Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-19 / 163. szám

1027 julius TS. DÉLM£G¥XHÖRSZ1G fiz ankét a láncoló kivetitek megszüntetését ¡elszólások a (A Délmagyarország munkatársától.) A1 gzegedi kereskedelmi és iparkamara hétfőn délutánra drágasági ankétot hivott össze a kamara nagytermébe. Az ankéton a várost dr. Pálfy József tanácsnok, a rendőrséget dr. Schön Károly rendőrkapitány és Gróf Árpád rendőrfőfelügyelö, a Munkaadók Szövetségét Pongrácz Albert gázgyári igazgató, a Lloyd Társulatot Bokor Adolf képviselte. Az ankétot Körmendy Mátyás nyitotta meg, ismertette a belügyminiszter legújabb rendeletét, mely statáriátis büntetéssel sújtja az árdrágítókat. A rendelet szerint két évre is el lehet tiltani az árusítástól a piaci árusoH katj Dr. Landenberg Jenő kamarai vezető titkár szerint la hatóságnak kellene megakadályozni, illetve ellensúlyozni a pillanatnyi árhullámzást. £serzy Mihály kamarai segédtitkár a drágaságot számokkal illusztrálja. Az utolsó hónap szegedi drágasági indexe 2.75 százalék volt. A mult évi és idei árakat összehasonlítva ugy. találja, hogy. egyes cikkeden a drágulás mega 30—40 százaiékot Is. Zöldi Ferenc gyümölcs- és élelmiszerkereskedő szerint a drágaság oka a nagy fagykárokban, szárazságban és a piacok szétszórásában keresendő. Kis Géza, a Délmagyarországi Husipari Szövetség elnöke felszólalásában a húsiparotokat védte meg az uzsora vádjával szemben. A húsipar rendkívül nehéz helyzetben van. Súlyos adók terhelik, a rezsiköltség is óriási. Számadatokkal bizonyítja, hogy a szegedi foasíparosság essspán ötszázalékos vereséggel dolgozik. — A délmagyarországi összes liusiparosok nevében határozottan és erélyesen visszautasítom az uzsora vádját — fejezte be Kis Géza felszólalását. Hauser Rezső Sándor kereskedelmi iskolai igazgató szólalt fel ezután. A közönségnek nem az i pari és kereskedelmi árucikkek ára, hanem az élelmiszerek piaci ára ellen van kifogása. Ma az a helyzet, hogy Budapesten minden olcsóbb, mint az őstermelő Szegeden. Szerinte a drágaságnak nem a szárazság az oka, hanem elsősorban a pengőszámitás, a mely az árakat 25 százalékkal emelte. A termelő ma is tizezerkoronás alapon számol. A drágaságot másrészről a közvetitő kereskedelem okozza. Erőteljes férfiak és asszonyok lepték el a piacot, akik azelőtt napszámos munkát végeztek, ma egy-egy kosár bab, vagy burgonya előtt ülnek és annak az árából akarnak megélni. Javasolja, hogy az ankét hivja fel a hatóságok figyelmét a közvetítő kereskedelemre és zárják ki őket a piacról. Azonkívül összpontosítsák a piacot, hogy. az ellenőrzés könnyebb legyen. Kurucz Ferenc gyümölcskereskedő szintén a közvetítő piaci árusokat okolja a drágaságért. Két évvel ezelőtt a piacot az államrendőrség figyelte, most városi alkalmazottak ügyelnek a'rendre, ezek pedig nem tudnak kellő eréllyel fellépni. Szegeden nincs a piackezdés időhöz kötve és már reggel 3 órakor kezdik a kofák a vásárlást. Az iparhatóságnál tavasszal 250—300 piaci árus vált ki iparigazolványt, akik őszig dolgoznak és aztán visszaadják az iparigazolványt. Véleménye szerint leiül kellene bírálni az iparlpzolványokat és a láncolóktól el kell venni. Koffmann János a burgonya árhullámzását ismerteti. Véleménye szerint a drágaságot 00 százalékban a termelők okozzák. fa. állam fs árlrásif. máas.a burgonya ¡2.40 korona támadták a város hatáságit, és a piacok egységesítését kéri. — Érdekes drágaság okáról. volt, ma csak a fuvardíj egy mázsánál 2.50 pengő. Sugár Sándor szerint az általános drágaságot az állam és a hatóságok kezdeményezték. Az ipar és kereskedelem túlzsúfolt, amellett napról-napra növekvő terhekkel kénytelen megbirkózni. A drágaság egyik főokául ő is a pengőszámitást tartja. Boda Bertalan, a Kereskedők Egyesületének elnöke rámutat arra a visszás dologra, hogy a gyümölcs és zöldségszállitók kora reggel pénz nélkül, blokkcédulákkal foglalózzák le az árukat a legmagasabb áron, amivel természetesen felverik a rendes piaci árakat. Délben aztán elvitetik az árut, de már akkor sokkal alacsonyabb áron veszik át és a termelő, hogy ne kelljen visszavinnie, kénytelen a kinált áron átadni. Ezt az állapotot meg kell szüntetni és ugy a termelőket, mint a kereskedőket meg kell védeni a lelkiismeretlen közvetítőktől. Marosán Milán a következő felszólaló. — Az ankét azért jött össze — mondotta —, hogy megállapítsa, hol rejlik a drágaság rákfenéje. Sok ankét, tárgyalás volt már, de még eddig kevés alkalommal találtunk meghallgatásra. A drágaságot — ebben mindanynyian megegyezünk — le kell törni. Indítványozom, tehát, hogy az aikéi írjon fel a kormányhoz a mfialml adó megszitaieíése, a fogyasztási adó leszállítása, a kartellek megrcndszabályozása érdekében, munkaalkalmat a kormány és ezáltal emelje a lakosság fogyasztóképességét. A drágaságot a város nem igyekszik le* törni. A bodomi városi konyhakertészet ugyanolyan árakon adja el áruját, mint a kofák, A börtön is kapott a várostól 50 hold földet, ahol ma mintaszerű konyhakertészet_ folyik, de a piacra onnan nem kerül semmi. Ha a börtön a faiparnak tud olyan nagy konkurrenciát csinálni, miért nem konkurál a piaci árusokkal'? Itt helyén volna! R fogyasztóképessége! munkaalkalmak teremtésével kellsne fokozni. Munka van, de néhány ember vágja zsebra a hasznot. Az egyetemi építkezéseket néhány] generális vállalkozó kapja. Pedig a súlyos adó« ¡terhek alapján, amelyeket még dédunokáink* nak is viselni kell, jogcímünk van arra, hogij a helybeli kisiparosságnak a munkálatoknak legalább 50 százaléka jusson. A tanyai vasút«, ról is sokat szónokoltak, hogy majd mindent olcsóbbá lesz. Éppen az ellenkezője tör« tént. Pedig abból a pénzből országutakat} kellett volna kijavítani. A tetszéssel fogadott beszéd után Bokoi^ Adolf indítványozta, hogy az ankét kérje a rendőrséget, akadályozza meg, hogy ezentúl számozatlan, név és lakcim nélküli blokkal ne lehessen vásárolni. ... ^ Gombos István véleménye szerint a város hatóságának a drágaság letörésére a város, közvetlen közelében konyhakertészeteket kel« lene létesittetni. ' Végül Körmendy Mátyás összegezte a megbeszélések eredményét. Az ankét átir a városhoz, hogy a láncszerülég közvetitő kereskedel' met szüntesse be és a piacokat lehetőleg egy. ségesen helyezze el. Az ankét hat óra után ért véget. Felrobbant Rét sssóüúsuveg. Két súlyos sefoesUlt. (A Délniagyarország munkatársától.') A mentők jelentése szerint vasárnap délben