Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-26 / 169. szám

1927 julius 26. UÉLMAGYAROKSZAG 1жег<с©с iemeíIK a eszíetgoml «Sraelíeí. Zala György ав esti órákban elkészítette' a halotíi maszkot, majd nemsokára hagyomá­nyos szertartások szerint elvégezték, a balzsa­mozást. 4 ' Uiiüléh magyar lelket mélyen meghat és megrendít a hír, hogy sötét napjaink fényes elméjű, egyházi fejedelme, világossága és vi­gasztalója: Csernoch János hercegérsek elköl­tözött az élők sorából. Nem ért bennünket vá­ratlanul ez a fekete posta, jó ideje tudtuk, hogy e tiszta életű, nemes egyéniségű aggas­tyán készülődik a nagy útra, ö maga él is Búcsúzott híveitől és e földi hazától, amely­nek hü fia és érdemes dísze volt. Csernoch János halála nagy veszteség, vele a régi nagy Magyarország egyik legmarkánsabb és legiga­zibb képviselője távozik örökre. a 'Alacsony sorból emelkedett a legmagasabb )egyházi méltóságba, ahol a nagy elődök nyorn­dpkári haladt. Pázmány Péter méltó utóda ,völt és.ezzel a legteljesebb elismerést szerezte meg jóságos és bölcs személye számára. Csernoch János a magyar história egyik legemlékezetesebb aktusánál vitt vezető szere­pét: ő tette a koronát az utolsó magyar király, a tragikus. IV. Károly fejére. A fölfordulás 'és kilengések sötét és nehéz napjaiban min­dig, a keresztény s zerétét és béke tanításait hangoztatta, nagy és nemes hivatásának ma­gaslatán maradt. Élö példája volt a valódi ke­resztény szellemnek és erős magyar érzésével ott átlőtt a beteg ország lázas szenvedései fö­lött, mint jó pap és mint jó orvos, a bizalom és kitartás, a türelem és belátás evangéliumát prédikálva. Akkor ment el tőlünk, mikor a fó remé'uu fúvatnia kezd lengeni a magyar mezŐIc felett, mikor érezte} hogy a magyar lassan magára eszmélt és az igazság napja I föikel&ben. i • A Magyar Körir jelenti: Cseraöeh Jé-, nos dr. eezlírgami érsek, Magyarország her­' cégprimúsa hosszú betegeskedés után, hétfő« i ' reggsl háromnegyediiatkor visszmdfa nemas . *' lelkét az Untak. - hercegprímáson ^ az ntoító két napon •már feltűnő gyengeség vett erőt. Vasárnap este xpfős légzési nehézségekkel kezdett küzdeni, amit áz orvosok igyekezték megkönnyíteni. Az orvosok ÍÍHlevfeeoyfí fellépését állapították meg és «kkor elkezdődött az agónia. A hercegprímás az utolsó pillanatig eszméleténél volt. Környezete egész éj­jel mellette tartózkodott és orvosai több injek­cióval igyekeztek segíteni a betegen, de ekkor már maglik is lemondtak életéi-fel és ezt koáölték az üdvari papsággal. Éjfél utéa rí hcroegprimásí irodaigazgatóval és a körülötte •lévőkkel a hercegprímás együtt mondotta a hal­doklókért irt imát. Háromnegyedötkor titkára a szomszédos kápolnában misét mondott a heregg­jprímásért, aki ekkor teljes öntudattal és áhi­•íatóssággal vette magához az oltári szentségeket. ^Zután beszéde szakadozotté vált és már csak sző­ioszlányokat mondott. 5 óra utáa / , -erőfeszítéssel, szeretetteljes mosollyal nézett örül környezetén' és megáldotta ö'ke't. Erek vol­tak utolsó szavai. Fél 6 órától kezdve megmereve­sHtt tekintettel nézett maga elé, háromnegyedhat­jkőf bekövetkezett haláláig. Orvosai a halál okául ' szivszéihüdést jállapiíottak. meg. ' г Drahos prelátus reggel ö órakor szentmisét mondott aC" elhalt lelkiüdvéért. Az esztergomi fő­káptalan távollévő tagjait', az ország főembereit, «a pápát, a nnneiust és Ziia királvnét táviratban .