Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-08 / 154. szám

triMSKMMS '•-•-í'ííSSíteStí': ' \ • . •• ••• .1 mm JT SÍEC5ED r Szeikesziűség: Beák Ferenc „ccn 3. Telefon: 13-33. Ktedóhlvnlnl, j[Blciönkí)ny\'tór és Jegyirodái Aradi ucca 8. Teleion: 306. - Nyomda x löw Ijaút ucca 19. Teleion: 16-34.« » « » « » PENTEK 1927 JULIUS 8 OSO SIS. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM MASÓ i SzerkesztOtég «a kiadóhivatal j Url ucca 6. Teleion: ISI. >zúm.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY < Szerkesztőség és kladóhlvolal i Andröny ucca 25» Telelőn: 49. szám. «» « » « » « » « » BBSÖ etfiUzetésl ára hovonia 3-20, vidéken és a fővárosban 3-eo, kUUSldSn 0-40 pengO. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap fillér fi&ztendőkön keresztül beszéltek nálunk a ! fasizmusról, anélkül, hogy a legtöbb ember tudta volna, hogy miről van szó? Még a nevét se mondották helyesen, az értelmét pétiig jobbra-balra ferdítették. Voltak, akik születésekor halálra Ítélték, voltak, akik korunk megváltóját köszöntötték benne. Körülbelül igy lehettek annak idején a kortársak az angol puritán vagy a francia jakobinus forradalom megítélésével és ne feledjük, hogy a jelenkori orosz forradalom kezdetén micsoda fogalomzavarok uralkodtak egész Európában a menseviki és bolseviki elnevezések' körül. A Mignon költője mondja, hogy ha a költőt meg akarod ismerni, akkor el kell a költő hazájába menni. És ha azt a földet akarod ismerni, ahol ma nem csupán narancsok pirulnak, hanem fekete ingek is virítanak, szóval ha a fasizmust akarod, ismerni, akkor a fasizmus EazafSEaT kell menned. Ezt tette egy alapos és komoly német professzor, Johann Wilhelm Mannhardt aki természetesen egy hatalmas és kimerítő könyvet irt a fasizmusról, amely most magyar fordításban is megjelent Végre a legendák helyett valóságot kapunk, a mitosz helyett tőrténeimet, a jelszavak helyett tényeket. Ez a könyv az első, ámely nem rajong és nem gyülől, hanem a meleg és véres aktualitást igyekezik a távolság hüvős pátoszával, mint historikumot bemutatni. Persze, az igyekezet nem mindig sikerül & a kortárs néha akaratlanul is megmozdul és megszólal a tudományos tárgyilagosság német emberében. Mert hiszen n_erp, Ósupán a fasizmusról van itt sző, mint politika itörekvésről, hanem Mussoliniról is, mint korunk egyik vezető egyéniségéről. És hiába, erről a rendkívüli sikerű és hatású jelenségről nem könnyű, sőt talán lehetetlen is ma még ugv beszélni, mint mondjuk, a római történelem ókori alakjairól. Mert az kétségtelen és ezt Mannhardt professzor könyve is elárulja, hogy Mussolini_jL_mi korunknak egyik fegMemelked№b__ténjTzője. Ez a römagnái WgTj a Jalusi kovács~Fia, aki néptanító lesz, títajd szóciálísfa "vándorlegény" és a milánói Avanti szerkesztője, "hogy a háború után egy ttj sereggel Róma ellen vonuljon és győzelmesen üj állami rendet alapítson, több tekintetben emlékeztet arra a korzikalra, aki egy írnok fia volt és a Nagy Forradalom után egy ttj császárságot teremtett a régi világ romjain. Nem merjük tovább folytatni a hasonlatot, be kell még várnunk bizonyos dolgokat, amelyek egyelőre -- a pogány lcőltő szerint — az istenek térdein nyugszanak. Prof. dr. lohann Wilhelm Mannhardt könyve az első tehát, amely a íasizmusról csak az igazát akarja irni és mindjárt elöljáróban kiejlenti, hogy a fasizmusnak elméletét nem adja, mert r

zen szerinte a fasizmusnak még nincsen elmélete. A fasizmus valami, ami készül, ami nem volt, hanem lesz, ha ugyan megmarad. Mert még ez sem egészen bizonyos A német tudós szerint. És ami bennünket legjobban érdekel, az Hannhardt megállapítása, hogy a fasizmust jjjeg» leket átilltetni^mint a babórfát éOCía> 2föstTsi fasizmüS"áz olasz föld "és'áz olasz nép fölötte. Mindjárt kőnyvceíéjén kiemoTT^— v Imagy háború után két nagy állam rendje ^Sltozott mes gyökeresen és világra -ő'-.' : átalakulás a. vereség eredménye, míg Itália a győzetem fflTapőtában~fordított egyet az idő kerekén. És ez nagyon lényeges külömbség, bár Lenin és Mussolini egyivásuak. A fasizmus egyelőre a nagyság és dicsőség uj fényét vetíti a negyedik Rómára, amely az első Róma álmaihoz próbál visszatérni, de mii csináljon a fasizmussal, amely imperializmust jelent, egy csonka és béna ország? Mannhardt könyve elbeszéli, hogyan lett a szélsőséges és forradalmi szocialista Mussoliniból a szélsőséges és forradalmi nacionalizmus diadalmas vezére, a