Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-15 / 160. szám

/8 uftüa Heises európai JtotJ&ermere 535? Jí2 "118 15. es a 9 ól. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Prágából jelentik: Benes külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának mai ülésén különböző nyilatkozatokat tett a nemzetközi politikai helyzetről. Mindenekelőtt az európai konszolidációról beszélt, hangsúlyozta, hogy a konszolidáció az utóbbi években Európá­ban igen lassan haladt előre, mindenütt kü­lönböző feszültségek hátráltatják. Kísérletek történtek abban az irányban is, hogy Közép­Európában konfliktusokat idézzenek elő azzal I a kifejezett céllal, hogy gyengítsék a kis­ántánt tekintélyét. Benes ezután a Trianon ellenes magyar propagandáról beszélt és érintette lord Rother­meré cikkét, mindenáron bizonyítani akarva, hogy a cikknek nincsen olyan nagy jelentő­sége, mint aminőt annak Magyarországon tu­lajdonítanak. Benes végül a kisántánt szikla­szilárd szövetségét, különösen a cseh—román viszonyt mondotta kitűnőnek. Pátriáménál roliam et cit^fiöLS^kiJ st laük&sols. fels^abadltós^ ellen. Veiss József Kijelentette, hogy a lakások felsxalsasiitá« áMftí! nem toailasiEÉJai el. Zsitvay Tibor elnök 12 órakor nyitotta meg a képviselőház ülését s miután elparentálta Emieh Gusztáv volt berlini magyar követet s Pisínoky Sándor volt nemzetgyűlési képviselőt, bejelentette, hogy Rubinek István, Bródy Ernő, Peyer Károly és Marsehall Ferenc a drágaság és a lakáskérdés tárgyában napirend előtti felszólalásra kértek és kaptak engedélyt Gál Jenő bizonyos igazságszol­gáltatási jelenségek tárgyában sürgős interpellá­cióra kért engedélyt, de azt nem adta meg, amit Gál képviselő tudomásul vett. Rubinek István jelentkezik elsőnek szólásra. A magyar kÖzvéle-i ményt méltán foglalkoztató kérdésekről kiván be­szélni. Az egyik kérdés a lakások felszabadítás sának, a másik pedig a drágaságnak kérdése. — Bizonyos aggodalom kell, liogy el töltse mind­nyájunk szivét, mert mi történik akkor, ha felsza-i badulnak a lakások 1 A kormány figyelmét két körülményre kell felhívni. Az egyik: vájjon gon­doskodott-e a kormány bizonyos átmeneti idő­ről, hogy teljes zökkenés nélkül w fenjünk át a la­kások szabadforgalmára, Malasits Géza: Novembertől májusig! (Zaj a baloldalon.) Rubinek István: A másik kérdés, hogy vájjon gondoskodik-e a kormány olyan intézkedésekről, amelyek lehetetlenné fogják tenni a lakbérek túl­ságos felemelését. — A lapokban olvasta, hogy Olaszországban Is felütötte fejét a lakásllzsora. A sokak által annyi­ra támadott Mussolini erre olyan rendszabályo­kat léptetett életbe, hogy < i? }• ' mindazokat a háztulajdonosokat, akik drá­gítottak, száműzi a városból. Nem akar bizonyos bírálatot gyakorolni a ház­tulajdonosok felett, kéri a kormányt, hogy etre a két körülményre a legnagyobb mértékben le­gyen figyelemmel. Ez szociális szükséglet is és az egész nemzet érdeke is megköveteli. (Helyeslés a Ház minden oldalán.*) j Bródy Em5 a drágaság kérdéséről kiván beszélni — Mielőtt a Ház szabadságra megy, lehetet­len, hogy ezzel a fontos és minden embert egy­formán érdeklő kérdéssel ne foglalkozzék. A drágaság kérdése nem rendőri ügy, hanem gazdasági kérdés. Szem elől nem tévesztendő világgazdasági jelen­ség ez, mert hiszen mindenütt észlelhető drága-rf ság, de nagy diszparitás van Magyarország és más országok kőzött. A békebeli felett 139-as az indexszám, a bevételi lehetőség azonban mélyen az aranyparitás alatt van. — Sem a kereskedőket, sem a piaci árusokat nem lehet felelőssé tenni — folytatja Bródy Ernő és kéri, hogy a piaci árusokkal szemben a külön eljárásokat, a pellengérre állítást szüntesse be a kormány, mert ez ugy sem vezet eredményre. — Az iparcikkeknél a drágaság letörése egy je­lentőségű volna a kartelek letörésével. Egy ré­gebbi beszédemben már megmondottam, hogy csak két területen van még meg a kivételes hatalom, a sajtószabadság terén, ezzel kapcsolatban az es­küdtbíróság felállításánál, másrészt pedig a nyers­bőr kivitelénél. — Az adózás is rendkívül megdrágítja az árakat. Az adórendszerben gyökeres változást kell elő­idézni. A forgalmi adó ellen nem lehet eleget be­szélni. A forgalmi adó békében ismeretlen volt, ma az állam legnagyobb bevétele. Nem lehet kir segítőeszközt állandó pénzforrásnak megtenni. Le kell szokni a forgalmi adóról, vagy pedig Őröktis drágaságban fogunk élni. — Azt kérem a miniszter úrtól, méltóztassék a drágaság tényezőit, okait orvosló és megállí­tására alkalmas orvosszereket nyújtana. Az adó rendszert meg kell változtatni. Azok fizessék az adót, akiknek jövedelme megengedi. Gaál Gászton: Akik külföldön tudnak nyaral­gatni, autókon szaladgálni, azok fizessék az adói! Rródy Ernő: Én megmondtam, hogy jövede­lem és vagyon szerint fizessék az adót. Gaál Gaszton: A társulati adóalanyokról beszél­jen! Bródy Ernő: A forgalmi adót, minden adó rákfenéjét töröljék el. Gaál Gaszton i És a vámokat! Bródy Ernő: Hármas vérkereszíség áll fenn. A forgalmi adó, a vám és a kartel. Ebből a há­romból kell kiindulni. A lakások felszabadításának kérdése állandó izgalomban tartja a fővárost és az egész ország közvéleményét A lakások felszabadítása lehetsé­ges volna, ha nem volna lakásinség és lakásuzsora. Kétségtelen^ hogy a lakásfelszabadiiás még nem időszerű, mert lakásuzsora fenyeget. Ma az uj házakban óriási béreket követelnek^ a felszabadítás titán igy lesz a régi házakban is, (Helyeslés.) Peyer Károly a következő szónok, A drágaság nem lep meg, hiszen kell az adó a kormánynak a kölcsönök kamataira. De a kormány többet vesz be, mint amennyire szüksége van. Revízió alá kell venni a MÁV. helytelen tarifapolitikáját Az épitőanyago-i kat uj tarifaosztályba sorolták a MÁV.-taál s ezzel 43 százalékkal drágították az építőanyagot. Mind­ehez járul az a bizonytalanság, amely a lakások felszabadítása miatt érezhető. A vidéki városok­ban még szomorúbb a helyzet. Ml az indoka annak, mely a kormányt arra kényszeríti, hogy a lakásokat felszabadítsa. Vasa József népjóléti miniszteri Az Ön adatai! Peyer Károly: Mindenütt olcsóbbak a lakások, mint Budapesten és mégsem szabadítják fel. Mi az a nyomós ok, ami arra kényszeríti a minisz-i ter urat, hogy felszabadítsa a lakásokat? Vass József: Az ön által emiitett adatok! Peyer Károly: A lakásépítés kapitalista vállalko­zás és hiába szabaditja fel a miniszter a lakáso­kat, ha a lakásépítés nem lesz jó üzlet, nem fognak építkezni. Vass József: Éppen ezért kell felszabadítani! Peyer Károly: Voltak háziurak, akik békeidő-* ben a házuk házmesterei voltak. A banktól vet­tek fel kölcsönt, de a bank sem a magáéból adott, hanem jelzálogleveleket bocsájtott ki, az árvaszé­kek ezeket a jelzálogleveleket mint készpénzt el­fogadták. Igy lett áldozat nagyon sok árva. \A kormány nemzeti ajándékokat adott ezeknek a háztulajdonosoknak. A népjóléti miniszter ur nemes szive essen meg a hadiárvákon, akiknek járulékát nem hajlandó a miniszter valorizálni. Essen meg azokon, akik hadikölcsönjegyzéssel tönkretették magukat. — Ha a drágaság okát keressük, nem a ko­fákat kell felelősségre vonni és megrazziázíaíni, de elsősorban a pénzügyminiszter urat. (Nagy zaj a kormánypártban:) A pénzügyminiszter Urat mentelmi joga megvédi, pedig neki sokkal na­gyobb része Van az árdrágításban, mint a kofáki nak. (Nagy zaj a kormánypárton, helyeslés az ellenzéken^ A többi árdrágítót is míg lehet ta­lálni. A drágaságot az okozza, hogy \ a munkást és a tisztviselőt nem fizetik meg ugy, ahogy