éríesitettck a halálhírről. Ten&eíés pénteken. 'Az elhunyt hercegprímás holttestét délután balzsamozták be és holnap reggel szállítják át az esztergomi bazilikába, ahol a t oh a jóban ravatalozzák fel. A' hercegprímás pénteken délelőttig marad a ravatalon. A temetés idő­pontját péntek délelőtt 11 órára tűzték ki. •Az esztergomi íökáptalan ma reggel három­negyed 9 órakor összeült, előzetesen felbon­totta az esztergomi járásbíróság jelenlétében a hercegprímás. végrendeletét, mely szerint ál­talános örökösévé az egyházmegyét tette meg. Bethlen gróf miniszterelnök, akit ma reggel értesítettek a hercegprímás haláláról, valószí­nűleg félbeszakítja szabadságát és résztvesz a temetésen. A temeted szertartást Szmr&csányi Lajos egri érsek fogja végezni a püspökök segédle­tével. A ré&arvet. Már is tömérdek részvéttávirat és részvélnyilat­kozat érkezett az érseki helytartósága. Jőzséf és Frigyes főherceg részérői bejelentették, hogy a két főhercegi csalá'd résztvesz» a hercegprímás esztergomi temetésén. A budapesti érseki hely­nökség rendeletére hétfőn délben, valamint este S órakor a rendes harángozás után, valamennyi templomban félórás harangozás lesz a herceg prímásért. Vass helyettes miniszterelnök utasítást adott ki, hogy a gyász jeléül az ország minden Mz* éoületéru tűzzék ki a fekete lobogót. Vass he-i Ivcttes miniszterelnök a kormány nevében részvét tét fejezte ki az érseki fők^ptalannak. Ugyancsak hosszú részvéttáviratot küldött Esztergomba a kori mány.zó és a kultuszminiszter, Elete. Csernoch János Szakokán született 1852 jú­nius 18-án, most múlt el 75 éves. Egyszerű föídmives szülők gyermeke, aki jelesen végzi el a különböző iskolákat. Korán kezdi meg irodalmi működését, 1899-ben már nógrádi főesperes, 1902-ben Szakolca országgyűlési képviselővé választja néppárti programmal, a mandátumot 1910-ig tartja meg. 1908-ban. csanádi püspökké nevezik ki, 11-ben kalocsai érsek, a következő évben hercegprímás. Nagy működést fejt ki, sohasem fárad, min* delikor keresztényi álláspontot, foglal el, a kur­zus legvadabb idejében is. Tavaly átutazik az Óceánon az amerikai eukarisztikus körme­netre. Három évvel ezelőtt celebrálta országos ün* nepségek között arany-miséjét. Egészsége leg« utóbb erősen megrongálódott, San Remóban keresett gyógyulást, de erős természete nem bírta tovább. A' 62-ik esztergomi érsek volt. Utód? A hercegprímás elhunytával megindultak a kom-», binációk arról is, hogy ki lesz az uj hercegi prímás. Erre vonatkozólag Rómából olyan Ki* rek érkeztek, hogy a Szentszék jelöltje az eszter­gomi érseki székre és a hercegprímás! méltóságra egy egyszerű, de nagytudásu szerzetes, Serédyi .lasztimén, a Szent Benedek-rend tagja, aki már évtizedek óta Rómában él és tagja az egyhás­jogot kodifikáló bizottságnak, Frteclrtcfn, József ecp iMinistólfel megmérge^íe magálé. „Megyek a íiam után V — irta búcsúlevelében. fealottl í. & hercegprímás halálának híre Klebeisberg Kunó gróf kultuszminisztert vidéken találta. A kultuszrainiszier a halálhírre azonnal Buda­Pestre sietett és intézkedett az iránt, hogv Za.a György szobrászművész