Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-19 / 163. szám

1027 julius TS. DÉLM£G¥XHÖRSZ1G fiz ankét a láncoló kivetitek megszüntetését ¡elszólások a (A Délmagyarország munkatársától.) A1 gzegedi kereskedelmi és iparkamara hétfőn délutánra drágasági ankétot hivott össze a kamara nagytermébe. Az ankéton a várost dr. Pálfy József tanácsnok, a rendőrséget dr. Schön Károly rendőrkapitány és Gróf Árpád rendőrfőfelügyelö, a Munkaadók Szövetségét Pongrácz Albert gázgyári igazgató, a Lloyd Társulatot Bokor Adolf képviselte. Az ankétot Körmendy Mátyás nyitotta meg, ismertette a belügyminiszter legújabb rende­letét, mely statáriátis büntetéssel sújtja az árdrágítókat. A rendelet szerint két évre is el lehet tiltani az árusítástól a piaci árusoH katj Dr. Landenberg Jenő kamarai vezető titkár szerint la hatóságnak kellene megakadályoz­ni, illetve ellensúlyozni a pillanatnyi árhul­lámzást. £serzy Mihály kamarai segédtitkár a drá­gaságot számokkal illusztrálja. Az utolsó hó­nap szegedi drágasági indexe 2.75 százalék volt. A mult évi és idei árakat összehasonlítva ugy. találja, hogy. egyes cikkeden a drágulás meg­a 30—40 százaiékot Is. Zöldi Ferenc gyümölcs- és élelmiszerkeres­kedő szerint a drágaság oka a nagy fagyká­rokban, szárazságban és a piacok szétszórá­sában keresendő. Kis Géza, a Délmagyarországi Husipari Szö­vetség elnöke felszólalásában a húsiparotokat védte meg az uzsora vádjával szemben. A hús­ipar rendkívül nehéz helyzetben van. Súlyos adók terhelik, a rezsiköltség is óriási. Szám­adatokkal bizonyítja, hogy a szegedi foasíparosság essspán öt­százalékos vereséggel dolgozik. — A délmagyarországi összes liusiparosok nevében határozottan és erélyesen visszauta­sítom az uzsora vádját — fejezte be Kis Géza felszólalását. Hauser Rezső Sándor kereskedelmi iskolai igazgató szólalt fel ezután. A közönségnek nem az i pari és kereskedelmi árucikkek ára, hanem az élelmiszerek piaci ára ellen van kifogása. Ma az a helyzet, hogy Budapesten minden olcsóbb, mint az őstermelő Szegeden. Szerinte a drágaságnak nem a szárazság az oka, hanem elsősorban a pengőszámitás, a mely az árakat 25 százalékkal emelte. A ter­melő ma is tizezerkoronás alapon számol. A drágaságot másrészről a közvetitő kereske­delem okozza. Erőteljes férfiak és asszonyok lepték el a piacot, akik azelőtt napszámos munkát végeztek, ma egy-egy kosár bab, vagy burgonya előtt ülnek és annak az árából akar­nak megélni. Javasolja, hogy az ankét hivja fel a hatóságok figyelmét a közvetítő keres­kedelemre és zárják ki őket a piacról. Azon­kívül összpontosítsák a piacot, hogy. az ellen­őrzés könnyebb legyen. Kurucz Ferenc gyümölcskereskedő szintén a közvetítő piaci árusokat okolja a drágaságért. Két évvel ezelőtt a pia­cot az államrendőrség figyelte, most városi alkalmazottak ügyelnek a'rendre, ezek pedig nem tudnak kellő eréllyel fellépni. Szegeden nincs a piackezdés időhöz kötve és már reg­gel 3 órakor kezdik a kofák a vásárlást. Az iparhatóságnál tavasszal 250—300 piaci árus vált ki iparigazolványt, akik őszig dolgoznak és aztán visszaadják az iparigazolványt. Vé­leménye szerint leiül kellene bírálni az iparlpzolvá­nyokat és a láncolóktól el kell venni. Koffmann János a burgonya árhullámzá­sát ismerteti. Véleménye