Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-17 / 162. szám

10 —- —, • -•- — -"[t***** " ~ • D^OiTGYriÜmsnTx » - • ^ ^^ ~ " ' " " 192T julius » Ingek, gallérok, nyakkendők sportharisnyák, zoknik csakis elsőrendű minőségekben rendkívüli olcsó szabott árakon Poilák Testvéreknél, Szeged, Csekonics u. és Széchenyi tér. A szegediek modern magyar költőkön kivül földrajzi munkákatolvasnak,érdeklödneka bolsevizmus és a fasizmus irodalom iránt, de nem olvassák a mesemondó Jókait. (A Dclmauijarország munkatársától.) A szegedi kultúrpalotába is beköszöntött a kánikula, amely leoíkozza minden téren a forróságtól eltikkadt emberek érdeklődését. A muzeum széles folyo­sói, tágas termei elnéptelenedtek, kihalt a könyv­tár hűs olvasóterme is, a hosszú asztalok mellett, a plafonig érő könyvespolcok tövében csak na­gyon kevesen élvezgetik a betű, a szó narko­tikumát. Ez 'a hatalinas könyvtár azonban mégis nagy változáson ment át az utóbbi időben. Közönsé­gének nagy része valamikor, nem is olyan régen még a dolgozatot puskázó diákok és a Zolát hab­zsoló diáklányok közül került ki, akik között el­vétve akadt néhány nemességét kutató öreg ur is. Ma azonban már fontos és nélkülözhetetlen köz­szükséglet Somogyi kanonok egyre gyarapodó, folyton gazdagodó hagyatéka: fokmérője a sze­gediek kulturszükségletének. Valamikor csak' hi­telé volt büszkeség ez a könyvrengeteg, de a körtöltésen belüli népek kilencvenöt százaléka nem is tudott létezéséről, vagy ha tudott is róla, csak hallomásból tudott. Most, különösen a téli hónapokban, ezrek fordulnak meg az olvasóte­remben, amely már jóideje szzüknek bizonyul és bizony sokszor megtörténik, hogy sokan kiszo­rulnak belőle. Egyre jobban megbizonyosodik, hogy a roska­dozó polcok százharmincötezer kötete külön bal­üákof kíván, tágasabba!, hozzáférd íöbbel. Oe háf az egyetemet épp véres kasszájaban erre a speciális szegedi kulturcélra nincsenek már obufusok. Móra Ferenc a fővezére ennek a hatalmas kónyvármádiának. Ügyes taktikával, fáradhatat­lan buzgalommal gondoskodik állandóan az után­pótlásról, a kiegészítésről, évről-évre nagyobbá, teljesebbé fejleszti Somogyi kanonok örökét. Szőke Mihály muzeumi könyvtártiszt a vézerkari főnöke. Vele beszélgettünk a könyvtár életéről, mert hát elaven életet él ez a könyvtár, vágyai vannak, tapasztalatai, világnézete és érzékenyen reagál a külső élet minden változására. Szőke Mihálytól tudtuk meg erről a különös könyvtáréletről a következőket: A könyvtúr közönsége állandóan változik. Uj irányokról, uj Ízlésekről, uj divatról lehet itt is. beszélni. És ezek az irányok, ezek a divatok hűségesen tükrözik vissza azokat az eltolódásokat, amelyek odakinn mutatkoznak, az elevfen élet, a hangos szó, a tényleges mozgás világában. Érzé­keny szeizmográf a könyvtár, pontosan elkészíti a váltakozó Korszellem grafikonját. — A közönség mostanában a moderneket sze­reti — mondja Szőke Mihály —, különösen Adyt, Babitsot, Kosztolányit, Juhászt, Gyónit, Mórát. A régebbiek közül leginkább Herczeg Ferencet, Gi'ir­doniji Gézát, Mikszáth Kálmánt. Érdekes, hogy az utóbbi időben ' Jókai esészen háttérbe szaruit. Alig keresik. Ez tényleg érdekes és meglepő is, ugy — első hallásra. Jókai, a nagy Mesemondó nem érdekli már az embereket. Nem érdekli őket a mese sem. Kiábrándultak-belőle. Uj világ született lassan