a hercegprímás­lói halotti maszkot készítsen és egyúttal az eszíergonji érseki főkáptaiannal egyetértejieg * bebalzsamo2ásról is intézkedett. . , ' • - - . ' (A Délmagyarország munkatársától.') Fried­rich József ismert szegedi egyenruházati- szabó, akinek a Dugonics-téren virágzó üzlete volt, hétfőn hajnalban luminállal megmérgezte ma­gát. Mire végzetes tettét felfedezték, már nem lehetett az életnek visszaadni. A belgyógyászati klinikán hétfőn reggel kilenc órakor meghalt, anélkül, hogy ki lehetett volna hallgatni. Az öngyilkos tekintélyes iparos azon ipa­rosok közé tartozott, aki szorgalmával te­kintélyes kis vagyont tudott magának sze­rezni. A Liiiom-uccáb.an hatalmas kétemele­tes háza volt, üzletmenete megfelelőnek mu­tatkozott. így öngyilkossága nagy feltűnést és részvétet keltett. Anyagi bajok és fizetési za­varok miatt Friedrich Józsefnek nem kel­lett a halálba menekülni. Az öngyilkosság okára az elhunyt maga adta meg a választ,, amikor a hátrahagyott végrendelete mellett kusza sorokkal a követ­kezőket ii't'n, — Megyek a fiam után! Friedrich Józsefnek mintegy két evvel ez­előtt egyetlen fia tragikus körülmények között követett el öngyilkosságot. A fiu korai tragé­diája után a tekintélyes szabómester búsko­morságba esett. Többször célzott az élet hiába­valóságára. Családja ezért minden lépésére vigyázott, de mégsem tudták megakadályozni tervszerűen előkészített öngyilkosságát. Vasárnap délelőtt azzal búcsúzott el csa­ládjától, hogy kiutazik egyik ismerőséhez Szatymazra. A búcsúzásnál látszólag nyugodt volt, ugy, hogy senki sem sejtette, hogy milyen gondolatokkal foglalkozik. Családjának azt mondotta, hogy még vasárnap esté hazajön. Amikor a jelzett időben nem érkezett haza, családja nem aggodalmaskodott és azt gondol­ták, hogy a szatymazi ismerősök este már nem akarták hazaengedni. Csak reggelre: várták háza. Friedrich azonban még vasárnap est­eljött Szatyüiazroi, Éjszaka a városban baran­golt, majd reggel öl órakor b-térj Dvgonks­téri üzletébe. A1 házmester, aki éppen az uc­cát seperte, találkozott vele és fel is tüöt neki, hogy Friedrich arca erősen összetört és köszönését sem fogadta. Friedrich ekkor, bezárkózott üzletébe 'A pultra kitelte végrendeletét és bu- v 7' csulevelét, majd megivott egy nagy";' pohár vizet, amelybe előzőleg túrni- V "t nálos oldatot öntött. •-> 'Az erős méregnek pillanatok múlva, már ha­tása mutatkozott. Friedrich József, hogy ősz­szfi ne essen, felfeküdt az üzlet pultjára. Ugy akadtak rá reggel hét órakor, amikor az üzletet kinyitották, öngyilkosságát az üzlet: redőnyeit felnyitó segéd vette észre, aki be­nézett a kirakat iivegeu és gazdáját a pul­ton fekve pillantotta meg. Az üzlet bezárt ajtaját az előhívott lakatos nyitotta ki. Ekkor; megérkeztek már a mentők is. A belgyógyá­szati klinikán azonban már nem sikerültek a gyomormosási kísérletek. Friedrich József meghalt anélkül, hogy eszméletre tért volna. Hátrahagyott végrendeletében utasításokat adott üzletére nézve. Megnevezte az adósokat, apró részletességgel utolsó kívánságait irta meg, majd leírta az utolsó tragikus sort: — Megyek a fiam után! Ш I m 1 w a i I 11 F 1 1$ tí F F A S, Ú 1 I A 1 11 I, 1 I 1. В MiHs ^ a SisüüesyNis»;

Next

/
Oldalképek
Tartalom