szerint a drágaságot 00 százalékban a termelők okozzák. fa. állam fs árlrásif. máas.a burgonya ¡2.40 korona támadták a város hatáságit, és a piacok egységesítését kéri. — Érdekes drágaság okáról. volt, ma csak a fuvardíj egy mázsánál 2.50 pengő. Sugár Sándor szerint az általános drága­ságot az állam és a hatóságok kezdeményezték. Az ipar és kereskedelem túlzsúfolt, amellett napról-napra növekvő terhekkel kénytelen megbirkózni. A drágaság egyik főokául ő is a pengőszámitást tartja. Boda Bertalan, a Kereskedők Egyesületének elnöke rámutat arra a visszás dologra, hogy a gyümölcs és zöldségszállitók kora reggel pénz nélkül, blokkcédulákkal foglalózzák le az áru­kat a legmagasabb áron, amivel természetesen felverik a rendes piaci árakat. Délben aztán elvitetik az árut, de már akkor sokkal alacso­nyabb áron veszik át és a termelő, hogy ne kelljen visszavinnie, kénytelen a kinált áron átadni. Ezt az állapotot meg kell szüntetni és ugy a termelőket, mint a kereskedőket meg kell védeni a lelkiismeretlen közvetítők­től. Marosán Milán a következő felszólaló. — Az ankét azért jött össze — mondotta —, hogy megállapítsa, hol rejlik a drágaság rák­fenéje. Sok ankét, tárgyalás volt már, de még eddig kevés alkalommal találtunk meg­hallgatásra. A drágaságot — ebben mindany­nyian megegyezünk — le kell törni. Indítvá­nyozom, tehát, hogy az aikéi írjon fel a kormányhoz a m­fialml adó megszitaieíése, a fogyasz­tási adó leszállítása, a kartellek meg­rcndszabályozása érdekében, munkaalkalmat a kormány és ezáltal emelje a lakosság fogyasztóképessé­gét. A drágaságot a város nem igyekszik le* törni. A bodomi városi konyhakertészet ugyan­olyan árakon adja el áruját, mint a kofák, A börtön is kapott a várostól 50 hold földet, ahol ma mintaszerű konyhakertészet_ folyik, de a piacra onnan nem kerül semmi. Ha a börtön a faiparnak tud olyan nagy konkur­renciát csinálni, miért nem konkurál a piaci árusokkal'? Itt helyén volna! R fogyasztóképessége! munkaalkalmak teremtésével kellsne fokozni. Munka van, de néhány ember vágja zsebra a hasznot. Az egyetemi építkezéseket néhány] generális vállalkozó kapja. Pedig a súlyos adó« ¡terhek alapján, amelyeket még dédunokáink* nak is viselni kell, jogcímünk van arra, hogij a helybeli kisiparosságnak a munkálatoknak legalább 50 százaléka jusson. A tanyai vasút«, ról is sokat szónokoltak, hogy majd min­dent olcsóbbá lesz. Éppen az ellenkezője tör« tént. Pedig abból a pénzből országutakat} kellett volna kijavítani. A tetszéssel fogadott beszéd után Bokoi^ Adolf indítványozta, hogy az ankét kérje a rendőrséget, akadályozza meg, hogy ezentúl számozatlan, név és lakcim nélküli blokkal ne lehessen vásárolni. ... ^ Gombos István véleménye szerint a város hatóságának a drágaság letörésére a város, közvetlen közelében konyhakertészeteket kel« lene létesittetni. ' Végül Körmendy Mátyás összegezte a meg­beszélések eredményét. Az ankét átir a város­hoz, hogy a láncszerülég közvetitő kereskedel­' met szüntesse be és a piacokat lehetőleg egy. ségesen helyezze el. Az ankét hat óra után ért véget. Felrobbant Rét sssóüúsuveg. Két súlyos sefoesUlt. (A Délniagyarország munkatársától.') A mentők jelentése szerint vasárnap délben Száva Ilona 19 éves cselédleány kezében