Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)
1927-07-24 / 168. szám
я™ JK GYARORSZAG кi»1027 julius .24. elszánt szökevények. 'A' házi vizsgálat* eredményességét legfőképpen az késlelteti, hogy Pintér István, akit — mint ismeretes — a szöBés elütii órákban a szökevények összekötözlek, semmi felvilágosítást nem al.ar adni a szökevények munkájáról. '. ÁJlsndórtn azt hangozíatja, hogy ő fgész éjjel mindig aludt és nem törődött a-ízal, hogy társai miben iörik fejüket. Az ügyészségen ugy vélekednek, hogy Piaíér Istvánt a szökevények annyira megfélemlítették. hogy mosl nem mer vallani, Pintér Istvánt különben most elkülönítették és igy remélik, hogy a magánzárkában töltött ideje alatt meggondolja magát és felfedi társainak szökést előkészítő munkáját. A vizsgálatot vezető bizottság szombalon ismét megtekintette azt a nyílást, amelyen keresztül a szökevények a 17-es cellábór leereszkedtek a másoáemeleii tárgyalóterembe. Igy megállapították, hogy a cella deszkáját éles késsel vágták ki. E munkál négy részlet«, Hmmmmstmmmmimmmmmit&w m: ben vége .-Sk el. Négy napon 61. A deszkadarabokai minden reggel visszatették és ugy eligazították, hogy a munkát még gyakoriolt szem sem vehette észre. A deszka alatt lévő téglasorra a foglyok vizet öntöttek, hogy a malter felengedjen. Napok hosszú munkájával sikerült azután a szorosan öszszeköjütt téíí'bulur^Hokat annyira meglazítani, hogy az egyik légiéi sikerüli kiemelni. A többi munka már nem okozott nagyobb nehézséget. A légjasor alatt vékony homokréteg volt, amelyet a szökevények lassan kiemeltek. A menyesei áttörése már a szökés érájára maradit. E hosszadalmas munkát a két vizsgálati fogoly oly csendben és oly nagy elővigyázattal végezte, hogy az őrök nem is gyaníthatták, hogy a két fogoly miben mesterkedik, j A házi vizsgálatot azonban csak akkor fejezik j j be, lia Pintér István vallomást lesz, mert > csakis az ő vallomása világíthatja meg megj nyugtatóan a vakmerő szökés eddig még isj meretlen részleteit. üpo éá hazhtxyábcm a vezető H>Hágrncwha. A városi számvevőség összeírja a költségvetésből klmaradi szükségleteket. A szeptemberi közgyűlés áliapilja csak meg az Mei péíhilelekel. A szabadságon .Lévő polgármester helyette iíésével megbízóit dr. üaál Endre kulíúrtanácsnok ezzel kapcsolatban éríieklődésünkre most a következőket mondottadéi: — A miniszter rendelete következtében a tanácsnak most elsősorban össze kell állitfalnia azokat, а pófhitelefcét, amelyekre ebben ez évben még szüksége lesz, a város főpénztárának.'AbkÖH?égvetés összeállítása alkalmával, a múlt év juliusában ugyanis olyanok voltak a viszonyok, hogy a számvevőség egyes szükségletek fedezésére , nem jelölhetett bi megfelelő nagyságú fedezetet. Igy például a mérnöki hivatal költségvetése.szerint a város kezelése alatt álló .iskolaépületek tatarozására 196 ezer pengőre' leli volna szükség, a számvevőség azonban. mindössze 36 ezer pengőt irt elő ezen fa -cimenTaz idei költségvetésben. Az iskolai hatőfágok mos! egyre jobbon sürgetik a megrongálódott iskolaépületek rentlbéhozásáf, erre a célra tehái feliétlenül póthilélt keii biztosítanunk. 7ulkicsi volt a városrendezési célokra előiri összeg is, sőt még ezt a keveset is a közgyűlés a külvárosrészek világítási hálózatának kiterjesztésére 'használta fel, tehát a legsürgősebb kövezést és csalornajavilási тип• kálótokra sem julolt belőle. — Nmcs a költségvetésben v fedezel^ a városi épületek tatarozására sem. Nagyobb összegű hozzájárulási kiván a várostői a kultuszminiszter a tanyai iskolák, a középiskolák és a polgári iskola fenntartásához ír. Ez h felemészt körülbelül ötvenmillió koronái. Itt lesz ezenkívül az országos dalosverseny i?, amely szintén sok pénzt, költséget igényei, ' .1 E'mondctta nv'g a kullu.rszenátor, hogy a kérdéssel való .ziíuileg a legközelebbi tanácsülés foglalkozik. Hogy végeredményben mire és'méhnyi póthilelre van szükség, azt a szám> vevőség fogja pontosén összeállítani. A számvevő'?ég . kimutatása alapján a tanács a lég-' közelebbi„"közgyiílésén lesz előterjesztést. Ez ь közgyűlés szeptember végén lesz. Rendkiviili közgyűlésre! egyelőre nincsen szú a városházon, de abban, pz"esetben, ha valami {•A Délmagyarország munkatársától.) A 1 városi számvevőség — mint ismeretes — j már régebben megkezdi'c^ajövö évi költségvetés összeállítását. A munka meglehetősen sürgős, mert egy ujabb miniszteri rendelet értelmében a költségvetést októberben fel kell terjeszteni a belügyminiszterhez és a miniszter állíióiag még ebben az évben jóvá is hagyja. Eddig az voit a rend, hogy a város az év vége felé terjesztette fel a költségvetést, amelynek jóváhagyása legjobb esetben & következő év: második felében érkezeti vissza. A tempó gyorsítása összefüggésben vari a városi autonómiák fokozottabb kormónyhatősági ellenőrzésével. A számvevőség gyorsén halad a - komplikélt munkával előre és minden jel arra mutat, hogy idejére be í? fejezi a költségvetés' összeállítását. Néhány napi zavart és késedelmet okozott ugyan az a belügyminiszteri rendelet, amely az idei költségvetés jóváhagyásán kívül számos tétel megváltoztatását és az ötven százalékra kontemplált községi pótadó kulcsának negyven százalékra való redukálását tartalmazta. Ezek a változtatások megzavarták a jövő évi költségvetésre vonatkozó kalkulációkat* meri a törvény értelmében a számvevőség az.egy.es tételeket a legutolsó három év eredményei alapján állíthatja csak be az uj költségvetésbe. Amikor a rendeletszülte;első kcnsiernáció lecsillapodot*. kiderült, hogy a miniszter változtatása! nem is olyan irreálisak, mint amilyennek első pillanatban a hitték a városházán, a felemelt bevételi tételek az első félév eredményéi szerint valószínűleg meg is valósulnak, Az vi- j szont más kérdés, hogy a pótadó kulcsának redukálása, valamint néhány kiadási fétePémeléSe következtében a városnak; nem igen/t?arad aziidlrilolyantöbbletbevétele, amelyet aíoknak" a kiadásoknak fedezésére.fordilhShTii, amelyekre a műit év nyarán, amikor a költségvetést összeállítottak, előre nem lehet gondolni. Vyolcván psRsös iiaVi részletre is viKsmiiflás SL'iitl m 4s ham-átt » 2 О ;V У О 1 4 к Esvtzer бзпзйШ!. Kpp'ceíípitnitós leltSnS ete«* irtian Operá'ss&agtfratercv? Buáíps^yH»," '4 n»fpfWIj№oé№«<tí:e|t№énv. . ,1115 SZAKÁLLSZÁRITÓ. írja: JUHÁSZ GYULA. nmm\ ••••!! Tömörkény a törvény előtt. ZMi tagadás, bizony ő is leült arra a padra amelyre engem is leültettek, kedves irótárs és amelyen Rákosi Jenő is helyet foglalt töW bek közölt. Nem szégyen az, kérem, csalj arra kell vigyázni, hogy ulána szépen haza-* engedjék az embert és ne invitálják a szomszédba. Ugy történt a dolog, hogy Stringass! ner István