Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-06 / 152. szám

DÉLMAGYAKORSZAr, öreg padokon rovások. A fiuk, akik huszonöt esztendő ©lőtt tettek érettségit a kegvesreadi főgimnáziumban, vasára pap reggel a nyolcadik osztály termében adtak egymásnak találkozót. A régi teremben, a régi padok kőzött gyülekeztek és áhítatos kíváncsisággal nézték, hogy mi változott azóta? ¡,»; Először is a katedra fölött, á feszület alatt most Papp Váry Élemérné arcképe és Magyar Hiszekegye van, alatta a trianoni Magyarország térképe és a Nem nem, sohat A katedrától jobbra a nagy Napoleon császárt ábrázolja a kép, tábornoki egyenruhában búsul egy ezéken, a haja a szemébe hullik és fái-adtán, kiábrándultan néz el a padok fölött. Az egyik faion Kazinczy és Deák Ferenc balról, Jókai Mór és báré Jósika Miklós Jobbról, mig középen a jászberényi Lehel kürtje. Latin fölirásu szines képeken a homéroszi eposzok jelenetei. A hátulsó falon az Erzsébet királyné szoborpályázat bét terve és Munkácsy Hoi,nfoglalásának büszke és bátor magyarjai, akik mintegy, farkasszemet néznek a trianoni térképpel, i, 1 fis a padokban, a komoly öreg padokban mindenütt jelek, rovások, őrök emlékek, titkos álmok. Nem csupán a kövek beszélnek, mint a latin közmondás tartja, ő a padok is hészéinek. Az öreg fiuk sorra-rendre betűzik az tij generáció maradandó inscrfptíoit. Deres fejjel állanak az uj ranák előtt és rágondolnak a regi tavaszokra. '. . s : ? i ; , f A jobboldali harmadik pad szélén remekbe vésett betűkkel ékeskedik egy név: Berzenczey Margit. A Berzenczey név büszkén, diadalma»san, a Margit már karcsún, egyre kisebbedőn^ Kiint egy elhaló, édesbús sóhajtás. A leggyakor gíbb bejegyzés egyszerű női keresztnév, de menyei vágyat, boldogtalanságot, szerelmet rejthet négselyik magábaI A Böske dívik itt leginkább, é» a Kató és az Ili is többszőr előfordul. Az Utolsó padok egyikében ezt találjuk: Eva May. Sorunk hősnője. Mellette .Venus Ibi, Ez már Salamivel rejtelmesebb, T As utolsóelőtti pad szélén hatalmas fekete betűkkel: Ady. Nemcsak ifjú szivekbea, de öreg padokban is él. Egészen bizonyos, hogy ő a fiatalság legkedvesebb költője. Ezt a nevet soha t,öbbó nem lehet kitörülni a lelkekhŐI. Ezt a nevet rajongással és imádattal övezik azok, akik most indulnak az iskolák öreg padjai közül az őrök tilku és zeoéjü életbe és ennek aj aj magyar hamelni bűbájosnak muzsikájára figyelnek, érre a csodálatos és egyetlen, tragikus ós diadalmas, ősi és uj muzsikára, amely a magyar sorBot hirdeti immár minden időkre és minden nemzeteknek. [ i i j , .•! TnnLmiiiiüUüammimi " ' 8 . aaaaKsaKaSB ¿Befőttes és ulborMtás „ Uliretorm" Nagybani áron! ftVEQKBl Sísege«!,, SOmiaj&l tér fi. és hh máslélraillllárdos peri Indít a kincstár ellem« Budapest, Julius 5 1919-ben a román megszállás élőit Szabó Antal jómódú kolozsvári bitiokos és háztulajdonos eladta otíani Ingatlanait és Budapesten aksrt leielepedni. Az eladásokból befolyó 290.000 koronái befizeite Kolozsváron a postahivatalba a budapesti postatakarékpénztárt számlája javára. Miután a budapesti postatakarékpénztárba ez igazoló iratok nem érkeztek meg, a birtokos reklamálta pénzét és erre kiderült, hogy a fennálló rendelet érielméden tisztviselői tliéb mények folyósítására tartották vissza. Közben Kolozsvárt megszállták a románok, akik semmi felelősséget nem vállaltak a befizetésért. Szabó bepörölte a postatakarék' pénztárt és a bíróság kimondta, hogy az államkincstár a felelős. Erre a nagy nyomor* ban élő volt földbirtokos mosiaz államkmcs» táron akarja követelését behajtani, amely 120.000 pengőt tesz ki. jJLtumajum AMWKZIX. inni! STTT PFÁFF varrógép, gyermekkocsi részletfizetésre ©£rí Gsraialk, alkaírészeS nagy'aanl ár&aa. firlmzéft tegzes. 1 maMi Ipartestület eslkkenfenl alcarja a vásárok számát. (A Délmaggarország munkatársától.) A szegedi vásározó iparosság kedden este az ipartestületben rendkívül látogatott ülést tartott, amelyen mintegy 120—150-en jelentek meg. Az ülésen Oófity Lajos magyar-szabó elnökölt, aki a makói iparteslületnek ezt az iparosság érdekeit mélyen sértő indítványát ismertette, amely a nyári vásárok megszüntetéséi célozza és amelyet a székesfehérvári országos iparoskongresszuson nyújt be a makói ipariésÜQlet. A gyűlés igen nagy felháborodással tárgyalta a vásározókat mélyen érintő indítványt és Berg János cipészipari szakosztályi elnök indítványára egy bizottságot választottak, amely tiltakozó határozati javaslaíoí szerkeszt és azt terjesztik majd a kongresszus elé. A határozati javaslatban követelik a vásárok régi időrendjének megtartását. Kahuszt kamarai beltag igen éles hangon tiliakozoSi ezulán a makói ipartestület indítványának azon beállítása ellen, hogy a vidéki iparosság silány áruval vásározik. Hasonlé értelemben szólalt fel Takács Béla is. A gyűlés azután elfogadta Berg Jánosnál? a bizottság kiküldésére vonatkozó indítványát azzal, hogy a kidolgozott határozati Javaslat®! az összes ipartestületeknek, nemkülönben vakmennyi iparkamarának megküldik. 92 Síi '(A JJélmagijarország munkatársától.) ÉL szegedi állatnrendőrséghez az utóbbi napokban mind sűrűbben érkeztek feljelentések és panaszok, hogy tanyai kocsikról hol egy suba, hol egy lópokróc, vagy csizma és egyéb más holmik is szőrén-szálán eltűnnek. A rendőrség meg is indította a nyomozást, azonban a tolvajt nem sikerüli elfogni. Kedden reggel azután váratlanul hurokra került a tettes, még pedig olyan körülmények között, amelyek valósággal filmre kívánkoznék. A reggeli órákban egy tanyai magyar kocsija lassan poroszkált a Rudolf-téri kirakodó hely felé. Egyszerre csak észreveszi a gazda, hogy valaki a saroglyán ugyancsak kapaszkodik felfelé s megragadva az oít talált csizmát, már futott is vele. A gazda hirtelen megállította a kocsiját és üldözőbe veile a tolvajt, aki a Siefánia felé menekült. — Fogják meg, tolvaj, segítség I — kiáltozott torkaszakadtából a kárvallott tanyai. A nagy ribillióra előkerüli egy rendőr, azután még egy, néhány pillanat múlva pedig ujabb két rendőr és most már az egész társaság üldözte a szökevény!. Izgalmas hajsza után végre is a színházzal szemben sikerüli is lefülelni a tanyai kocsik tolvaját, Ez a művelet azonban még a négy rendőrnek sem ment könnyen. ÜtöU, rugóit, karmolt, csípett és most már 6 kiáltozott: fenek esnem bántani, éa fsclond vagyok!*® rendőrökre a teisyal feocsIM régőía keresel! ¿©¡vaja, afel ® TsitfcRii-es, Te'efon 16=33. — Ne merjenek engem bántani, én bofvné vagyok. A négy rendőr azonban megragadta ésugf cipelte be a kapitányságra. Iit hamarosan kiderült, hogy a tolvaj nem más, mint Szekler Jenő, a rendőrség régi ismerőse, aki külön* b5zS lopásokért már többször volt büntetve és ő fosztogaiia rendszeresen a tanyai kocsi« kai. A kapiíányságon először Sladler István rendőrkapiiány, kihágási biró elé került, ahol színién zajos jeleneteket rögtönzött. — Én nem csináltam semmit, engem n® hallgassanak ki, eresszenek el I — ordítozta szinte magánkívül. Sladler kapitány erélyes rendreuiasitására kissé megszelídült, majd, mikor a kapitány vissza akerfa küldeni a szuferénbe, taktikái változtatott és most már azt követelte hengoa szóval, hogy azonnal hallgassák ki. A kihágási bíróban azonban nem sok hajlandóság mutatkozott, hogy a goromba tolvajnak szőj fogadjon, mire ez merész elhatározással fejjel nekiszalad! az ablaknak és ki akart ugrani, de a rendőrök megakadályozták. Szekler Jenő bünlsjstromát most állítja össze a rendőrség. saasgMfflMM mkmbmbbi Te'efon 16-33 Juliaa 6, 7-éi?, sierdin és caütőrfökön legujabö filmje: göa Egy moüeíii feázsiífág töríé ete 8 fely. Jf'á ÖD iá! 15' Kalandos fünarcg^ny 6 ía'ycnSs&n. Póm:apl3: WSLÍIAM BOY3J. Ju'ius 6, 7 én, szerdán és csütörtökön ,m m H JU H m g legsikerültebb filmje: lm mih ® P Vadnyugati íöiiéasi 6 leiíonásDa . Azonkívül: J^JZltjr Dráma 6 fdvonl bsn. Főszert p'ő: GEOR-SE O' BZZEEN. . vasár» í*s ünnepnap 3. 5. 7 ós 9 SÍESS y.vjrvy t1;' , - i » E.óad . ck kenjél« ¡¿i.j nap 5 7, 9, v i 3. 5, 7 ci u