kellene. Szabó Sándor: Régi gramofón. (Nagy zaj a srw ciálistáknál.) Peyer Károly: Az okozza a drágaságot, hogy g lakosság nem fogyasztóképes. A béreket békeoj, vóra kellene emelni. Sza&ó Sándor állandóan közbeszól, mire a ciálisták kiabálni kezdenek feléje: — Tótágas! Tótágas! Peyer Károly: A drágaság problémáját rendjfj nton nem lehet elintézni. Meg kell szüntetni ¡^ igazságtalan adórendszert. i Kaller István a következő felszólaló: Iparkodjék a kormány megi küzdeni a drágasággal, mert ez a kérdés a koty szolidáció problémája és tartani lehet attól, hogy nyugtalanság következik be a drágaság miatt A következő szónok Marschall Ferenc, Azzal kezdi beszédét, hogy a publikum nem szédeket, hanem gyors intézkedéseket vár a drfci gaság kérdésében. A drágaság kérdését nem sza«J bad politikai kérdésként kezelni. — Elsősorban az a baj, hogy a jövedelmi nivfl nem tartott lépést az árak emelkedésével. Marschall Ferenc ezután hosszasan védelmezi a termelőket, akik esztendők óta csak veszteségi gel dolgoznak. Ezzel a beszédek végetértek és az elnök Vass József miniszterelnökhelyettesnek adja meg aszótj Vass József: Nagyon érdekes vita hangzott itt el, s igazán örülök, hogy a lakásfelszabaditás és a drágaság kérdésében olyan komoly beszédeket volt alkaU mam végighallgatnom. A drágaság kérdése azom han világgazdasági kérdés« — A fogyasztó erőtől függ a drágaság relativitás sának kérdése. Ha gazdaságpolitikáról van szó] az életstandard szempontjából azt szeretném, hogy, a termelés legyen gyorsabb menetű. A drágaságot nem lehet letörni. Meg kell keresni azokat az okokat, amelyek a drágaságot létrehozzák, hogy)' azután valami eredményt érhessünk el. ( — Nagy kérdés, vájjon vannak-e olyan terhekj illetékek és adók, amelyek az élelmiszereket teiv helik és amelyek mérsékelhetők volnának. Bei kell vonni a MÁV. tarifapolitikáját is a vizsgá-j latba. > Kijelentette a miniszter, hogy a kormány mm« den egyes tagja, minden illetékes hatósága a maga részéről elszánta magát, hogy a legorélyesebb lé-) péseket teszi meg minden olyan áremelkedéssel szemben, amely indokolatlan. 4 A miniszter beszélt a lakáskérdésről is és ktt, jelentette, hogy a kormány változatlanul a sza< badforgalom álláspontján áll, mivel azonban látja^ hogy ezt a fontos szociálpolitikai kérdést néni lehet a szabadforgalom álláspontján egész mc revségével megvalósítani, éppen azon törik szak-í emberek most a fejüket, hogy minő védelme^ tudnának nyújtani átmenetileg a felmondás és i bér szempontjából a közönségnek. (Helyeslés,) . Ezután v ^H; Bud János \ pénzügyminiszter emelkedett szólásra? ..> ... Arra hivatkozott, thogy az adók mérséklése*, vei a kormány nem érte el az olcsóbbodást^ Ne hangoztassuk mindig, hogy az ország felesleg gekkel dolgozik. A felesleges közvetítőket ki kell kapcsolni. Mindent el kell követni a termelési növelése érdekében. Huszár Károly elnök ezután napirendi indítványt tesz, amely szerint a képviselőház október 18-ánj' kedden délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi üléi! sét ' Ezzel az ülés félnégykor végetért — Borzalmas tűz Nantesben. NantesbŐl jelentik: A kikötőváros egyik négyemeletes ház pincéjé-j ben felrobbant egy benzines hordó. A detonáció ereje olyan nagy volt, hogy beszakította az I. ésí II. emelet lépcsőjét Tüz ütött ki és az egész ház csakhamar lángokban állott. A III. és IV*j emeleti lakók nem tudtak menekülni és az abla-í kokon ugráltak keresztül. Köztük hároman olyan szerencsétlenül este a kövezetre, hogy még otty az uccán kiszenvedtek, ketten életveszélyesen megi sebesültek, a többiek szerencsésen a kifeszített mentőponyvába estek. Ne Icolceftálf{ faJrengeíö visjáUk 6 felvonásban j hétfőn éj kedden & Széchenyi Mosiban, (

Next

/
Oldalképek
Tartalom