Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-02 / 149. szám

1927 július 2. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Ülést tartott a felsőház igazoló bizottsága Bmlapesi július 1. A felsőház igazoló bizott- 1 Bréhm Lőrinc, Madarász Islván és Rack sága Csekonics Endre elnökleiével pénteken délelőlt ülést tartott, amelyen Németh Károly előadásában foglalkozott a hozzáutalt ügyekkel. A bizottság törölte a felsőházi tagok sorából Németh Károlyt. Elhatározta, hogy Petz Lajos,, Bernát felsőházi tagoknak az igazollak névsorába való felvétele iránt, az elhalálozott Háhm Antalnak pedig a felsőház tagjainak jegyzékéből való törlése iránt tesz javaslatot a Háznak. Rablógyilkosság történt a Páris-cherbourgi expressen Paris, julius 1. Tegnap hajnalban a Párischerbourgi expressvonat egyik I. osztályú kocsijának folyosóján meggyilkolva találták S e v i 11 e ezredest, a katonai akadémia tanárát. Ugyanekkor a vasútvonal mentén súlyosan megsebesülve találták meg Ilolain nevü 21 éves építészi rajzolót, aki a keresztkérdések alatt bevallotta, hogy a vonaton meggyilkolta az ezredest és kirabolia, azután leugrott a vonatról, azonban olyan szerencsétlenül, hogy sérülésekét szenvedett. Eszméletét vesztette. A rajzolói azonnal letartóztatták. Az elrabolt értékekei azonban nr-tn találták meg nála. Ezért a nyomozási tovább folytatják. A gyilkos egyelőre eszméletlen állapotban a kórházban fi-kszik. l/f ssséUQászaí fceres asz iparíesíiileí és már négy afánlaíoí Rapoít. (A Délmagyarország munkatársától) Az ipartestület székháza — mint ismeretes —, kisajátítási eljárás alá került. A júniusi közgyűlésen a város tanácsának sikerült az ipartestület elnökségével békés megegyezést létrehozni, amelynek értelmében a város 216 ezer pengőt ad az ipartestület székházáért, A megegyezés szerint az ipartestület még két évig lakhat székházában. Az ipartestület elnöksége azonban máris keres uj széképülelet. Legutóbb már három komoly ajánlatot kapóit az ipartestület elnöksége. A felajánlott házakat és telkeket az ipartestület vezetősége meg is tekintette de megállapodásra még nem tudott jutni a tulajdonosokkal. Kombinációba került a K e 1 e m e n-u c c a i »Fekete-ház is, amelynek jelenlegi tulajdonosai a Brecher-örökösök, kétmilliárd koronát kérnek. A megvételnek nagy akadálya azonban az, hogy az épületet az ipartestület csak nagy átalakítással tudná használni. A Fekete-ház« épületének egyrésze azonkívül városszépitészelí szempöntból kisajátítás alá kerül így a megvételnek még elvi akadályai is vannak. Ajánlatot kapott az ipartestület a Somogyí-uccai Tránka.telekre is. amelyen jelenleg egy egyemeletes és egy kétemeletes ház áll. Ezeket az épületeket először le kellene bontani, mivel az ipartestület céljainak a telken lévő épületek nem felelnek meg. Szóba került még a Horváth Mihály-uccai Berger-telek is, amelyért 750 millió koronát kér a tulajdonosa. A »Kis-kászihó« felajánlott leikéi az ipartestület vezetősége már csak azért is elveiette, mivel a telek nem központi fekvésű. Az ipartestület elnöksége természetesen még tovább nyomoz, hogy széképületének megfelelő telket, vagy épületet találjon. ir. Lévay Ferenc elkésett a valódiság fiszenyifásávaf : a törvényszék Szécsényi István