a régi helyén, az álmokat a realitások váltottál? fel. Tatrangi Dávid üvegmadarát túlszárnyalta Lindberg ezrédes mónoplánja és az uj Baradlüy Richárd gólt lő, diszkoszt vet, — profi alapon. Berend Iván ma állásnélküli mérnök és örül, ha villamoskalauznak veszik fel. Ma nincsenek álm ti az embernek, vagy ha vannak, nagyon nyugta­lanító lidércálmok azok: közömbössé vált a aol­napután és a holnapnál is nagyobb jelentősége van a — mának. Az öreg Mesemondóra nem igen hallgatnak a kényszerű percemberkék. — A moderneket Ieginkáb a maágntisztivselík olvassák — mondja tovább Szőke Mihály —, meg a leánygimnáziumot végzett, de az egye­temre be nem iratkozott fiatal lányok. A rúérő­sebb fiatal asszonyok Kaffka Margit és Erdős René könyveit keresik. De nagy és általános az érdeklődés a földrajzi munkák, az utinaplók, az utirások iránt is, különösen atávaszi hónapokban. Tehát rilégis vannak álma ia mai embernek is. Az utazás, a helyváltoztatás és a vándorlás ősi ösztön® diktálja ezeket az álmokat a mai kor helyhez kötött jobbágyainak. Ez magyarázza meg azt a nagy érdeklődést is, amely az óceánrepülők bra­vúros teljesítményei iránt megnyilvánult. A sze­gettszárnyu, lárva gólya« sóvárgása ez, mert soha annyira nem rabolták el a szabadköltözködés em­beri jogát, mint mostanában, a szó valódi és átvitt értelmében egyaránt. Idegen földekről, idegen országosról, idegen emberekről olvasnak az itthon­valti népek, afcik a hazai homokén nem hisznek már a célhozérés lehe­tőségében. Azt mondják, hogy a mai ember elfásult, kö­zömbössé vált, nem érdekli semmi, legkevésbé maga az ember. Ebben van is valami igazság, de csak annyi, hogy az embereket a mindennapi ember mindennapi problémái nem érdeklik, hi­szen olyan unalmasan közösek, egyformák ezek a szürke, de véres problémák. De soha ugy nem érdekelte az embereket a felsőbbrendű ember, az übermensch, a supermann problémája, mint mostanában. A magasabb rendkivüliséget, a biz­tató felülemelkedést keresi az a középszerűvé zsu­gorított ember, a reményt, a vigasztalást arra, hogy át lehet törni a varázsgyiirüt. — Az olvasók nagy része nem elégszik meg már azzal, hogy magát, az irodalmi terméket elolvassa — mondja Szőke —, hanem érdekli az iró ii>. Az író, a költő, a zseni élete, filozófiája, gondolatai, érdekli az irodalomtörténet, az eszté­tika. Ezen a téren sokat fejlődött a szegedi kö­zönség. A tanulmányok, a biográfiák legalább olyan kapósak, mint a szépirodalmi munkák. Az Ady-könyvek épen ugy kézben vannak állandóan, mint az Adyról szóló könyvek a konzervatív Horváth János könyvétől Ady Lajoson keresztül egészen Révész Béla könyvéig mindegyik. — De, talán még fokozottabb mértékben, érdek­lődik a közönség a társadalomtudományi mun­kák iránt is. f ü holssvizmusról irt könyveket éppen olyan sota keresik, mint a fasizmus­ról szóló könyveket. Bolsevizmus ., , fasizmus ,, s Lenin . . . Mussolini . i s Itt, a Duna és a Tisza völgyében vadidegen mindkettő, az eszme is, a személy is. A bolsevista Lenin orosz, speciálisan és kizárólagosan orosz, a fasiszta Mussolini pedig ugyanígy olasz. Egyik­ben sincs semmi, ami rokon lenne azzal, amj kizárólagosan magyar. Még sincs semmi, ami /0&, ban érdekelné az emberekel, mint ez a két idegen szélsőség. & nagy, a kényszerű tunyaságban cse, lekvésnek látják, vakmerően szédítő lépésnett amelyet a szükségszerűség önkénye parancsolt erre a két idegen népre. Megrázkódásnak érzik( amelyben bevallottan és pergőtüzszerüen villog, nak az ellentétek. Olyan következetlen mindkettő mint maga az .