Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-20 / 190. szám

1927 augusztus 20. DELMÁGYARÖRSZÁG Szétválasztják a szegedi négyégyász&íl klinikát és a kérődéi? '(A Délmagyarország munkatársától.) A Kubinyi Pál távozásával megüresedett szegedi nőgyógyászati tanszéket a fővárosi híradások szerint — mint ismeretes — a kultuszminiszter előterjesztésére a kormányzó dr. Berecz Sándor magántanárral töltötte be, aki legutoljára a budapesti Tóth-klinika adjunktusa volt. A kinevezés hirét még nem erősítették meg, de értesülésünk szerint csak napok kérdése, hogy a kinevezés a hivatalos lepbsn is napvilágot lásson. h kínevezéssel kapcsolatban illetékes köröket komolyan foglalkoztatja az e régi terv, hogy a nőgyógyászati klinikát szétválasztónák a kórodétól. A szétválasztás esetén a kóroda vezetője dr. Kuncz Andor magántanár lenne, mig a nőgyógyászati klinikát dr. Berecz János vezetné. Ez a szétválasztás orvosi körökben tetszéssel találkoznék és értesülésünk szerint a kultuszminisztérium is beleegyezne a szétválasztásba. Az érdekes terv ügyében kérdést intéztünk dr. Kuncz magántanárhoz, aki jelenleg vezeti | a klinikát, a magántanár kijelentette, hogy a j szétválasztás kombinációjáról tudomása nin' csen és azt nem is tartaná megvalósithalónak. A város tanácsa valószínűtlennek tarája, hegy a tanyákon harmincöt százalék az analfabéta. döii ki a ianács tagjai közölt, amire Gaál Endre tanácsnok megjegyezte, hogy a 35 százalékos számarány egyszerűen humbug. — A magyar paraszt inkább letagadja, hogy tud irni és olvasni, csakhogy ne kelljen aláírnia az idézőt. — Ki van zárva, — mondotta a polgármester —, hogy nekünk olyan sok volna az analfabétánk, ün a legnagyobb határozottsággal merem állítani, hogy a tanyán nincsen senki, aki irni-olvasni ne tudna. Mit csináltak akkor a népiskolák. Hiszen a tanyákon mindig volt iskola. Akkor kénytelen vagyok azt hinni, hogy a tanyákon nem tanítottak. í (A Délmagyarország munkatársától.) Az iskolán kivüli népművelő dési bizottság nemrégiben részletes beszámolót készitett az 1927-ben végzeit munkájáról. A bizottság, hogy az 1928. évre is biztosítani iudja megkezdeti munkáját, azt kérte a város tanácsától, hogy részére évi 10 ezer pengő segélyt utaljon ki. A város lanácsa a kérelem tárgyalásánál negy meglepetéssel állapitolta meg, hogy a népművelési bizottság még mindig 55 százalékra becsüli a tanyai analfabéták számát. A határozat meghozatala elóil a tanács ugy döntött, hogy a tanfelügyelőtől felvilágosítást kér arra vonatkozólag, hogy a 35 százalékos analfabéta-létszámot milyen számítás alapján hozta ki a bizottság, meri a tanács nem hiszi el, hogy a tanyákon még ma is 35 százalék volna az analfabéták száma, k kérdés tárgyalásánál nagyobb vita fejlőMielőtt még döntenének a segély ügyében, megvárják a tanfelügyelőség válaszát. A tanács pedig már eleve nem hiszi, hogy az analfabéta arányszám 35 százalék volna. is első ssiniigyi foiszoiÉsági ülés — ssárt ajtóM mögött. A „üélmagyarország" részletes jelentése a zárt ülés lefolyásáról, — Л téli hónapokban Kecskeméten vendégszerepel a szegedi színtársulat. (A Délmagyarország munkatársától) A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén, amikor a színház tételei szerepeltek, Fodor Jenő tanácsnok bejelentette, hogy Tarnai Ernő igazgató teljesen elkészült a szervezkedéssel. Fodor Jenő bejelentése — Érckoporsó, ugy gondolom.. Az ilyen jelös halottnak az dukál. — Az ám. Kivül vaskoporsó, abbau