ftie§ráplöfazása dinén egyhónapi foeiiázra ítélte. (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Lévay Ferenc szegedi ügyvéd még a választások elölt »Adatok a csongrádi fajvédőjelölt portréjához« címmel cikket irt a Csongrádi Újság-ha. amelyben dr. Szécsényi István ügyvédről, az ébredők szegedi elnökéről és csongrádi fajvédőjelöltről azt irta, hogy »halálos elszántsággal igyekszik magát a csongrádi nép nyakába varrni; zsidó bankokban kuksoló ügyvéd; ki ez a fehér fogába öltözött erkölcsbakter, e/ a zsidó bankok bársonyfoteljébe süppedt ébredő vezér«, továbbá más, Szécsényi zentai éleiére vonatkozó dolgokat is szellőztetett Lévay ebben a cikkben. Szécsényi ügyvéd a cikk megjelenése után sajtó utján elkövetett rágalmazásért feljelentette Lévayt. Ezt a sajtőpört pénteken tárgyalta a törvényszék Gőmöry-tanácsa. Lévay az elnök kérdésére elmondotta, hogy nem érzi magát bűnösnek, sőt akkor követeti el volna bűnt, ha ezt a cikket nem irta volna meg. Igazolni tudja összes állításait és kéri a vádira! minden pontjára a valódiság bizonyításának elrendelését. Szécsényi ügyvéd ellenzi a bizonyítás elrendelését . A törvényszék hosszú tanácskozás után elutasít ott a Lévay na k a valódiság bizonyításának elrendelésére vonatkozó kérését azzal, hogy Lévaynak a vádirat kézbesítésétől számított nyolc napon belül be kellett volna terjesztenie bizonyítékait, de ezt a terminust elmulasztotta. Lévay a törvényszék határozata ellen semmiségi panaszt jelentett be. Kijelentene Lévay, hogy ő már kihallgatása alkalmával is megmondotta, hogy összes bizonyítékait a főtárgyaláson fogja előterjeszteni. Nem is terjeszthette be azokat a bizonyítékokat, hiszen nagyrészük folyamatban levő ügyek iratai között fekszenek. Hivatkozott ezekre az ügyészi számokra. Ezulán Szécsényi mondotta el vádbeszédét. Igen nyomatékosan 1Q.0QQ pengő erkölcsi »tár megtérítését kéri, mert ha Lévav cikkének minden betűje igaz is volna, ilyen stílusban, így nekimenni valakinek nem lehet. 'Vádbeszédének további részében zentai éleiéről meséli. Fátyolos hangon mondotta el, mit tett ő a magyarságért. Rengeteget szenvedett Lévay cikke miatt, mert az nagyon sokat ártott neki. A biróság Szécsényi beszéde után a tárgyalást félbeszakította és délután négy órakor folytatta. Dr. Lévay hatalmas, több mint egy óra hosszáig tartó beszédét azzal kezdte, hogy fegyvertelenül áll a biróság előtt, mert a valődiság^bizonyitását nem engedték meg, sőt most azl még Szécsényi is ellenezte, aki pedig Csongrádon kijelentette, hogy a sajtópörben követelni fogja a vádlóitól, hogy bizonyítékait a legszélesebb körben feliárja. — Magasabb erkölcsi kölelességérzésnek, az erkölcsi és anyagi igazságnak védelmében kezdettem el Szécsényi ellen a küzdelmet. Nem ártani akartam, nem hóhérszerepre vállalkoztam, hanem erkölcsi alapon az elvekért küzdök, nem pedig az egyén ellen. Csongrádon, ahol a Széchenyi kultusz nagy becsben áll és a Széchenyi-hagyományokat kegyelettel ápolják, nagy megbotránkozássá! vettek tudomást arról, hogy Szécsényi eft-val iria a nevét, hoiott bizonyítani tudtam volna a kezeim között lévő hiteles anyakönyvi kivonattal, hogy ö „Szécsényi" és nem „Széchenyi". A zentai anyakönyvben valaki meghamisította az anyakönyvet a Szécsényi lapon és éppen ezért elrendelte az anyakönyvi hatóság, hogy ha valaki Szécsényi-keresztlevelet kér, azt ezután csakis cs-vel és nem ch-val szabad kiadni. Szécsényi tehát félrevezette a csongrádiakat és a nemes történelmi hagyományok aprópénzre váltásával akart valamit elérni — lís ne vegye a szájára a szent irredentizmust se Szécsényi. Más a hordókon, a népgyűléseken szavalni és más tettekkel bizonyítani a hazafiságot. Azt kérdi Szécsényi, hogy merészelnek rátámadni régi dolgokért ebben a városban, ifjúságának himporos tévedéseiért, hogy lehet őt régen megtörtént ballépésekért felelősségre vonni? Aki nem leijesiti a hazával szemben kötelességét, az ne menjen a fórumra vezetőnek. Ne menjen el vezetőnek az, aki 25-ször menteti ¡el magát a katonai szolgálat alól, hogy csak ne kelljen bevonulnia. Négy bizonylat van a kezemben a rengeteg felmentés közül, ezeket is elég költséges volt megszerezni, de ezekben Zent a város tanácsa bizonyítja, hogy Szécsényi kérte a katonai szolgálat alól való felmentését. — Van-e annak joga egyáltalában irányiki i ennyiszer men-tani az irredentizmust, aki tenek fel? Tudnék beszélni azokról a husszátlilásokról, amelyekei Szécsényi az öccsével együtt teljesített a megszálló csapatoknak, tudnék arról is beszélni, hogy a zentai kis összeesküvők közül egyedül ő jött ki gazdagon, a többiek pedig koldusszegényen barangolnak szanaszéjjel az országban, tehát már Zentán is annyit vételt az általa hangoztatott jó magyarsága ellen, hogy ez is elegendő lenne ahhoz, hogy Magyarországon ne vállaljon ké p vise lő jelölt sége t. — Rmi ps&Hy Szécsényi 10.000 pengős erkölcsi kártérítési igényét illeti, ezt «ízért kéri Szécsényi, hogy a képviselőielöltsétü költségeit velem megtéríttesse. — Az nem baj, hogy sulvos büntetést kér rám, de • nem szerelném, ha édesanyám ősi háza dobra kerülne és éppen ezért kérem a bíróságot, hogy Szécsényi t ezzel a kérésével utasítsa el. Szécsényi reflektált még Lévav szavaira és azt mondja, hogy Lévay védőbeszéde vádbeszéd volt. Az a bűnünk, hogy itt mindenki veri a mellét, hogy ő szereti a hazái mondja Szécsényi. Br. Lévay: A hazáért áldozatot is keli hszÉif, nemcsak baíihof alapítani, fi Szécsésiyi-íéle irredentizmust még szabadságvesztés terhe mellett is üldözni kell. A biróság ezulán ítélethozatalra vonult vissza, majd félhétkor Gömöry tanácselnök kihirdette a törvényszék ítéletét. Bűnösnek mondotta ki Lévay Ferencet egy rendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében a zentai függetlenségi körnek csak fedhettem előéletű tagja lehet, már pedig Szécsényi nem az« kitétet miatt, míg a cikk többi részében csak becsületsértést látott fen forogni, ezért egyhénapí fogházra és 80 pengő pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén 10 napi fogház büntetésre ítélte és kötelezte Lévayt, hogy az ítéletei teljes terjedelméoen a Csongrádi Újságban tegye közzé. Az éritől esi kártérítéssel elutasította a biróság Szécsényit, mérlegelve és összehasonlilva a felek vagyoni helyzetéi. A biróság indokolásában Lévaynál nyomatékos enyhítő körülményként állapított a meg fanatikus hazaszeretetét. Az ítélet ellen Lévay is és Szécsényi is feli bbezésl jelentett be és az érdekes sajiópör így a tábla elé kerül.