Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)
1927-07-05 / 151. szám
1327 juUus 5. ?!*)? í UW DÉLMAGYARORSZAG 9 A Máhrer-féle ingatlant tjtiem safáíiífa ki a város az egyetem céljaira. 1 tiszti pavíllőn helyén két értékes modern épület is helyet Lglal. A város annakidején az egyetem kifefezéit kívánságéra e telekre is megkérte a jjjgejátilási jogot. Amikor az egyetemi építő* bizottság a teliket és a rajta lévő objektumokat megtekintette, ugy találta, hogy az épüleífek kevés átalakitással megfelelnek a tervezett jdjnjkai mosó és tisztító intézetek céljainak ¿3 a gazdasági anyagraktárnak. Az egyetem így azt a propoziciót tette a városnak, hogy 0Z á Máhrer-telken épült épületeket ne bon[lassa le, hanem adja át az egyetemnek. A •»áros azonban vonakodott az egyetem kívánteljesítésétől, mivel a város az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban arra kötelezte magát, hogy csak üres telkeket ad át az egyetem céljaira. Ennek következtében az egyetemnek kellett volna a telken felépült két épületet megvásárolnia^ helyesebben értéküket visszatéríteni a városnak. A város éttől függetlenül egyezkedni kezdett a telektulajdonossal, aki 426 ezer pengőt kért telkéért a rajta levő épületekkel együtt. A kultuszminiszter legutóbbi szegedi tartózkodása alkalmával kijelentette, hogy a telekre és a rajta lévő épületekre nincs szüksége az egyetemnek. A miniszter álláspontja szerint ugyanis a központosított klinikai mosó és tisztító intézetekre nincsen szükség, mert minden klinika saját épületében rendez bé erre a célra helyiségekét. Két halálos áldozata van a vasárnapi fürdőzéseknek. mentőknek kellett beszállítani a kórházba. A szentmihályfelki hólt Tisza is megköve* telte vasárnap délután a maga áldozatát. Ördög Illés és Hegedűs Antal szentmihályteiki lakosok fürödtek a vízben. Közben Hegedűs kiment méggyezni a közeli gyümölcsösbe, amikor egyszerre csak segélykiáltásokai hallott. Visszarohant a vízhez, de akkorra már Ördög, aki bér nem tudott úszni, a mély (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délután, bár az időjárás nem a legkedvezőbb volt 4- erős szél fujt —, a közönség nagyszámban lepte el az újszeged! strandot. Bedő Ilonának és Pördí Ilonának is riagy kedve kerekedett megfürödni. Déltől kezdve fürödtek a Tiszában, amikor Bedő ! Iona hirtelen eltűnt társnője mellől. A kisányt erre mindenfelé keresni „kezdték, azonIlii holtteste nem került elő. Édesanyja, emi- helyekre is begázolt, elmerült. A rendőr kot meghallotta, hogy leánya belefulladt a í ség Ördög holttestét a partra húzatta és a Üiszába, idegrohamot kapott, ugy, hogy a | törvényszék bonctani intézetébe szállíttatta. A város nem kér játszási engedélyt színházának. IrfA Délmagyarország munkatársától) A bázikezeléses Színháznak az uj sziniévaídra i még nincsen játszási engedélyé, amely nél) fcül süántársuiat nem működhet az országban. Az Országos Szinészegyesület számon \ tartva a működő színtársulatokat, legutóbb Stella Gyula aláírásával átiratot küldött a Város hatóságának és arra kérte A várost, hogy az 1927—28. színházi évre sürgősen és feltétlenül kérje ki a játszási engedélyt. A szinészegyesületnek tagjai szempontjából fontos, hogy a társulatoknak meglegyen a játszási engedélyük, mert ezzel sok, későbbi pörös és vitás kérdés felveiődését akadályozhatják meg. • Fodor Jenő tanácsnok, a színház jelenlegi vezetője nyári szabadsága előtt a hétfői tanácsülésen Gaál Endre kulturtanácsnoknak átadta a színésze gyesület átiratát, amelynek tárgyalása közben az a vélemény alakult ki, hogy á városnak nincsen szüksége játszás! engedélyre. Gaál Endre kulturtanácsnok a város tanácsának határozatát közli a szinészegyiesülettel is, kifejezve, hogy a város saját színházának nem kér játszási engedélyt, mert arra — felfogása szerint — a színházigazgató városnak szüksége nincsen. Amikor a város a most múlt szezon derekán házikezelésbe vette a színházat, ez a kérdés szintén felvetődött A város hatósága akkor sem kért koncessziót a kormánytól, csupán bejelentetté a kultuszminiszterhez a — direktorváltozást, amit a miniszter mindén további nélkül tudomásul is vett ii; Nem vissüntR sem ieleKe&eÉi, sem napi poliíiRúí a pénsztár éleíéfoe — mondja SsslúviU mtiMlcúsfoíssiosiíó főorvos. ¡y«.£A Délmagyarország munkatársától.) Az ¡uj munkásbiztositó törvény kezdettől fogva legnagyobb meglepetést, sőt megdöbbenést keli [tő intézkedése, amelyet azonban törvényhozás mégis jelfogadott, hogy a törvény életbeléptetése napján állásából elbocsájtottnak telcinj 'Jenek minden orvost és hogy á további alkalmaztatásra nézve a pénztár uj megállapodást köt majd azokkal, akiket pozíciójában meg akar tartani. Ehhez hasonló intézkedés a IcgUjabhkori magyar törvényhozásban sincs, pedig az a mozielvételtől egész a visszaható erőig sok elrettentő csodabogarat produkált Érthető, ha a törvény közeli életbeléptetése most már igen élénken foglalkoztatja nemcsak a munkásbiztositó orvosokat, hanem az egész orvosi kart is, annak ellenére, hogy az igen, de igen tág diszpozíciót biztosító rendelkezés érvényesítéséről megnyugtató nyilatkozatok hangzanak el. f Szegeden tudvalevőleg igen kiváló orvosi kara van a munkásbiztositónak, de e kiváló orvosok körében a numerus clausus arányszámát meghaladóan vannak képviselve azok... akiknek a kfe^rilását célozza — ,egy§J selc állítása szerint — az uj munkásbiztositó törvény illető paragrafusa. Hogy jogosultak-e ezek az aggodalmak, vagy se, az majd csak akkor fog eldőlni, ha alkalmazni fogják a törvényt Mégis szükségesnek láttuk, hogy amennyire lehlet, tiszta helyzetet tárjunk ebben az ügyben az olvasó elé és ennek érdekében felkerestük dr. Szlávik Pétert, a szegedi munkásbiztositó pénztár igazgató-főorvosát akitől mindenekelőtt megkérdeztük, hogy a most már rövid idő múlva életbelépő törvény milyen változásokat fog előidézni a szegedi munkásbiztositönál? — Egyelőre nem tudjuk — mondta dr. Szlávik —, mert a törvényt részletesen nem ismerjük. Az alsóházi tárgyalás alkalmával az újságok hézagosan ismertették a javaslat fontosabb pontjait — Ami a 226. paragrafust illeti, eszerint az orvosok alkalmazása megszűnik, tekintet nélkül arra, van-e szerződésük, vagy nincs. A szakasz másik része arról intézkedik, hogy a pénztár elnöke újra betölti az állásokat és tudomásom szerint legmagasabb helyen is az volt az intcnció, hogy azok az orvosok, akik nem kerülnek vissza, végkielégítést, vagy nyugdijat kapjanak. Hogy ez miképen történjék, afelől a népjóléti miniszter külön rendeletbe?, fog intézkedni. Arról természetesen szó sincs hogy a pénztári orvosok kenyerüket veszítsék. A lehetőség szerint méltányosan fogunk