a Mers-téren felrobbant egy szódásüveg. Az üveg szilánkjai súlyosan megsebesítették a cselédlányt, akit a mentők igen súlyos sérü­léseivel a közkórházba szállitottak. Hétfőn délben pedig a Madéch-uccában Országh János tanuló kezében robbant fel egy ásvány­vizes üveg. A most egymásután előforduló szódásüve­ges szerencsétlenségek ügyében a vendéglő­sök szSkvizgyárától azt a felvilágosítást kap­j iuk, hogy a szódásüveg szerencsétlenségek nyáron mindennaposak, A szénsavval telitett üvegeknek ugyanis az a tulajdonságuk, hogy a nagy melegben könnyen robbannak, külö­nösen akkor, ha hirtelen lehüiik az üvegeket. A két szerencsétlenség is így következhetett be. De lehetséges az is, hogy az üvegeket valamilyen kemény tárgyhoz hozzáütötték. Leg« főképen azonban az hibáztatható, hogy e szódavizet a gombamódra elszaporodott szó« dásgyárak nem kezelik szakszerűen. Tulielités egyébként a szódásüvegeknél nem történhetik, mondották nekünk, meri fölös mennyiségű szénsavat a szódásüveg nem fo­gadhat be magába és igya szódavizgyárosok a szódásüveg szerencsétlenségekért nem okol­hatók. Mindenesetre fokozott óvatosságra van szükség, amit megindokol a legutóbbi két szerencsétlenség, amelyeknek áldozatai súlyos sérüléseket szenvedtek. SaW /1 Imit gúrú.atíssst búré a Jel a rabo2c Kokott sétál íi^yésssségen Részleie&báróGauűernalc biróságivégre&ajtó IstarÉústaiúsárél (A Délmagyarország munkatársától.) Báró Gaudernak Rudolf bírósági végrehajtót hiva­tali felsőbbségének feljelentésére a rendőrség letartóztatta és Máramarosmegye egykori fő­ispánja vasárnap dél óta a szegedi ügyészség foglya. A báró végrehajtó hétfőn délelőtt már ott sétált a törvényszék udvarán a többi vizs­gálati fogoly között. Hivatalnoktársai meg­lepődve pillantottak az egykori gárdatisztre, akit az egyértelmű megállapítások szerint a tisztviselői nyomor vitt a bün útjára. A báró végrehajtó mig a biztos kenyerű végrehajtói állást elnyerte, a legérdekesebb pályát futotta be. Gárdatiszt volí, majd közigazgatási pályára került. Hónapo­kig főispánja volt Máramarosnak, majd hosz­szabb ideig gazdálkodott. A háborút végig­verekedte, de a leszerelés után sehogy sem tudóit álláshoz jutni. Évek hosszú kilincselése titán talán éppen báró Gaudernak részére szervezték meg a harmadik szegedi végre­hajtói állást. Kinevezése nagy feltűnést kel» tett. Mindenki meg volt győződve, hogy ma­gas protektorok működtek közre, hogy báró Gaudernak szegedi birósági végrehajtó lett Szolgálatának első idejében még ugy ahogy ellátta hivatalát. Sokat utazgatott a tanyákon, ahol 5—10 pengős végrehajtások miatt fél Átokházát kellett keresztülgyalogolni. A báró végrehajtónak nem konveniált a fáradságos és keveset jövedelmező munka. Napidijából alig futották a kiutazások költségei. A bárót végrehajtó ivásnak adta fejét. Mindig ivott. Végrehajtás közben, ha tehette, két percre is leállította kocsiját és valamelyik sarki kocs­mában futólépésben ivott. Bort, de sokszor! pálinkát is. Eközben hivatali munkáját is elhanyagolta. A végrehajtásokra sem járt el, ugy hogy felsőbb hatósága gyanús szemmel kezdte nézni működését. Néhány nappal ezelőtt egy végrehajtási ak­táréi, amelyhez pénz is volt mellékelve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom