Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-29 / 172. szám

W: m. DÉIMAÜYAB0II5ZS0 bályrendelet tervezetét is. A' Szeged—Algyői járatok engedélyezésére azonban nem tehet határozott Ígéretet, mert a döntés jogát, ebben az esetben is ft miniszter magának tartotta fenn és előbb lc kell tárgyalnia a kérdést a ] Máv. igazgatóságával. Az értekezlet tíz órakor ért véget. A minisz- í téri tanácsos ezután a városi autóbuszüzem ! társaskocsiján az érdekelt községek képviselőinek és járási főszolgabiráinak, valamint dr. Pálíy József tanácsnok kíséretében bejárta a Szeged—deszki vonalat, hogy megejtse a vonal helyszíni szemléjét-. Markhót Jenő még csütörtökön visszautazott a fővárosba és elutazása előtt kijelentette, hogy a miniszter a legrövidebb időn belül meghozza döntését. Uj fogbázi rendet léptettek éleibe a szegedi ügyészség fogházában, fsogy megakadályozzák az esetleges szökéseket. Az egyik szökevény — üdvözletei küldött Temesvárról. (A Délmagyarország munkatársától.). Az ügyészségi fogház szökevényei ügyében az ügyészség elnöke befejezte a házi vizsgálatot, amelynek eredményét megküldte a főügyészségnek. A házi vizsgálat — amint már megírtuk —• kétségtelenül megállapította, hogy a szökésért a fogház őrszemélyzete nem vonható felelősségre, mivel a szökésre a két vizsgálati fogoly oly elővigyázattal és alapossággal készülődött fel, hogy az adott helyzetben az örök nem akadályozhatták meg a szökést. !Az ügyészség elnöke a további szökési kísérletek megakadályozására u) fogház-rendet készitett el, amely egyrészt az őrök teendőit szabályozza, másrészt pedig a vizsgálati foglyok elhelyezését változtatja meg. Az uj fogházrendet az ügyészség elnöke felterjesztette •wtwtitwii'-^^siwaawwgftw, UWMWMI MMBWwwroiiw^ípiwhii Csodarabbi-látogatás határakadályokkal. Amikor a Makóra igyekvő zenlai csodarabbi hívőket először a szerbek, majd a magyarok tartóztatják fel a határon. a főügyészséghez, amely a felterjesztést felülvizsgálja és dönt a végrehajtás kérdésében. Itt említjük meg, hogy a hirek szerint iíozriis György temesvári postabélyegzővel ellátott lapot küldött egyik szegedi barátjának, aki a szökevény üdvözlő sorait eljuttatta az ügyészségre. A' levelezőlapon a vakmerő szökevény elmondja, hogy minden baj nélkül átjutott e határon és Romániában egészen uj életet fog kezdeni. Tervei szerint Óromániába költözik és többet sohasem fog Magyarországra jönni. Roznis György szenzációs levele nagy feltűnést keltett és a levelezőlap tartalmával mindenben igazolta azokat a feltevéseket, hogy a szökevények Romániába szöktek át Értesülésünk szerint a külügyminisztérium utján a két szökevény kiadatását kérik Romániától, akik páratlan leleményességgel tűntek el a szegedi ügyészség fogházából. Horgosról jelentik: Nemrégiben Makóra éribezett Teitelbaum Joel nagykárolyi csodarabbi. A híres csodarabbi látogatásának hire csakhamar messze elterjedt és országhatár sem akadályozta lelkes híveit abban, hogy, a csodarabbi látogatására ne siessenek. Zentáról huszonhét orthodox vallású kereskedő akart útnak indulni, hogy a szombatot a csodarabbi társaságában töltsék el. Mandrovíty Vaszilije főkapitányhoz fordultak és határátlépési igazolványt kértek tőle. A főkapitány a belügyminiszterhez és a szabadkai határrendőrséghez telefonált, hogy csodarabbilátogatás céljaira