el járni s az elbocsájtott orvosoknál tekinteti»: vesszük szolgálati évüket és korukat is. Elbocsátani csak azokat az orvosokat fogjuk, akii ellen alapos és súlyos kifogások merültek fel. — Szegeden hány pénztári orvos működi! és azok közül kiket fognak elbocsátani? kérdeztük. — A szegedi pénztár területén 42 orvc működik, de hogy kiket fogunk meneszter. az egyelőre nem tartozik a nyilvánosság el Nem nyilatkozhatom. Mi azt nézzük, ki ho gyan teljesiti kötelességét ugy a betegekkc mint a pénztárral szemben, nem viszünk sei felekezeti, sem napi politikát a pénztár élt tébe. Én a magam részéről a legnagyobb hai móniában dolgozom ugy a keresztény, mint zsidó orvosokkal. — Egyéb iránt a törvény de facto már élei ben vanl Ha visszatekintünk az 1907. évi tör vényre, a gyakorlatban lényeges változásoké láthatunk a javaslattal szemben ma is, a életbeléptetés minden zökkenő nélkül fo tehát bekövetkezni, hiszen rendeleti uton törvény majd minden pontja már életben var A taglétszám sem fog kü'önösképen növekedn a szolgáltatások is ugyanazok maradnak. Az „álarcos bál" a tanács előtt fiA Délmagyarország munkatársától.) A hétfői tanácsülésen a békés és csöndes referálások közben a polgármester ismét rátér a juniusi közgyűlés nagy vihart keltő felszólalására. Az történt ugyanis, hogy dr. Lippa Lajos ügyvéd és városatya a városi mérnél hivatal 7000 pengős jutalmazásával kapcsolatban felszólalt és tiltakozott a jutalmazás ellen. Megállapította, hogy a városi mérnöki kar nagyszerűen van dotálva. A mérnöki k? fényes és megelégedett helyzetét mi sem bizonyítja jobban — mondotta a felszólaló —, mint az, hogy az elmúlt télen Szegeden egyedül a városi mérnöki kar rendezett álarcc bálát amelyen a városi főtisztviselők felesi geikkel is megjelentek. Lippay Lajos kijelentése különösen az é nöklő polgármestert lepte meg. A legerélyesel ben tiltakozott az ellen, hogy ő, vagy a tanác tagjai családostól is megjelentek volna az álarcos bálon. A felszólaló nyugodtan haligatt végig a polgármester kifakadását, majd kije lentette, hogy most már bizonyítani fog é tanukkal igazolja, hogy a mérnökök álarcc bálján hány városi főtisztviselő jelent me A hétfői tanácsülésen az egyik szürke aki aláírása közben a polgármester ismét rátéi az álarcos bál ügyére. — Mégis csak hallatlan — mondotta hogy mi álarcos bálra járunk. Hát ki vo ott közületek az álarcos bálon? A tanácsnokok némán hallgattak és fü készve tekintgettek egymásra. Senki sem j lentkezett. A csendet Berzenczey Domok törte meg és kijelentette, hogy tudomása sz rint a városi mérnökök álarcos bálát nei: i rendezteka farsangban. — Nem azért, mintha nem rendezhette" volna — mondotta —, de valótlan, hogy 3 mérnökök annyira duskálkodnának a földi ban, hogy külön mulatságot rendeztek vol; saját szórakozásukra. Egy álarcos bálról t, dok. Azt a mérnökegyesület rendezte, de az még én sem voltam jelen. Aztán én is rt deztem a lakásomon egy zártkörű álarc«, s bálát. Pesti és vidéki ismerőseim vettek ben részt. Csupa fiatalság. Azok között azonba nem volt egy városi tisztviselő sem. Más ; arcos bálról én sem tudok, pedig ha vala hát én számon tartom az álarcos bálák a — Ilyeneket állítani rólunk, igazán halta lan — szólt közbe a polgármester —. Én n gyon kíváncsi vagyok arra, Lippay Laj hogyan bizonyít És hogy tud-e bizonyita..