, hogy jogukban áll egész fiatal, vagy elaggott munkásokat néhány fillérrel olcsóbban felfogadni, — ez csak nagyon jelentéktelen mértékben történt. Mindazonáltal a tegnapi tárgyalás alkalmával a munkaadók által felkéri bizottság egyelőre minden felhatalmazás nélkül kilátásba helyezte a 911 filléres óradijat, ennél magasabb ajánlat azonban annál kevésbé történt, mivel ennél többet a vállalkozók meg­adni képtelenek, ugy, hogy a munkások részéről történt igény 9S fillérre közeledést jóformán nem jelent. folytatására felhívta a munkásokat azzal az igéretlel, hogy folytatja a tárgyalásokat és választ ad a kérelemre. Mivel azonban a mun­kások egvrésze abbanhagyta a munkát, vala­mennyit kizárta. Végül kijelentették a sztrájk további folytatását. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Weisz Manfréd-gyárban az esti órákban összesen 6800 vasmunkás sztrájkol. Az üzem textílmunkásai és a hadianyaggyártó munká­sok tovább dolgoznak. A rendőrség nem lát okot a beavatkozásra, miután a sztrájk bér­harc, de minden intézkedést megtettek, hogy. az el ne fajuljon. Pécsi : jelentés szerint a szénbányák 1300 munkása ma sztrájkba iépelt. A munkások heti 7—8 pengős bérjavitást követelnek.' 7 augusztus j Az ügyész: De Igenis tartozik! Vádlott: Nem tartozom! Az elnök energikusan szól Nagy Károlyra; — Kötelessége az ügyész kérdéseire felelni, lönben is viselkedjék rendesen. A vádlott: A bíró urnák már elmondottam a» adatokat, az ügyésznek nem felelek. A kinos incidensnek Vild tanácselnök vet yégA "a feljelentő Naszády Károlyt szólítja be, A tanú elmondja a vásárlás körülményeit és azt is, hogy több helyen érdeklődött a prágai souk» ára iránt. A városi huscsarnokban 13 pengő árat mondtak be neki. Ezután S c u 11 é t y Sándor városi főszámvevő mondotta el részletes szakértői jelentését és min, (lenben alátámasztotta Nagy Károly védekezését. Kimutatta Scultély, hogy egy négy és félkilós soii, kából csak 3 kiló nyolcvankét dekát tud kimérni, Ezért a mennyiségért — amely negyvenhét pengő 61 fillérbe kerül —, összesen 51 pengő 24 fiúért kap, tehát mindössze 2 százalékos haszna marad. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész kérte a vád­lőtt megbüntetését, mert az ő számítása szériát Nagy Károly haszna a 30 százalékot is meghaladja, ez pedig méltányosnak nem mondható,. Példás büntetést kér. Dr. P o 1 i t z e r védő rövid beszédében Nagy Károly felmentését kérte, mert Nagy. Károly nem követett el árdrágítást, amit a szakértő is biztn nyitott, de meg azért is, mert a prágai gyógysoöki luxuscikk., A bíróság rövid tanácskozás után Nagy Károlyt felmentette a vád alól. A? ügyész ielebbezett, Nagy Károly és védője megnyugodott, Az első árdrágitási pör tehát akárcsak Budai pesten, Szegeden is felmentéssel végződött, Tavak száradlak ki Grác melleit. Grác, augusztus 3. Felső- és alsó Krajovábaa napok óta nagy a szárazság. Krameck teljese® kiszáradt. Különösen nagy a hőség és szárazság Pinitz környékén, ahol a tó teljesen kiszáradd A fenekén ezer és ezer elpusztult hal fekszik. Beöthy László rendezi, Vincze Zsigmond dirigálja a „Dorotyát" a szegedi szinházban ? Beszámolt a Délmagyarország arról, hogy Tárnái Ernő Kacsóh Pongrác posthumus daljá­tékával, a »Dorottyá«-val akarja megkezdeni a zenéi szezont. Erről az ügyről most az egyik fői városi lap a következőket írja: Jelentettük, hogy Kacsóh Pongrác, a korán el-i huny t kiváló dalköltő hagyatékának rendezése köz-* ben egy teljesen befejezett színpadi müvet találtak* a háromfelvonásos s>Dorottyá«-t, amelynek nem­csak a zenéjét, hanem a szövegét is Kacsóh irta, A Csokonai »Dorottyá«-jából készült librettót és a partiturát Tarnai Ernőnek, a szegedi szitH ház művészeti igazgatójának adták át az örökösök, hogy belátása szerint rendelkezzék vele. A Fészek Klub zongoratermében egy kis műértő-társaság előtt Vincze Zsigmond, a kitűnő karmester és zeneszerző kedden lejátszotta a darabot s mindenki el volt ragadtatva Kacsóh zenei zsenijének eddig ismeretlen termékétől, A »Dorottya«, mint zenei kompozíció édestestvére a »János vitéz« daljáték-» nak, Ami a szövegkönyvet illeti, Tarnai állítása sr,z4 riut egyike a legjobbaknak ebben a műfajban* ugy,: hogy alig szorul simításra. A szegedi szim igazgató ezek után felkérte Beöthy Lászlót, a Színigazgatók Szövetségének . elnökét, vállalja ef a Dorottya rendezését a szegcdi szinpadon. Beöthy, egyrészt Kacsóh szelleme iránti kegyeletből, más­részt, hogy a szegedi színház uj rezsimje kezetes kulturális eseménnyel kezdődjék, készség­gel tett eleget a kérelemnek. így aztán először; jegyezheti föl a magyar színészet krónikája, hogy egy vidéki előadást budapesti direktor, meg pedig a' direktorok doyenja rendez. Ugyancsak Tarnai fölkérésére Vincze Zsigmond a daljáték zenei belanitását és dirigálását vállalta el. A nevezetes szegedi bemutatónak nemcsak * rendezése .és vezényléte, hanem az előadása J* fővárosi szinvonalu lesz. Tarnai legalább öt hétig tarló próbákat ir elő és csak azért nem nyítJ* meg az uj évadot a Dorottyával, mert a - nyitás előtt csak három hét állna rendelkezésre, így tehát valószínűleg október első hetében ^ Kacsóh Pongrác* u»gy daljátékának a premi^-? amelyén a fővárosi színházi, iródaltói és zín világ sfiáffiös Tepreteatásaa fog nwgjelencu Éles összetűzés az ügyész és a vádlott között az első árdrágitási pör főtárgyalásán. Az első Ítélet: felmentés. — Szakértő vallotta, hogy Nagy Károly heníesmesíer nem követelt el árdrágítást. (A Délmagyarország munkatársától) A törvényszék Vi 1 d-tanácsa, mint uzsorabiróság szerdán délelőtt tárgyalta az első árdrágitási ügyet. Eredetileg a Háberman n-tanácsnak volt kioszt­va az ügy, azonban az utolsó pereben a Vild­tanácsra szignálták a pört, mert Hábermann ta­nácselnök bejelentette a törvényszék elnökének, hogy a vádlottnak régi vásárlója. A bíróság tagjai Vild Károly tanácselnök és dr. S c h á f f e r Lajos szavazóbíró voltak, valamint B e n e d e k Imre szíj­gyár tóm est e r. A tárgyalás iránt semmi érdeklődés nem nyil­vánult meg és érdekessé csupán az tette, hogy a vádlott, Nagy Károly hentes és dr. Ival mái­Szilveszter ügyész nem éppen barátságos hangon ¡csaptak össze néhányszor. Ez év május havában, amikor a drágaság la­vinája meghulull, Naszády Károly nyugalma­zott MAV, tisztviselő megjeleni Nagv Károly Kelemen-uecai hentesüzletében és 25 dkg. prágai, ügynevezett gyógysankát vásárolt, amiért 3.20 pen­gőt fizetett. Naszády módfelett felháborodott.' ami­kor a negyedkiló sonkáért negyvenezer komnál kellett fizetnie és feljflen lelte Nagy Károlyi, -aki ellen árdrágító vi^zaélés címén indult mg az cl-, járás, ' bréóság először--íHfrX Károlyt hallgatta ki. aki kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek., — Nem is tudom, miért fogadja el a bíróság az ilyen feljelentéseket — mondotta ingerülten a. lát­hatólag izgatott hentesmester —, háromszor is kiráncigálják az embert az üzletből. — Ez nem tartozik ide — inti le a vádlottat Vild­tanácselnök. — Különben is a prágai gyógysonka nem köz­szükségleti, hanem luxuscikk, hiszen fényűzési for­galmi adót is kell fizetni utána. — Maga 9 pengőért vette a prágai sonka kiló-, ját és 13-ért adta el — ez mégis csak nagy külőmb­ség —, mondja a tanácselnök. Nagy Károly ezután részletesen ismertette, hogy mi minden költség, és adó terheli ezt a sonkát arnig eljut a fogyasztóig. 15—23 százalék lemegy még mielőtt eladnák, le kell faragni a zsíros ré­tegeket, a sonka alját és a bőnyés részeket, mert nincsen olyan vevő. aki ezzel együtt elvinné a sonkát. R—10 százalék a rezsi,' postaköltség, for­galmi -.uló. fogyasztási adó és fényűzési adó. ter­heli még az árut, .. • Dr. K a 1 m á r Szilveszter ügyészt nem élégHel­* lék ki Nagv Károly adatai.. .... .. Az ügyész: "Mégis ' ponlösao mennyi a rezsije éi uiiiiol tevődik Ossz®.' A vMíolt." :\M Lárti&oa íí \iQhz uneak írre mm ' • ' *r - ' 6800 vasmunkás ssztrájRol Csepelen. Abbahagyták a munkát a pécsi szénbányászok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom