Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-17 / 162. szám

№ '••A -' DÉLMAGYAR0MS2AG IÜ27 tüntető csoportot utőlérték a Ringen a felfegyverzett lovasrendőrcsapatok. Az egyik lovasRendőr fellökte az asszonyt és kardjával le is sújtott rá. Ez a meggondolatlan brutalitás izgatta fel a különben is felingerült munkásságot és ez robbantotta ki az első összeütközést. Száz lovasrendőr intézett rohamot a munkások ellen. A vasutasok szerint a rendőrség a hibás, mert az nyúlt előszőr fegyverhez. Elmondották a vasutasok azt is, hogy a bécsi kórházak zsúfolásig megteltek. Nem igaz, hogy a tüntetők kirabolták az autókat, ellenben a sebesültek elszállítására használták fel azokat. Az sem igaz, hogy a tüntetők beverték az ablakokat. Rombolás csak abban az épületben történt, ahonnan rájuk lőttek. Minden vasúti állomáson a szociáldemokratákból és keresztényszociálistákból alakított sztrájkvezetőség rendelkezik. Szombaton reggel két repülőgép érkezett a mátyásföldi repülőtérre. Az egyik utasokat is hozott magával. Az egyik utas érdekes részleteket mesélt el a tüntetésről. Elmondotta, hogy ma reggel a bécsi lapok közül csak az Arbeiter Zeitung jelent meg. A lap első oldalán a szociáldemokrata párt felhívását közlik, amelyben felhivfák a munkásságot, hogy hagyják abba a pénteken megkezdett demonstrációt és most már csak komoly, méltéságteljes általános sztrájkkal tüntessenek a maguk igaza mellett. A honvédelmi miniszter rendeletére a kora reggeli órákban az Arbeiter Zeitung összes példányait elkobozták. Az élelmiszerszállítás szünetel, ugy, hogy éhínségtől tartanak. A bécsi távirati iroda Pozsonyból félhivatalos jelentést adott ki, a mely szerint a vérengzést a tüntető tömeg provokálta. Bécs és Budapest között zavartalanul folyik a hajóforgalom, a hajóstársaságok a tranzitforgalmat is fentartják, a Pozsony—bécsi villamos azonban csak az osztrák határig jár. A villamosvonatokat nem engedik be Ausztria területére. - - ....... Michelin Pneu autófelszerelések, Ford alkatrészek legolcsóbban Nagy Józseí, Budapest, VI, Andrássy ul 54. Telefon: 221-97. bi 27 julfe 17. M feldűli csásssúruáros nyugodi sssomtoaifa. Pozsonyból jelenti a Délmagyarország tudósítója. A mai nap Bécsben teljesem nyugodtan telt el. Rendzavarás nem történt, ujabb összeütközésekre nem került a sor. Csak a külvárosokban fordult még elő helyenkint. hogy munkások feltartóztattak egy-egy autót, igazoltatás után azonban utjukra engedték. Előfordult egy komolyabb incidens is. Seypel kancellár a belvárosban utazott autóján, amikor egy munkáscsoport feltartóztatta. Az autót kisérő detektívek revolvert fogtak a munkásokra, hogy az autó simán folytathassa útját. A késő éjszakai óráktól kezdve egész nap . szál-; litották a mentők és az autók a sebesültekjel a különböző kórházakba. A szerkesztőségek ép(j, léteit mindenütt erős rendőrkordon őrzi, Oeoj, csak a jobboldali lapokét, hanem legújabban ( polgári lapok * sédéit is. Mára kiderült hogy a különböző fantasztikus aires nem ledik a valóságot. \ Minden aiapot nélkülöz az a híresztelés, hogy a tüntetők az Operaházat lángokbaboritották vol^ na, valamint az, hogy az Operaház előtt szorn, baton délelőtt lövöldözés történt volna. Hason, lóképen . -v c . A vUAghlrU tulssottaK voltak a halottak és a sebesültek nagy sssámáról elterjedt §irek. A rendőrség által adott információk szerint 53 polgári és 8 katonai, vagy rendőri áldozata van a zavargásoknak. A halottak száma összesen