lehet-e határátlépési igazolványt adni. Mindkét helyen hozzájárultak ahhoz, hogy a huszonhét zentai kereskedő átutazhasson Makóra. Pénteken el is indult u huszonhét hivő, Horgosra érve azonban a határrendőrségnél szolgálatot teljesítő csendőrőrmester megtagadta az igazolványok láttamozását és noha a szabadkai határrendőrség telefonon megerősítette, hogy a zentaiaknak joguk van átmenni a határon, mindegyiktől külön névre szóló írásos engedélyt követelt, ami nélkül nem engedte őket tovább utazni és a vonatot elindittatta. A magyar határon lévő röszkei határrendőrség valami uton-módon tudomást szerzett arról, hogy a csodarabbi-látogatóknak a jugoszláv határrendőrség nem engedte meg az átutazást és amikor a déli vonattal, amellyel hosszas közbenjárásra mégis elindulhattak, Röszkére érkeztek, most a magyarok tagadták meg tőlük a továbbutazást és visszaküldték őket a jugoszláv fiatárra. Minthogy időközben a szombat is beköszöntött, amikor vallásos zsidónak nem szabad utazni, a karaván Horgoson maradt és csak vasárnap tért vissza Zentára, anélkül, hogy a csodarabbit látta volna. Zentán bejelentették különös kalandjukat a hatóságnak és a kereskedelmi egyesületnek, amelytől azt kérték, hogy szerezzen arra nézve biztosítékot, hogy szabadon utazhassanak csodarabbi-látogatásra. . „t, „ ,. - -"TmmmnfrmrrrT - njnn~irir¥iirOTiwiwiww A tiszti ügyészség esete egy szegedi ügyvéddel és egy „kisajátítást szenvedő féllel". (A Délmagyarország munkatársától) A városnak, a város tiszti ügyészségének igen sok munkát adnak még mindig azok a kisajátítási ügyek, amelyek a tanyai vasút és az egyetem építésével vannak kapcsolatban, sőt a jelek szerint igen valószínű, hogy a tiszti ügyészséget még hosszú évekig ellátják tennivalóval. Mert ezek a kisajátítások nem mindig mentek olyan simán, mint ahogy a város urai azt elképzelték. Az érdekeltek sokszor erőteljesebb ós elszántabb ellenállásra készültek fel jogaik védelmezése terén és a városi hatóság szándékait szolgáló paragrafusok ellensúlyozására felkutatták azokat a kontraparagrafusokat, amelyek a t kisajátítást szén* vedő« felek érdekeinek biztosítására készültek. Nagyon sokszor nem sikerült a békés megegyezés és igy a bíróságok alé került a dolog, de megtörténi az is, hogy a békés megegyezés ellenére sem sikejrült a békés elintézés. t Ezek közé az utóbbi esetek közé tartozik az az affér is, amely a város hatósága és eav kisajátítást szenvedő fél, illetve a tiszti ügyészség és egy szegedi ügyvéd között felmerült A kisvasút építésével kapcsolatban a város kisajátítási jogot kapott többek között Kovács János alsóvárosi feketeföldeken lévő ingatlanára, amely két részből állt, földből és lakóházból. Kovács János nem közvetlenül tárgyalt a várossal, hanem dr. Mezey Pál ügyvédet bizta meg érdekeinek képviseletével. Mezey Pál többizben tárgyalt is a . tanáccsal és a tárgyalások eredményeként abban állapodott meg. hogy ügyfele 11,120 pengőt kap ingatlanáért A pénzbeli feltételen kivül volt több más feltétel is, többek között az, hogy meghatározott ideig ne kelljen kimennie házából, mert más, megfelelő hajlékot akar vásárolni. A tanács a megállapodás szerinti szerződés megkötésére az ügyészséget utasította. Dr. T u r ó c z y Mihály tiszti főügyész be is idézte hivatalába a feleket és ott ismertette előttük az általa megfogalmazott szerződés tartalmát A szerződést azutáö aláírták a felek, felvették a járandóságukat Ezzel el is intéződött voína az üay, ha most, néhány héttel ezelőtt dr. Mezey Pál Kovács János ügyfele vében nem intéz ujabb beadványt a nácsboz. A további bonyodalmak a csütörtöki tanáGsülé, sen derültek ki. Mezey Pál ügyvéd beadványában a már fölvett megváltási ősszegen kivül lelép& dijat is követelt ügyfele számára. vánságát azzal indokolta meg, hogy a szerző^ nem fedi pontosan a szerződő felek akaratát Amikor a főügyész hivatalában felolvasták a sse*« ződés szövegét, ügyfele kifogásolta, hogy abból a végkielégítésre vonatkozó megállapodás hiáu», zlk. A tiszti főügyész azonban »ridegen kijefeij^ tette«, hogy nem hajlandó a szerződésen váfo toztatni, azt vagy aláírják az érdekeltek, vagy nem. Az érdekeltek azonban kényszerhelyzetbe^ voltak, mert abban az esetben, ha megtagadják * szerződés aláírását, nem kapnak pénzt, de Ju, gatlanukból még is kilakoltatja őket a város, tehát hajléktalanul maradtak volna, mert pénz nélkfti nem vásárolhatnak maguknak másik ingatlant Alá. irták tehát a szerződést de óvást emeltefe ellene. Dr. Mezey Pál ezen az alapon kéri a ta, nácstól a Mépési dij pótlólag való kiutalását, A tanács annakidején a beadványt véleménye zés végett kiadta a tiszti ügyészségnek. Az ügyész« ség beidézte Kovács Jánost, aki olyan értelmű nyi. latkozatot irt alá, hogy Mezey Pál ügyvédjének soha nem adott megbízást arra, hogy a kérdéses beadványt benyújtsa a tanácshoz, az ő nevében tehát nem nyújthatott be semmiféle ujabb kérelmet, mert a maga részéről a kiutalt és felvett váitságösszeggel kie^ légitettnek érzi magát. Nyilatkozatában kijelentette azt is Kovács János, hogy tudomása szerint dr. Mezey Pál a kisvasút átrakó dó állomásával kapcsolatos kisajátításoknál érdekelt ingatlantulajdonosok érdekében adta be azt a kérelmet a tanácshoz. Ezeket ugyanis szintén ő képviseli és abban az esetben, ha a lelépési dijat pótlólag sikerült volna megszerezni, jogcímet teremt kli-i ensei számára nagyobb igények támasztására. Kovács János nyilatkozata alapján a tanács dr. Turóczy Mihály főügyész indítványára elhatározta, hogy az iratokat átküldi a szege« di ügyvédi kamarához azzal a kérdéssel, hogy dr. Mezey Pál eljárása az ügyvédi rendtartás értelmében milyen elbírálást érdemel. A drágaság. Budapest, julius 28. A tegnapi drágasági ankéttal kapcsolatosan Dréhr Imre népjóléti államtitkár kijelentette, hogy a forgalmi adót és a fővárosi illetékeket le kell szállítani. Elsősorban a vásárcsarnoki helypénzek kérdését kell revidiální. A másik kérdés a vágóhídi illetékek leszállítása. Ha megszüntetik azt, hogy az élelmiszer 3—4—5 kézen menjen keresztül és minden egyes közvetítő megfizeti a forgalmi adót, akkor ennek kiküsaöbölésével 4—8 százalékos olcsóbbodás várható. Szükséges az is, hogy a közraktárakat átengedjék a központi idénypiac számára és hogy a termelő és fogyasztási szövetkezetek között együttműködést hozzanak létre. terménypiac árfolyamairól, a chicagói, továbbá az összes kiil- és belföldi tőzsdei jegyzésekről a leggyorsabban és legpontosabban értesül, ha előfizet a Magyar Távirati Iroda hírszolgálatára. Mhil63 Előfizetéseket elfogad és részletes felvilágosítással szolgál a Magyar Távirati Iroda szegedi fiókja, Iskola ucca 20. szám-