eziistkoporscj, legbelül meg az aranykoporsó. Úrég kollégám uem nagyon csodálkozott el, csak megbiccentette a fejét. — Nagyon sarcolhatta a népeköt az az ÁLilla,, — Hát az már mindegy, — vágtam elébe a történetfilozófiai fejtegetéseknek. — Hanem mit szólna kend ahhoz, ha az aranykoporsót adnánk jutalmul a Lajcsinak, meg a Feresinek. — Sokallom, — kapta föl a fejét bátor Sándor, ugy is, miut követ, ugy is, mint keresztapa, — Öl egei löm nekik az ezüstöt is. Ük még fiatalok, nem olyau elesett öregek, mint én vagyok. -- Üsse part, — mondom, — hál akkor legyen a kepdé az aranykoporsó. — Oszt maga beéri a vassal? — csudálkozolt rám Sándor. — Én be, — erősködtem, —• a múzeumnak az is jő. — No, kár, hogy magábul adószedő uem lütt, nyújtott kezel megelégedetten Attila követe s azzal csoszogott ki az ajtón, hogy majd hirl ád, ha meglappad a Tisza. A folyosóról azonban visszacsoszogott. — Hállja-e, — hajolt hozzám sűgdolódz'. a, — hanem az őrgrófnak ne szóljon ám az Atilláról! — Melyik "őrgrófnak? — Az Esclovics-Palacsiviuyinak. Rövidség okából csak így nevezik a pallározotlabb magyarc'1' a PallavlcipieketJ Azért ne szóljon neki., mert még ü találja igényilni az aranykoponot. . ~ Dehogy szólok, — mondtam, — nein vagyok pn beszédes olyan nagy urakkal, i' ÜátjebbfiB maradtunk« után Gaál Endre kulturlanácsnok, mint a szinügyi bizottság elnöke, elhatározta, hogy a szinügyi bizottságot péntek délutánra összehívja. A meg sem kezdődőit szezon első szinügyi bizottsági ülését annak ellenére, hogy a meghivókat csak péntek délelőtt kézbesítették ki, váratlanul nagy érdeklődés előzte meg. Az ülés megnyitásának idejére egymás után érkezett meg dr. Ujj József, Rózsa Béla, Wimmer Fülöp, dr. Dobay Gyula, Back Bernát, Buócz Károly, Gaál Endre és végül Tárnái Ernő. Fodor Jenő más elfoglaltságára való hivatkozással kimentette magát az ülésről. Az ülés megnyitása előtt a bizottsági tagok majdnem kivétel nélkül azon véleményüknek adlak kifejezést, hogy a szinügyi bizottsági ülést még a társulat megszervezése előtt össze kellett volna hivni, hogy a bizottság megbeszélte volna az egyes szerződtetéseket. Uobav Gyula: Ez' szokás volt eddig és ettől nem lehet eltérni. Tarnai Eruő: Ezt a felfogást nem tartom helyesnek. Szervezkedni népszavazással nem lehet. Én a legjobb beláláspm is tudásom szerint állítottam össze a társulatot. Wimmer Fülöp: Tarnai ur nem ért a vidéki színészethez. ' Tarnai: Éppen azért hoztak ide, hogy fővárosi levegőt hozzak a szegedi színházba. Wlinmer: A szinügyi bizottságot nagy mellőzés érte, amikor a kész társulatról csak most szerezhet tudomást, amikor a szerződtetési hibákat korrigálni már nem lehel, Tarnai: Véleményem szerint a szerződtetéseket mégsem lehet szavazás alá bocsátani. Dr. Ujj József: A szinügyi bizottság a múltban sem mondta sohasem, hogy a szimgaigató kit szerződtessen. Mindig csak' azt mondta, hogy kit ES. — Drága színészeket saeczódtetett, — mondotta az egyik tag, -. • - • Tarnai: Az olcsó szinesz: drága szinész és a drága szinész: olcsó szinész, mert az publikumot hoz be a szinházba. Ez az én szerény tapasztalatom, Tarnai szavai után Gaál Endre elfoglalta az elnöki emelvényt cs felszólította: Tarnai Ernőt, hogy mutassa be társulata névsorát és jelents« be az első színházi hónap programját, — A sajtót pedig felkérem, — mondotta Gaát Endre, — hogy a termet hagyja el, mivel személyi természetű ügyek kerülnek szőnyegre, " 0. A szinügyi bizottság ezután zárt ajtók mögött tárgyalt. A zárt iiléseu történtekről a következőket jelenthetjük: Először Tarnai igazgalő beszélt. — Nagyon örülök — moudotta, — hogy már a színház megnyitása előtt megjelenhetek a szinügyi bizottság előtt. Megértést és jóindulatot kérnék az uraktól és meg vagyok győződve arról, hogy a szegedi színház nívója nemcsak hogy visszaemelkedik régi magas szintjére, de remélem, még ezen is felülemelkedik közel a fővárosi színvonalhoz. A pénzügyi bizottság illésén elhangzott időelötti mondásokra most nem kívánok kitérni. Nem akarom, hogy ezzel az első bizottsági üíéa hangulata megzavarodjon. Válaszom majd előadásaim lesznek. Majd kijelentette még, hogy módját fogja ejteni, hogy a szerződtetett tagok gázsiját bemutathassa, ha azt a szinügyi bizottság kívánja, — Kijelenthetem azonban — mondotta, — hogy művezetői szerződtetésem nekem szabadkezet nyu]t arra vonatkozóan, hogy kit és mennyiért szerződtethetek. Én minden szerződés megkötésénél ugy vigyáztam a város pénzére, mintha a sajátom l&ií volna. A szerződéseket különben Fodor Jenőtel együtt perfektuáltuk. Egy hang: Indítványozom, hogy mondja Li a bizottság, hogy : v. a közgyűlés előtt sem anyagi, sem erköl- • esi felelősséget nem vállal a Fodor-éra eddigi munkálataiért. — Halasszuk el az ülést — mondotta Rozsa Béla — és hallgassuk meg Fodort, aki nélkül az eddigi szerződtetések anyagi oldaláról nem is tár-' gyalhatunk, Ezután Tarnai Ernő felolvasta ' a társulat névsorát. Minden egyes tagról kimerítő információval szol-' gált, A bizottság tagjai külön-külön hozzászóltak minden egyes tag művészi képességéhez, hol kifogásolva, hol pedig nagy megelégedéssel véve tudomásul az egyes szerződtetéseket. A hozzászólásokból megállapítható volt — amennyiben erről a sajtó kizárt munkásai értesülhettek, — hogy a bizottság uagyrészben helyeslően ment végig а, leszerződtetett tagok névsorán. Az aggodalmaskodó és kifogásoló hangokra Tarnai megjegyezte, hogy neki módjában lesz a meg nem felelő tagokat elejtem, A uői együttes' tagjainak letárgyalása után Tarnai azt is bejelentette, hogy alkalmas darabban maga is fellép4 Ezután - —, pénzügyi kérdések kerültek szőnyegre. A bizottsági tagok megkérdezték Gaál Endrétől, hogy a tanácsülésen, mint a szinügyi bizottság tagja, miért nem szólalt fel Fodor Jenő gazdálkodása ellen és < miért engedte, hogy a házikezeléses színház négy hónap alatt 300 milliós delicitlel záruljon. — Engent eltiltottak a színháztól, — mondotta Gaál Endre. — Nem volt szabad beleszólnom a íolyóügyekbe. — Hogyan lehet az — kérdezte ezután Wimmer. Tarnai Ernőtől, — hogy a drága társulat ellenére az operaegyüttes még mindig nem komplett. — A jövő évi költségvetésben a hiányzó operatagok gázsija is benne vau, — válaszolt Tarnai, Az ülés végéu Tarnai még bejelentette, hogy társulatával több estén át Kecskeméten vendégszerepel. Azonkívül tárgyalásokat kezid a nyári állomás ügyében és reméli, hogy Vásárhelyt ismét bele tudja kapcsolni a szegedi sziuház körébe, Gaál Endre végül kijelentette, hogy a színi évad megkezdése elölt még egy bizottsági ülést hiv össze, amelyre Fodor Jenőt is élhivja, Ekkor legalább a színház anyagi természetű ügyei is letárgyalhatok lesznek. Az ülés végeztével Tarnai Ernő a szinügyi bi-' zottság ülésén szerzett impresszióból a követ ke* zőket mondotta: — Kagy bizalommal és örömmel mentem el az ülésre, Nem is csalatkoztam. Megértő ember t-k« t találtam, akikkel eiöat. .les« együtt működői,