tehát 61, a sebesülteké körülbelül kétszáz. Délben már az osztrák főváros teljesen nyugodt képet mutatott. Az üzletek nyitva vannak, a vendéglők tele békésen söröző vendéA megszokott élénk autóforgalomnak azonban nyoma sincs. A Ring már csaknem teljesen a régi megszokott képét mutatja, csak a szállodák előtt verődnek össze a külföldiek és izgatottan tárgyalják az eseményeket. Mindenki szabadulni szeretne Bécsből, de a közlekedés teljes .hiánya miatt erre egyelőre gondolni sem lehet. A Belláriatérén • _ 1 háromszoros rendőri kordon ¡Sízi a tegnapi tragikus emlékű uccai harcok színhelyét. Az igazságügyi palotának a parlament felé nézij oldala a legszörnyűbb pusztulás képét mutatja. Kiderült, hogy a tömeg < , petróleummal és benzinnel ' . ~ öntötte le az igazságügyi palota pincéjében lévő szenet és aztán azt meggyújtotta. Csak igy érthető, hogy teljesen leégett a monumentális épület, amelynek már csak siralmas romjai láthatók a parlament tőszomszédságában. ' .; A palotában ma reggel ' ¡~ §árom meztelenre vetkőztetett rendőr holttestét találták meg, akiket tegnap a feldühödött tömeg agyonvert, azután az ablakon keresztül a pincébe dobott. A parlament és az igazságügyi palota környékén még mindig láthatók az aszfalton a vérnyomok. A parlament mögötti Lerchenfeldersírasse egyik házának falára embervérrel a következőket irták Í F Rache den arbsltern Mörd^rnl ") (Bosszút állunk a munkásgyilkosokon!) A Schottenringen békésen sétáinak a párok. Látszólag nyoma sincs annak a szörnyű izgalom* nak, amely tegnap az egész városon uralkodott, de a látszólagos nyugalom és csend mögött nagy, izgalom és izgatottság feszül. Az esti órákban még semmi hir sincs arról, hogy a szociálde-t mokrata párt vezérei és a kormány kőzött a délelőtt óta folyó tárgyalások milyen eredménnyel végződtek. A szociáldemokraták ultimátumot adtak át a kormánynak, amelyben követelik, Seypel ¡kancellár azonnali lemondását, Scßo2>er rendőrfőnölt: eltávolítását, a rendőrségnek városi intézménnyé való átalakítását. ¡7 IRIUMPH és STYRIA herékpárak egyedül SZÉW.TÚ SÉKDOR cégnél kaphatók Kiss occa 2, A kormány már beleegyezett volna Schober elejtésébe, de a másik két követelést nem volt hajlandó teljesíteni. Egész Bécs rettegve gondol az elkövetkező éjszakára. A szociáldemokrata vezérek a délután folyamán kijelentették, hogyha szombat estig a kormány nem teljesiti százszázalékig követelései-; ket, ugy felfagy vérzik a Schutzbundot és ötvenezer fegyveres emberrel állnak ki Bécs uccáira. Csatlakoztatják a sztréjkolókhoz a viz- és gázmüvek, valamint a kenyérgyárak munkásait, ea esetben Bécs éjszakára világosság és kenyér nélkül marad. Legnagyobb veszedelemként emlegetik Bécsben a parasztság íenyegetését, amely — állító* lag —, a hackomfcreuzlerekkel és a front« harcosokkal akar Bécs ellen vonulni. A harmadik veszedelem a bécsi Albrecht-laktanyában van. Az ötödik gyalogezred, amely eb* ben a laktanyában állomásozik, üÉii sakkmester, régi torna. Irta: Móra Ferenc. Nem tudom könyv nélkül, merre van az a Gribó, ahonnan ezt a tárcát kaptam, amit meg akarok irni. De nyilván könyvből se tudnám, mert a postabélyeg szerint Gribó valahol Szlovenszkóban lehet, ott pedig ugy elbérmálták a helységneveket, hogy Fényes Elek legyen az a tudós, aki eligazodik rajtuk. (Tudom én azt, hogy Fényes Eleknél nagyobb geográfusok is voltak már Magyarországon, de alaposságban hozzáfogható azóta se volt, azért szeretem emlegetni. Az ő Geográfiai és Statisztikai Szótár-ában, amely az első modern földrajza Magyarországnak, egy alföldi falunak az ismertetésében az is ott van, hogy »lakosai nagyobbrészt marhalopásból élnek«. Persze az öregnek könnyű volt, mert 1851-ben még nem volt tőrvény a nemzeti becsületről. De én már idézőjelben sem merem kiírni a falu nevét. Annál kevésbé, mert egyik közéleti jelesünk is odavalósi. De ez már elfajzott az ősöktől és csak egy nagy pesti bank igazgatója.) Elég az hozzá, hogy erről a bizonyos Gribóról ir nekem bizonyos Szakacsi János ur, aki a kecskeméti sakktorna alkalmából azt kérdi tőlem, hogy ha már olyan sokat irkálnak mindenféle régi dologról, mért nem írok már egyszer a régi í magyar sakkjátékosokról is. Nem szép dolog J tőlem, hogy ezeknek az emlékét nem újítom föl s ezt bizonyosan csak azért nem teszem, mert én nem szoktam sakkozni, stb. Hát ami azt illeti, szokni szoktam én, tán husz esztendeje sincs még, mikor utoljára sakkoztam, még pedig a csókái kaszinóban. Annak, hogy a játszma akkor is remis maradt, nem én vagyok az oka, az a partnerem érdeme, ö vette észre, mikor a királyát megmattoztam, hogy az nem is király, hanem futó, mert hiszen a király már fel van kötve az órakörtére nehezéknek, egy egy birkanyíró ollóval, meg egy réz gyertyatartóval együtt. Nagy huncut lehetett a partnerem, különben bizonytalan sarzsiju ifjú vasutas, mert ha ő mattolt volna meg engem, akkor bizonyosan nem fedezte volna fel a király lecsökkentését. De érjük be a tanulsággal, hogy király nélkül is nagyon szépen el lehet játszani, különösen ha nem tud játszani az ember és ne feszegessük tovább a dolgot, mert járhatunk még mi Csóka felé és az ifjú vasutas azóta sokra vihette, talán már ő a vajdasági vasúti szerencsétlenségek aligazgatója is. (Van ez olyan értelmes hivatal, mint a zuhatag-kalauz volt, a mí Nagy-Magyarország korunkban volt divatban nálunk. Ugyan divatban lehetne most is, mert van hozzá elég — zuhatagunk.) Szóval azért nem irtain én eddig a régi sakkmesterekről, mert nen: '.edvelem a sakkot, hanem mert a régi sakfo- (erekről még kevesebbet tudtam, mint a sakkról. Most, hogy Szakacsi ur ur közölt velem néhány adatot, érdemesnek tartom rájuk szánni egy-két tárcalábat, mert, mert hozzátartoznak a mult század első felének nagyon fogyatékosan ismert magyar kultúrtörténetéhez. • Azt irja nekem Szakacsi ur — s a magyar sakktörténet tudósai jobban ellenőrizhetik az adatait, mint én — hogy az első magyar sakktársaság a dorottya-uccai Wurm-kávéházban keletkezett a harmincas években. Annak feje pedig az ő dédnagybátyja volt, Szén János, az első kontinentális hírű magyar sakkmester. Persze Szén János is csak ugy volt vele, mint a többi világhiresség, kezdetben esze ágában se volt neki világhírre törekedni. Beérte azzal, hogy a partnerei elismerték Pest első sakkjátékosának. Az se kis dolog volt, mikor olyan partnerei voltak, mint Grimm Vince, Erkel Ferenc (akkor már a Nemzeti Szinház első karnagya) és Lőwenthai, a később szintén európai hírű »sakkhuszár', így csúfolták a Wurm-kávéház törzsasztalánál, mert mindig a lovakkal intézte a leghevesebb rohamokat Erkel főkép a kisgazdák-kai operált. (Értsd: parasztokkal. De nem merem ezt az el" avult szót használni. Az utolérhetetlen mester azonban mégis csak Szén János volt. Azt irja róla a kései utód, hogy ő volt a sakk Deák Ferec^ végtelen alapos, megfontolt játékos. Én, mint laikus, nem mondhatok mást, minthogy nem szerettem volna neki kibicelni.