Száva Ilona 19 éves cselédleány kezében a Mers-téren felrobbant egy szódásüveg. Az üveg szilánkjai súlyosan megsebesítették a cselédlányt, akit a mentők igen súlyos sérüléseivel a közkórházba szállitottak. Hétfőn délben pedig a Madéch-uccában Országh János tanuló kezében robbant fel egy ásványvizes üveg. A most egymásután előforduló szódásüveges szerencsétlenségek ügyében a vendéglősök szSkvizgyárától azt a felvilágosítást kapj iuk, hogy a szódásüveg szerencsétlenségek nyáron mindennaposak, A szénsavval telitett üvegeknek ugyanis az a tulajdonságuk, hogy a nagy melegben könnyen robbannak, különösen akkor, ha hirtelen lehüiik az üvegeket. A két szerencsétlenség is így következhetett be. De lehetséges az is, hogy az üvegeket valamilyen kemény tárgyhoz hozzáütötték. Leg« főképen azonban az hibáztatható, hogy e szódavizet a gombamódra elszaporodott szó« dásgyárak nem kezelik szakszerűen. Tulielités egyébként a szódásüvegeknél nem történhetik, mondották nekünk, meri fölös mennyiségű szénsavat a szódásüveg nem fogadhat be magába és igya szódavizgyárosok a szódásüveg szerencsétlenségekért nem okolhatók. Mindenesetre fokozott óvatosságra van szükség, amit megindokol a legutóbbi két szerencsétlenség, amelyeknek áldozatai súlyos sérüléseket szenvedtek. SaW /1 Imit gúrú.atíssst búré a Jel a rabo2c Kokott sétál íi^yésssségen Részleie&báróGauűernalc biróságivégre&ajtó IstarÉústaiúsárél (A Délmagyarország munkatársától.) Báró Gaudernak Rudolf bírósági végrehajtót hivatali felsőbbségének feljelentésére a rendőrség letartóztatta és Máramarosmegye egykori főispánja vasárnap dél óta a szegedi ügyészség foglya. A báró végrehajtó hétfőn délelőtt már ott sétált a törvényszék udvarán a többi vizsgálati fogoly között. Hivatalnoktársai meglepődve pillantottak az egykori gárdatisztre, akit az egyértelmű megállapítások szerint a tisztviselői nyomor vitt a bün útjára. A báró végrehajtó mig a biztos kenyerű végrehajtói állást elnyerte, a legérdekesebb pályát futotta be. Gárdatiszt volí, majd közigazgatási pályára került. Hónapokig főispánja volt Máramarosnak, majd hoszszabb ideig gazdálkodott. A háborút végigverekedte, de a leszerelés után sehogy sem tudóit álláshoz jutni. Évek hosszú kilincselése titán talán éppen báró Gaudernak részére szervezték meg a harmadik szegedi végrehajtói állást. Kinevezése nagy feltűnést kel» tett. Mindenki meg volt győződve, hogy magas protektorok működtek közre, hogy báró Gaudernak szegedi birósági végrehajtó lett Szolgálatának első idejében még ugy ahogy ellátta hivatalát. Sokat utazgatott a tanyákon, ahol 5—10 pengős végrehajtások miatt fél Átokházát kellett keresztülgyalogolni. A báró végrehajtónak nem konveniált a fáradságos és keveset jövedelmező munka. Napidijából alig futották a kiutazások költségei. A bárót végrehajtó ivásnak adta fejét. Mindig ivott. Végrehajtás közben, ha tehette, két percre is leállította kocsiját és valamelyik sarki kocsmában futólépésben ivott. Bort, de sokszor! pálinkát is. Eközben hivatali munkáját is elhanyagolta. A végrehajtásokra sem járt el, ugy hogy felsőbb hatósága gyanús szemmel kezdte nézni működését. Néhány nappal ezelőtt egy végrehajtási aktáréi, amelyhez pénz is volt mellékelve,