Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-28 / 171. szám

SZEGED: Szerkestíöség: Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33. ' EladAblvalal, jtBlcsünhBíiyvlár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 30Ö. ' Nyomda: Löw j,jp£»t ucca 19. Xelcíoni 18-34.« »«»«» CSÜTÖRTÖK 1927 JULIUS 28 « « • III. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség 6s kladóhlvalal: Url ucca e. Telefon: ISI. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca teleion: 49. szám. « » «» « » «» « » Előfizetési Ära havonta 3-2Q, -vidéken és a (Óvárosban 3-60, klllflSldOn 0-40 peng9. Egyes szám 16, vasár, és Ünnepnap 24 fillér. Euiröpa u) lelke. Olvassuk, hogy Páris mellett Bois dc Vin­tennes-bm emlékszobrot állítottak fel Beet­hovennek. Az emlékmüvet a legkitűnőbb fran­cia szobrászok egyike alkotta s a kormánynak, Párís városának és a Szajna tartománynak képviselői jelenlétében avatta fel hatalmas be­széddel — Herriot. Nemrégiben még a lapok három hasábon feketélő cimbetükkel ordították volna a vi­lág süket fühíbe a szenzációt: francia föl­Időn szobrot méínek a halhatatlannak, aki míg élt, német-volt. Möfft nin^s német halha­tatlan és nincs francia * halhatatlan. Aki. hal­hatatlan, azért hallmaffan, mert mindenki­nek élt: az élők elblrrikádozhatják magukat egymástól botor különbségtevésekkel, de sem a halottaknak, sem a halhatatlanoknak nincs nemzetiségük. És rendjén is van igy, hogy a friss mult világszenzációja »napi hir«-ré szürkült s ép­pen az a legvigasztalóbb, hogy az újságok már csak háromsoros hírben írják meg s az olvasó ezen a három soron is átugrik a cím trambolin-járói. Valamikor nagyobb szenzáció volt, hogy német szó megtorlás nélkül elhan­gozhatott a párisi uccákon s nagyobb szenzá­úcÁé volt az a bátorság, amivel valaki néme­tül mert beszélni Párisban. S a ma forrongó, Örvénylő, tajtékos eseményei közül kinek fi­gyelmét állítja meg az a hír, hogy a francia hivatalos világ képviselőinek jelenlétében lep­lezik le francia földön a Missa Solemnis, a 1pidelió és a IX. Szimfónia költőjének szobrát? I A lelkek Locarno-ja tarthatta ünnepélyét a 1Bois de Yincennes-i emlék előtt. A politika lassú, óvatos, tapogatódzó és köntörfalazó lé­pésekkel tudja és meri követni csak kialakuló fejlődésének utján Európa uj lelkét. Ez az uj lélek remegett -ott az Eroica szerzőjének fran­cia szobra előtt, ez az uj lélek formálhatta ki a művész kezével az emléket s meghatódottan iés elérzékenyülve ez az uj lélek, az uj Európa lelke, az emberiség ¿|slke tapsolhatta áldott szavú és áldott csglekVésu élstrehivójának: Herriotnak szavait. \v • Mi még nem felejtettük el: hogyan taszí­tották, seprüzték, égették ki a francia szellemi közösségből a néniét művészeket s milyen bűnös kedvteléssel, hazafiassá kendőzött buz­galommal, »gonosz hamarságs-gal radírozták ki, vagy ragasztották át a német tudományos intézetek francia tagjainak neveit. A tudo­mány és művészi munka frontjain is pusztí­tották egymást s a vér tébolyába az emberi­ség legnagyobb értékei ellen is fordították az elvakult gyűlölet messzehoi-dó ágyúit. Csak té­tova jelek, olykor egy-egy romantikus ellá­gyulás, a szolidaritásnak talán inkább póza, mint hite figyelmeztettek nagyritkán arra a vetésre, amit a gyűlölet véres iszapja ellepett. Azután jöttek a szenzációk: a német tör­vényhozás elnöke beszédet tarthatott Páris­ban s a francia közoktatásügyi miniszter — sem bukott bele berlini útjába. A szétroncsolt sejtek, szétvagdalt idegpályák, szétzúzott cson­tok újra megtalálták a régi érintkezési pon­tokat s az összeforrt erek pályáin a megalvadt Vf'r a szivek összedobbanó ritmusára újra megindult. Zöld asztalok mellett találkoztak a tudósok, kiállítási terem ialain a művészek, tóhér asztalok mellett, avagy kongresszusok 'Padjaiban a politikusok s tei'esitet*^- engedet­kiesen Európa' uj p» \ Németek lepik el a francia Riviérát 8 a német északkeleti fürdőkben több a francia vendég, mint a német. Az osztrák Dolomitok között angolok nyaralnak s nehézléptü né­met turisták népesitik be az olasz városokat. A nyári nap heve összernetegiti a régi ellen­ségeket s a természetnek szépsége s a művé­szetnek örök alkotása megnyitják a sorompó­kat a világ minden népe előtt. »Nincsenek zsidók és nincsenek keresztények« — hirdette Szent Pál, nincsenek győzők és nincsenek le­győzöttek — hirdeti Európa uj lelke. S enne ; az uj léleknek, uj hitnek, uj vallásnak mész­szezengő, vigasztaló dokumentuma a francia Beethoven-szobor. S talán ma messzezengqbh és még vigasztalóbb dokumentum az a ma­gától értetődés, az a természetesség, az a ftí sem szisszenő belenyugvás, ami az igazi ün­< nepélyességet szolgáltatta a német muzsikus | francia szobrának leleplezéséhez. „M román néppárt nem tűrheti, §ogy isméi Mratianu JátéUszere legyem Súlyos elleniéi Averescu és pártja &öxöii. s$ (Budapesti tudósitónk telefon jelen­tése.) Bukarestből jeleuük: A kamara ma foly­tatta a mandátumigazolások vitáját A nemzeti nép­párt egyik vezető tagja, Mihalake ma ismét heves támadást intézett a kormány ellen és han­goztatta, hogy ha a nép elkeseredett hangulatának következményei lennének, azért Bratiauu minisz­terelnök felelős, amiért olyan erőszakos eszközö­ket alkalmazott, hogy nem juthatott szabadon érvényre a többség akarata. A vita holnap befejeződik és mindjárt megkezdik a trónbeszéd vitáját, amelyben elsőnek a másik Bratianu, a pénzügyminiszter szólal fel. A néppárt vezető tagjai, akik nem értenek egyet Averescu legutóbbi Ioyális nyilatkozatával, ma bi­zalmas értekezletet tartottak. Az értekezlet után G o 1 d i s volt miniszter közölte Averescu tábor­nokkal, hogy a párt vezető tagjai nem hagyhatják jóvá nyilatkozatát, a néppárt nem törheti, hogy ismét Bratiann politikai játékszere legyen. Hol­nap egyébként összehívják a választmányt és majd es dönt, hogy elfogadják-e a nyilatkozatot, vagy elutasítják. A kormány télhivatalos lapja ma közli Ave­rescu nyilatkozatát, melyben a tábornok kijelenti, j hogy ő alakította a pártot és Így mindazok, akik­' n«k nem tetszik állásfoglalása, a№ nincsenek | vele megelégedve, kiléphetnek a p; >1. „Ne ringassák Irfa a (Budapesti tudósít ónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A Marinkovics külügy­miniszterhez igen közel álló Pravda vezércikk­ben foglalkozik lord Rothermere akciójával, . amelyről megállapítja, hogy egg megszervezett akció Magyarország érdekében. Kinos feladat­ra vállalkozott lord Rothermere, irja a lap, mert akciója a békét veszélyezteti. Csodálko­zunk azon, folytatja a Pravda, hogy az angol közvélemény bizonyos körei a trianoni szer­ződés revíziójával foglalkozik és nem gondol arra, hogy ez precedenst is jelenthet. A tria­noni szerződés megváltoztatása olyan revíziót is vonhat maga után, amely sokkal jobban érintené azokat a hatalmakat, amelyek most támogatják azt. — Magyarország és szomszédainak problé­máját egészen más alapokra kell fektetni: gyorsítani kell a közvetlen tárgyalásokat a teljes megegyezésre, mert csak az ilyen mód­szerek alkalmasak a vitás kérdések rendezésé­re. A trianoni szerződést a kisántánt akarata ellenére nem lehetséges megváltoztatni. Ma­gyarországon tehát olyan politikát kell foly­tatni, amely nem hangolja a kisántánt ellen maiunkat Ulimékfian a magyarok" -akclérél a belgrádi Pravda. a közvéleményt. A magyar aspirációk, ameny­nyiben jogosak, csak a kisántánton keresztül valósíthatók meg. Ne ringassák magukat álom­ban és illúziókban Magyarországon, mert az olasz orientáció, amelyet Bethlen inaugurált, nem elég reális. — Téves a lord Rothermere mögött álló ka­pitalisták azon álláspontja, irja tovább a Pravda, hogy vérrel megvalósított jogunkat cikkek írásával elvitathatják. Sajnálatos, hogv Magyarországon nem viseltetnek több realitás­sal és még mindig illúziókban ringatódznak. Berlinből jeléntik: Lord Rothermere akciója élénk visszhangot váltott ki a német sajtóba: i is. A legtöbb lap meglehetősen hűvösen és tar­tózkodón foglalkozik az akcióval, míg a Teig­liche Rundschau részletesen foglalkozik a do­loggal és azt irja, hogy igen szép a lordtél, hogy az igazságot keresi, de akciójának csak akkor lesz igazi jelentősége, ha valamenn elnyomott nép számára érvényesili azt. Cseh­országban nemcsak három és félmillió ma­gyar él, de legalább ennyi elnyomott ném nemzetiségű is Megalakult a magyar revíziós liga. „A& alcció célja és essM^e feliéilenül J>éfeésel£M. Budapest, julius 27. A' MOT jelenti: Herczeg Ferencnek a magyar termelő társadalomhoz intézett felhívására Almássy Imre gróf érte­kezletre hívta a mezőgazdasági, gyáripari, ipa­az összes gazdasági érdekképviseleti szervek a legnagyobb lelkesedéssel ajánlották fel szol­gálatukat az ismert revíziós akciónak. Most arról van szó, hogy konkrét feladatok ál­ri és kereskedelmi érdekeltségi testületek ve- lapittassanak meg. •zeiőit. Az országos mezőgazdasági kamara ta- \ Herczeg Ferenc röviden vázolta az akció nácsiermébén tartott értekezleten mint társ- } célját 'Az e&cíó célja és eszkőzd f&Hétlenill és. elnök Almássy Imre gróf és Herczeg Ferenc szerepelt. •Almássv Imre gróf rámutatott arra., hogy Lizá?é<in bélcések. 4 ligásai; egyaüss feladat, hogy lord RoUieraereoek a r - -ir részről szükséges támogatást megadja, a a

Next

/
Oldalképek
Tartalom