élet, mint maga a világhistóri^ Ezért érdekesek, ezért jelentenek problémát q szürkületben tájékozatlanul tapogatozó, botorkálj — duna-tiszamenüek számára, akik csudára váj, nak, de nem tudnak hinni a csudában. — Feltűnően szorgalmas nyelvtanu­lás folyik Szegeden — mondja tovább Szőke Mihály — és jellemző, hogy a francia, de különösen a német egészen, háttérbe szorult. A legtöbben angolul tanulnak, azután olaszul. Még pedig komolyan, szorgalmasan, A könyvtárban mindent megtalálnak hozzá. Ez is változást, eltolódást jelent. Valamikor, a háború előtt németül tudni hasznos, franciául tudni előkelő volt. Ma legalább is titokban fii; tyülnek az emberek az előkelőségre és ma — ugylátszik — hasznosabb tudás az angol és at olasz nyelv ismerete, mint a németé. A Somogyi könyvtár szeizmográfja világpolitikai eltolódások­ról is beszámol. — De azért vannak még most is sokan — fe­jezi be az érdekes tájékoztatást a könyvtártiszt — akik geneológiai kutatásokat végeznek, akik címerüket, nemességüket, nevüket keresik az öregj pergameneken. • Ezek nem néznek a szeizmográfra ... Magyar László.* Szeged sz. kir. város tanácsától. 19.725-1927. tan. szám. Hirdetmény. A fogyasztóközönség részéről általános a pa­nasz, hogy a termelők és piaci víszonteláru­sitók az élelmiszerek piaci árait különöse« az utóbbi három hónap leforgása alatt tel­jesen indokolatlanul oly mértékben felhaj­tották, hogy némelyik cikknél a mult évi ár száz százalékát is meghaladja. Ezen indokolatlan árfelhajtások megakadá­lyozása céljából a m. kir. belügyminiszter urnák az élelmiszerárak drágításának meg­akadályozása tárgyában kibocsájtott 157.300/ 1927. VIII. B. M. sz. körrendeletéből kifolyó­lag közhírré teszem, hogy mindazok a ke­reskedők és piaci árusok, akikről megállapít­ható, hogy a közélelmezés érdekeibe ütköző, illetve azt veszélyeztető üzelmeket folytatnak a vásáron, illetve piacon való működéstől két évig terjedhető időtartamra eltiltatnak, azon­kívül, ha a szóbanforgó cselekmény az 1920. évi XV. tc. rendelkezéseibe ütközik, az illető, ellen egyidejűleg a bűnvádi eljárás is meg­indíttatik. Az, akit a vásárrendészeti hatóság a piacon való működéstől eltiltott, ha a tilalom elle­nére a vásáron, illetve piacon továbbra is üzleti tevékenységet fejt ki, 15 napig terjed­hető elzárással és 80 pengőig terjedhető pénz­büntetéssel fog büntettetni. Az élelmiszerpiacok a m. kir. állami rendőr­ség, valamint a városi piacrendészeti közegek állandó ellenőrzése alatt állanak és a hivat­kozott rendelet ellen vétőkkel szemben a fel­jelentés azonnal megtétetik. ' Felhívom a fogyasziókőzönség ügyei­méi, hogy ez Irányú panaszaikai a város elöljáróság! hivatal, mint L fokú piacrenűészeti hatóságnál városi bérház II. emelel 14. sz. a. jelentsék be. Szeged sz. kir. város tanácsának 1927 jú­lius 16-án tartott üléséből 124 MnttMMNM Dr. Somogyi Szilveszter, polgármester. KERÉKPÁROK, GYERMEKKOCSIK. VARRÓGÉPEK a létező legfőbb márkák, u. irt.: mSrftopA, £ucl£er, Viktória, Styria stb. legolcsóbban részletre kaphatók. KARDOS L xxülszesré&s Szeged, Csekooits ucca 5. Javítások 1ótáUá& mellett*

Next

/
Oldalképek
Tartalom