Duoe. Marx, George Sorel és Nietzsche gondolatai forronganak a fiatal vándor fejében, de.végül is egy nagy hazai szellem sugallata az, amely döntő hatással van Mussolini fejlődésére és sorsára, azé a Macchiavellié, aki négy század előtt szinte kísérteties erővel és hatalommal rajzolta meg az emberfölötti politikus portréját, amelyet a romagnai kovács fia eddig annyi hivatottsággal és szerencsével próbált megeleveníteni. Háború vagy forradalom között kell választania előbb-utóbb a fasizmus földjének és népének: ezt hirdetik azok, akiket az utóbbi évek világtörténeti tanulságai nem tudnak túlságos optimizmussal eltölteni. Egy nemre ged hazaérkezett magyar politikai és gazdasági te« kintély is azt irta a minap, hogy Mussolini müve még nem ment át a legnehezebb próbán és egyre bizonytalanabb, hogy ez miképpen fog sikerülni? Mannhardt maga sem híve a vérmes reményeknek. Külső és belső veszem delmeket lát, kísérletnek tekinti az egésze? és pedig Európában meglehetősen idegenszer • és egyedülálló kísérletnek. A magyar Mussoliniak, akik tudás és to hetség tekintetében a nagy romagnai néptanítónak még elemi iskolájába se igen irat kozhatnának be, mindenesetre sokat tanulhat' nának ebből a 358 oldalas kőnvből, ha ugyan türelmük és hajlamuk volna hozzá. De Ő3g inkább beszélnek és olvasnak és ujabban, elég bölcsen, inkább beszélnek, mint esek kednek. ök csak szépen átvették a fasizmust, mint jelszót, még csak le sem fordították,az italianitát pedig egyszerűen lefordították hungarizmusnak. Hinni és remélni kell, hogy a magyar Gond* viselés nem feledkezik meg végképpen rólunk és nekünk is küld végre valahára valakit, aki nem idegenből fordit, hanem magyar lélek* kel magyar célokai tűz ki a magyar népnek. M liberálisai* döníő @yö&elmet araííali a romúniai múiasssM&o&mu (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.') Bukarestből jelentik: Ma ejtették meg Romániában a kamarai választásokat. Választási incidensek sehol sem fordultak elő. A választópolgárok meglehetősen csekély számban jelerükeztek az urnáknál és délelőtt, délután csak egészen elenyésző számú szavazó adta le a voksát Az első eredményeket holnap reggel hirdetik ki . ] (Budapesti tudósítónk telefonieTenresé.l Bukarestből jelentik: A késő éjjel beérkezt? jelentések szerint a liberális párt döntő győzelmet aratott. Az ellenzéki pártok közül csald a nemzeti parasztpárt számithat körülbelül 20—25 mandátumra. A választóknak még 50 százaléka sem szavazott le, €ISS (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Parisból jelenük: A kamara ma esli ülésén különböző interpellációkat jegyeztek be a képviselők. Értesítették erről Poincaré miniszterelnököt, aki megjeleni ez ülésteremben és rendkívül idegesen, olyen hangosan, hogy az egész ülésteremben hallhatták, odaszólt a kabinet tagjaihoz: —- Nem tudom megérteni, hogy töltheti el a kamara ilyen jelentéktelen kérdésekkel drága idejét Képtelenség, hogy egyesek apróbb-cseprőbb politikai piszkolódásokkal álljanak elő. Ha a kamara megunta a kor» mányt, mondja meg őszintén és nyíltan és a kormány azonnal távozni fog. Poincaré ezután a bejegyzett interpelláció k j elhalasztását kérte, amit a kamara nagy főbb« 1 seggel el is határozott. "P&imcaré Uilépeíi a tiemo&Faía pártból ? 1 dekében. Ha ez a felfogás helytálló, akkor1 Páris, július 7. Poinoaré, aki eddig a demokrata köztársasági párt tagja volt, a radikális Soire jelentése szerint a párttitkársághoz intézett levelében bejelentette, hogy kilép a pártból. A lap Poincarénak ezt a lépését magyarázza, hogy tiltakozás Tardieu és tamie terve ellen, amelyet vasárnap vetettek fel koncentrációs párt megalakítása érPoincaré ezzel csatlakozott Sarraut szenátornak, a radikális párt elnökének tegnap este kifejtett véleményéhez, amely a központi párt megalakítására vonatkozik, amely egyaránt szembefordulna az eljövendő választáson a nemzeti blokkal és a baloldali kartellek > tJJahb negyven Mvégzés Oroszországban. az orr« z (•" az olasz. Or^zország Moszkva, Julius 7. A szovjet lapjai közlik, hogy a G. P. U. rendkívüli törvényszéke északi Kaukázusban, Gubska faluban szovjetellenes forradalmárok főlStt ítélkezett. № oádMtat hrWrá- ttitte' nyomban kivégeztek. Taskendben a szovjetek rendkívüli törvényszék« halálra ítélte gróf Heyden volt cári testőrkapitányt, akiről kiderült, hogy álnév alalf! furakodott be a kommunista pártba, de & nép kőzött a kommunista uralom ellen agitált* »