róm. kath. 27 éves, nőtlen hírlapíró, a Szegedi Napló belső dolgozótárs» 1892 augusztus 27-én megírta, hogy Sisák József kisteleki csizmadia fölgyújtotta a tulajdoni házát, amelyet egy év előtt 100 forintra bíztasilóit. Ez eddig nem lett volna baj, már mint az íróra nézve, azonban Sisakot, akit előzetesen letartóztattak és aki ellen bűnvádi eljárást indítottak, a törvényszék fölmentette és erre Sisák rágalmazásért sajtópört akasztott a Szegedi Napló nyakába. (Ettől a Sisaktól azóta igen magasrangu urak tanultak minálunk.), Mint rövidesen kiderült, azt a nyakat Steingastner István munkatárs hordotta, aki Tömörkény néven éppen az időben tűnt föl írásaival azok előtt, akik a vonal alatt is olvasni szoktak a régi Naplóban., Esküdtszék elé került az ügy, amelyet Budapesten tár-! gyallak Zsílvay vezetése mellett. A vádlottat dr. Kúszó István fiatal szegedi ügyvéd látta/ el védelemmel. De bajok voltak, a jó reggelét, olyan baj ok, ( hogy majdnem meg kellett szüntetni az eljá-;' rá;;t a hírlapíró ur ellen. A beidézett esküdteknek a fele se jöli el és a panaszos csizmadia se akart jelentkezni. Nagy. üggyel-baj jalinégis csak megindult a törvény kereke és az esküdlek sorában helyet foglalt egy humorista is, a vidám dr. Guthi Soma (Gutíus), valamint a nevezetes Piperkovics Bátor. Stein-; gassner (Tömörkény) IsLván nem tagadta ésj bevalolta, hogy az inkriminált irodalmi müvet ő irta, adatait a magyar királyi csendőr«' ség hivatalos jelentéséből vette. \ — Mögjegyzöm kérőm — mondotta az ifjú: belmunkatárs nem minden célzatosság nélkül —, hogy Kistelekön olyanok az állapo-^ lok, miszerint ott az apagyilkosságtól kezdve; lefelé a legkülömbözőbb bünözésök napirön-1 dön vannak és Sisák a szögedi törvényszéki? rovatoknak legismertebb állandó alakja esz^ tendők óta. Mint később kiderült a vallatásnál, Sisakot) halált okozó súlyos leslisértés miatt háromévi börtönre, egy más alkalommal hasonló ese-j tért háromhavi fogházra ítélték. Le is ülte őket rendesen. Kószö István védő mindezekhez; hozzátette még, hogy Sisakot ezekéit fölül raégj hatóság elleni erőszakért is kilenc hónapra és amiért a sógorának kiszúrta a szemét,j háromévi börtönre ítélték. Egyszóval eddigi összesen kerek hét esztendei fogság nézett ki az érdemes főmagánvádlóból. (Mellékesen azj is kiderült, hogy ennek a Sisáknak is Kószo István volt az ügyvédje. Hiába, egy jő prőkátornak mindenkit föl kell vállalni* c»iz-> madiát, újságírót-, ahogy jöu a sora.) A dolog vége az lett, hogy a fulmináns vád- és védobeszedek elhangzása után (abbart; az időben minden valamirevaló beszed fubj mináns volt, mint ahogy Ferenc József öfel-; sége mindig ruganyos leplekkel érkezett meg), az esküdtek félóra múlva nyolc szóval négS ellenében Sleingassnert nem vétkesnek nyílva nitották a sajtóbiróság felmentő ítéletet hozott. Tömörkény erre katonás gyorsasággal sie' lett a postára és föladta a rövid, de velős sürgönyt a lapjának:-.Vádlottat felmentettek, várost kivilágították. (Persze nem a szegei külvárosokra ériette.) A'két Pisták (mert K?' szó nem csupán védője, hanem lakótársa is volt írónknak) diadalmasan elindullak haza, hogy itthon Zum Soldalén kipihenjek a nagy» pör fáradalmait. Igy védte meg annak ideje» Kószó Pista bátyánk az | irodalmat. -T ogadji érte a hálás utókor - háromszoros banvil' kiáltását I t r ' :. .'" . /