Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-03 / 176. szám

OÉLMAGYARORSZAG török hercegnő mint „Napkelet asszonya" Jön személyesen a Korzóban, Mi már a mai délelőtt folyamán azt a beje­lentést kaptuk más épitőmunkásoktól, hogy szolidárisak az egveäeml fpüíinniüiká­sok*'«i.> lalkozók béremélés eselén nem találják meg szá­mításaikat. A fent vázolt és különféle nézőpontból meg­világítóit körülmények között a sztrájk ki­menetele és következmény.} ma még bizony, talan. Remélhetőleg azonban a további tár. gyalások folyamán mégis sikerül megegyezést létrehozni. — A pártnak minden igyekezete igy azon volt, hogy a más építkezések munkásait a sztrájktól visszatartsa. Ezt egyelőre hallatlan erőfeszítés­sel sikerüli is elérnünk, ha rövid lesz a sztrájk, ugy ez továbbra is sikerül, ha azonban hosszú ideig fog tartani, nem fog módijukban állni, hoay a többi építkezéseknél megakadályozzuk a sztrájk kitörését. — A differenciák azonban Igéik nagyok. Az épí­tőmunkások 12 fillér jogos követelésükkel szem­ben a muukaadók 4 fillért ajánlottak fel. Ezt a munkások természetesen nem fogadhatták el. Ez ügyben a tárgyalások eredményeiről cs lefolyásá­ról az összes szegedi, épitőmunkásokaí szerdán este tájékoztatjuk a Fodor-uceai tfpitőmunkás Otthonban. Ezen a gyűlésen fogunk doliteni to­vábbi magatartásunk és állásfoglalásunk felől. Asz előzmények. A sztrájk előzményeiről Lájer Dezső ezeket mondotta: — Az épitőmunkásság béremelési mozgalma nem uj keletű. A' munkásság vezetői még a tavasszal tárgyalásokba bocsájtkozlak a munkaadókkal, hogy az általános munka nyugodt folyási: jiztositsál: ezért a munkásság vezetői kollektív szerződést ajánlottak a munkaadóknak, akik azonban erre nem voltak hajlandók. Ez volt a helyzet julius közepéig. Valóságos- rendszer volt az, hogy egyes munkaadók szombati bérfizetések alkalmával el­bocsájtották a magasabb órabéres munkásokat, hogy helyettük kisebb igényieket aikalmazüassa­nak< * — Julitis utolsó • napjaiban a munkásság elér­kezettnek láíta az időt, hogy erélyesen lépjen fel. Előfordult ugyanis, hogy egyes munkaadók öli— 72 filléres órabéreket Jizeitek az épitőmunkások­nak noha az előzetes tárgyalások folyamán 80— 88 filléres órabérekel igértek. — Ilyen körülmények közölt uem maradt más J hátra, mint a sztrájk, amelyet legelőször is i drágaság idéztét elő. Az általáaos rtunt­•>M>rek ugyanis nem tartoltnk 1(';>'SÍ a drágasággal, A munkaadók véleménye a sztrájk. Következmé­nyeiről. Az egyetemi cpilkezések sztrájkja, informá­ciónk szerint korántsem mondható könnyen elintézett kérdésnek. Az építési vállalkozók a munkaadók szövetsége utján. a szerdal nap folyamán a kul­tuszminiszternek hivatalosan is bejelentik a munkások bérmoz­aalm&i. A vállalkozók azon véleményüknek adlak ki­fejezést, hogy ha a munkások ridegen kitar­tanak követélsük mellett, ugy kérni fogják a minisztériumtól, hogy az építkezéseket J- U hónapra függesszék fel, mivel számításaikat az esetleges béremelés teljesen felborítaná és igy szerződési kötelezettségüknek nem tudná­nak eleget tenni. Mii mondanak as építőmunkások. A munkásságot — amint informátorunk mon- > dotta —, nem találja készületlenül az egyetemi ; építkezések esetleges szünetelése. Gondoskodtak ar- j ról, hogy az építőmunkások hosszabb sztrájk ^se- | tén megfelelő munkát kapjanak. — Az egyelcmi építkezés vállalkozóinak már * tavasz folyamán. tudni kelleti, hogy a munkások elégedetlenek munkabéreikkel. A vállalkoióküuk' már kalkulációiknál ügyelőmbe kellett vollia vemii a munkátok későbbi bérkövetelést, Az valdllaa r- mondotta végül iul'ormalőruuk —a hsjijy a %al*. s Miskolcon is ssztráflcolnalc. Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) .Miskolcról jelentik: Kedden reggel óta az építő-, feslő- és ácsmunkások sztrájkba lép­lek. A munkások 97 fillcr órabért követelnek. Budapesten ma délben olyan hírek terjedtek cl, hogy a Weisz Manfréd-gyár munkásai is • n ^[•nntnnmniVi'iiií'imniinfi iiir* nrm rcfwmiTOMriO szerdán sztrájkra készülnének. A gyár igaz­gatóságának kijelentése szerint sztrájkról szó sincs. A helyzet az, hogy 6500 munkás 2Q százalékos bérjavitást kért, azonban a kóvé­telés teljesítését időhöz nem kötötte. / Szeptemberig a városházán senkinek sem adnak .polgármesteri gyorssegély!1 itt 99\ (.1 Dclr.ui'jyaróvstág munkatársától.) A Délimifijarország vasárnapi számában beszá­molt arról, hogy a városi számvevőség rájölt arra, hogy a polgármesteri gyorssegélyalap, kimerült és igv a további segélynyújtást be­szüntették. A gyorssegélyalap váratlan .inie- alése uagy meglepetést kellett a toroily alalt és még na­„vobb megdöbbenést a szemérmes szegények '.«borában, akik alkalmilag, vagy heienkint a gyorssegélj-aláriból szerezték meg betevő nlatjukat. A gyorssegély alap kiniti\uiSei ilu'ormációnk szerint az okozta, hogy a polgármester ;<tul jószívűen« támogatta a szegényeket. Az al­kalmi segélytkérők azután Olvau nagy tömeg­ben jelentkeztek, hogy a 40.000 pengős költ­ségvetésileg megállapított alap még a nyár derekán elfogyott. Segélyt most csak az ál­landó, évről-évre segélyezetlek kapnak, mért azok részére még biztosítva van az év végéig tartó segélyezés. ( Dr. Gaál Endre tanácsnok szobájában, aki jelennleg a polgármester helyetlese, minden öt percben jelentkezik egy-egy segélytkérő. ^ helyettes polgármester minden egyes segélyt, kérőt elutasít és csak a népkonyhai étkezés megadását liélyezi kilátásba. Értesülésünk szerint az elfogyott györsSe­gélyalap fedezetét a legközelebb összeülő pénz* ügyi bizottság fogja kijelölni. A' pénzügyi bii zottság azonban a legjobb esetberi csák saepV temberben ül össze és igy addig a torony alatt a gyorssegélyek kiutalását beszüntették, Anyja halálhíréi költötte, hogy becsaphasson egy koporsékereskedől. (A Délmagyarország munkatársától.) Fur­fangos szélhámos állott kedden a törvényszé­ken dr. 'Apezy Ernő egyes biró előtt. Rácz Mátyás battonyai lakos volt a vádlott, aki négy, vagy öt csalást is kövelelt cl azon az alapon, hogy a különböző kicsalt dolgokér! és pénzért mindenütt egy uraíktóom búzáját és kukoricáját — igérle. Sok apró-cseprő ügye között volt azonban egy, amellyel szinte felül­multa eddigi tevékenységét. Egy napon ugyanis megjelent Varga Imre csanádapácai asztalosnál, ahol Katona Sándor néven mutatkozott be azzal, hogy a közeli uradalomba való és hogy az anyja meghalt. . El akarja teltetni és arra kérte Vargát, hogy adja ki neki a temetéshez szükséges kellékeket, koporsót, szemfödelet, azonkívül még 12 pen­gőt is kicsalt a hiszékeny asztalostól, hogy abból az orvosi költségeket fedezze. Az asztalos odaadta egész nyugadtan a pénzt is, hiszen Ráez-Kalona megígérte neki, hogy az uradalomból mindjárt itt lesz a kocsí^ amelyen a koporsó, a temetési kellékek és a pénz ellenértéke fejében három mázsa buza és négy mázsa tengeri lesz. A kocsi pers2é sohasem érkezett meg, még kevésbé volt halott Ilácz édesanyja, mire Varga feljelentelte Rá« ezot, aki nem is tagadta bűnösségét. A' tör« vényszék a lelketlen fiút, aki még élétbea lévé anyjának halálát költötte, 10 hónapi börtönre és 88 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az itélel jogerős. ... . . . miiitmnimunnTTTi Jön!!» Napkelet asszonya a csodaszép Madjide Musztafa volt ta ök trónörökörné s emé • es felléptével rtt >T1 Kárász ucca 10. Valódi Coty, llcubigant, D'Orsay, Bouryna pa fiimSk és kölnivizek eredeli üvegekben és kimérve. Púderek cs krémek, fogkefék szájvizek, Molnár és Mo c; K'rú tlrek az &5sze- iHn lókban. L«:,v c.óbbbevísériásilo rá . ucca Í0

Next

/
Oldalképek
Tartalom