Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-01 / 148. szám

* H ^ JU, №- S* »ZBOBOs Srerkeízlösífl : DeAK Ferenc Qeca z. Telefon : 13-33. ' K lodAhlvotal, ^ölcsönkönyvlár é» Jecylrodo : Aradi ucca S. Telelőn s 306. *> Nyomda s Utw ||pAt ucca iO< Telefon: 10—34.« » « » « » PÉNTEK 1927 JULKJS 1 * • Ett. ÉVFOLYAM, 148. SZAM MAKÓ : Síerkcszíöseg 6» kiadóhivatal: (№1 ucca e. Telefon: 151. szám.« » « » « » HdDMEZŐVÁSÁKHELY ! Szerkesztőség és kladdhlvalal: AndrAssy ucca 25. Telefan: 49. szám. « » «» « » « » « n Eldtlzeiésl ára havonta 3-20, 'vidéken «a a fővárosban 3-QO, kUllOldSn 0-40 pengd. Egyes szám ÍO, vasár« es Ünnepnap 24 fillér. A karaván halad... Csak a zsidók voltak kíváncsiak Szabó László előadására: ezt irta a szegedi kurzuslap fejletlen tehnikusa a múltkoriban rövid, de alaptalan tudósításában és hamarosan kiderült, hogy az intranzigens riporter zsidóknak nézte a szegedi keresztény és különösen a szegedi katolikus közélet néhány érdemes és értékes alakját, többek között azt a tiszteletreméltó bátorságú és elfogulatlanságu papi embert és egyetemi tanárt, aki éppen Szabó László előadása alkalmából a nemes liberalizmus mellett tett hitvallást Mindenki zsidó ennek a lapnak és vidékének, aki az ő reakciós politikáját nem veszi be főnfar'»¿s és kritika nélkül, mindenki zsidó neki, aki csak tőle függetlenül gondolkozni mer és aki nem fogadja el készpénz gyanánt azokat a jelszavakat, amelyek hét esztendeig boldogtalanná és meghasonlottá tették ezt a csonka és béna országot. Nagyon természetes, hogy ez a tulfehér újság vöröset lát mindig, valahányszor a haladás és a szabadság szellemében és irányában történik valami és igy nem lehet csodálkozni rajta, hogy legutóbb egy bagolyvári kirohanása alkalmával a szegedi Városi Pártot mázolta *&«} vütöone a kurzus ittmaradt szegedi lapja, Mi nem igen törődünk ennek a Szegedi Üj Destrukciónak elme játékával, amelyek neta mindig tartoznak az önkénytes humor birodalmába, de most a szegedi polgári társadalom egyik köztiszteletben álló, igen józan, igen mérsékelt és igen megfontolt vezető tagja válaszolt a kurzuslap legutóbbi támadására, amelyben a Városi Pártot ugy iparkodik feltűntetni, mint valami trójai falovat, amely'ie a radikális forradalmi bolsevisták avantgárdáját bujtatták bele a jámbor és ártatlan dárdás polgárok. A Városi Párt nevében is felel erre a suta és sanda vádaskodásra a köztiszteletbén álló társadalmi tényező és nagyon csodálkozik azon, hogy miért éppen ennek az önzetlenül és elfogulatlanul a város közönsége érdekében dolgozó alakulatnak a feje fáj neki, holott a Városi Párt nem politizál, különösen a napi és országos politikával nem törődik és csak egy célt tart szeme előtt: Szeged jövőjét, Szeged fejlődését, Szeged haladását, Szeged boldogulását és Szeged nagyságát. Mi nem csodálkozunk a kurzuslap haragján és elégedetlenségén, mi ennek éppen az ellenkezőjén lennénk kénytelenek meglepődni. A kurzuslapnak éppen az fáj, hogy a Városi Párt nem politizál, jobbanmondva, hogy a Városi Párt nem a kurzuslapnak és vidékének szekerét tolja és nem az o malmukra hajtja a vizet. Nagy bün ez, halálos vétek, szinte egy húron pendül a hazaárulással és a nemzetgyalázással, ez a vörös veszedelem, ez a bolsevizmus, * a harmadik internacionálé, vagy amit éppen akartok! Mert ezeknek a kurzusból ittfelejtett uraknak minden gyanús, idegen és átkozott, arai a haladás érdekében van, ami egy jobb, igazabb, szebb holnapot jelent, ami nem kerékkölés, ami nem gyűlölködés, ami nem visszatérés a középkorba, ami nem reakció. Rendkivül érzékenyen és biztonsággal reagálnak mindenre, amiben az ő kicsinyes és önző érdekeiknek és törekvéseiknek veszedelmét gyanítják. - De a karaván halad, az idő eljár, a jövő naniőt hiába a!>ör:$k elfödni jelszavaik nyilaival. A karaván halad és ők megfelelő szivhangokkal kisérik a haladó karavánt. Ezt nem mi mondjuk, ezt a szegedi polgári társadalom egyik elismert józan és mérsékelt ) vezető embere mondja, aki nem jöttment, nem sehonnai akárki, aki itt élt és itt dolgozott mindig velünk, aki annak a nemes liberalizmusnak szellemében nőtt fel, amely Szegednek egyik legszebb és legdrágább hagyománya. A karaván halad és akik mellékzöngével kísérik a jövendőbe induló karavánt az uton, | lassankint ugy lemaradnak, hogy még a hang. juk se ér el többé azokhoz, akik a szabadság» jogok és haladáseszmék podgyászával egy bolj dogabb világ tisztább zónájába érkeznek. Eméssz eleiel£íív§aá. keresi Dau&et-i. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') ! kutatás során megállapították azt, hogy a Párisból jelentik: Léon Daudct és Delest jj három titkos telefonvonalat, amellyel a tartózkodási helye még mindig isifleretlen. A külföldi ügynökségek különböző ellenőrízhe! tetlen hireket közölnek, a rendőrség azonban jj azt hiszi, hogy a szőkevények Parisban, vagy j Páris környékén bujdosnak. Valóságos delekS tivhad szallta meg a környéket, a csendőrök : pedig minden autót leigazoltatnak. Páris, junius 30. A Journal szerint az Action Francaise helyiségeiben tegnap, tartott házigazgatás tudomása nélkül kapcsolásokat végezhettek, egy telefonkapcsoló segélyével kezelték. A rendőrségnek sikerült ezt a készüléket felfedeznie. Ezek után most már világos, hogy a fogl áz igazga.ójának Daudet szabadonbocsátása ügyében nem a belügyminisztérium telefonjáról, hanem az Action Francaise szerkesztőségéből adták 'meg a telefonutasilást. Myrá. Izapiiúny éjjel 1 óra 4® percRor a £e Momrgeî-ï repülöíér fölé érMeszeÉL (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Ami néhány,héttel ezelőtt még fantazmagória volt, fanatikus lelkű emberek lehetetlennek tetsző álma, az ma már szinte hétköznapi eseménnyé változott. A vizek végtelenjét, a partnélküli oceánokat meghódította a repülő ember. A levegő hősei egymásután repülnek fel a partokról büszke gépmadaraikon a zugó, tajtékzó, ágaskodó tenger fölé. Nungesserék tragédiája csak hősi útmutatás volt, nem riasztott vissza senkit. A megkezdett uton azóta célhoz értek már néhányan a bámuló emberiség diadalmas tapsai közben. A Spirit of Sant Louis és a Miss Columbia után most az America lendült a vizek ölé, karcsú öleljen négy vidám lelkű és bátorszivü amerikaival, Bgrd kapitánnyal és útitársaival, Ascotval, Barchen-nel és Nevi/le-el. Körülbelül ugyanebben az időben MaHland és Heggcnberger hadnagyok elindultak San Francíscóból a Havai szigetek, Honolulu felé, a Csendes Óceánon keresztül és gépjük óránként száz mérföldes sebességgel szelte át a távolságot és nem egészen huszonhat óra után szerencsésen leszállottak végcéljuknál, Honoluluban. Byrd kapitányéi? vállalkozása több szempotból is túlszárnyalja az első úttörőket. Negyedmagával ült a gépbe, amelyet rádió felvevő és leadóállomással szerelt fel. A motorja is erősebb és ha jól megy, Páris érintésével egészen Bécsig repül. Amerikai időszámítás szerint szerdán éjjel 5 óra 19 perckor startolt az America a newyorki repülőtéren, középeurópai időszámítás szerint csütörtökön délelőtt 10 óra 25 perckor. Utjának minden szakaszáról rádiójelentést adót' le a rewyorki repülőállomásnak. Ezekből a szikra!áviratokból az egész világ megtudta, hog mikor, hol járt az Óceán fölött négy utasával az America, mikor került sürü ködle, amely eltakarta a pilóták elől az eget is, a a vi'zet is, a földet is. De azért a gép szédületes sebességgel száguldott előre, óránként kétszáz kilóméiért liagvo!t magit mögött ós utjának felén már egy órával megjavította Lindbergh! rekordját. Párisból jelentik: Byrd gépe, az America délután három órakor átrepült Írország legdélibb partja felett. Az America az Atlanti Óceán felett sürü köddel és heves esővel küz- -* dött. A kedvezőtlen időjárás az utat megnehezítette. A nyugati ir partvidéken fekvő Valencia rádióállomása déli 12 óra 30 perckor rádió jelzést vett fel, az America adóállomásáról. Az America a Newyork—párisi 6000 kilométeres útból eddig 4500-at tett meg és óránként 173 kilométeres átlaggal repül. A francia Bretagne északi partvidékén fekvő Quezzant kikötőváros rádióállomása délután 4 óra 5 perckor radiogrammot vett fel, hogy az America a francia partok felé közeledik és a fedélzetén minden rendben van. Este 8 órakor az America 600 méter magasságban átrepült Brest felett. Bárls, junius 30. Az America 9 óra 28 perc. kor repül* el san!-malvl öbölben fekvő SauíBrieno város íöüött. Azóta jelenlés nem érkezeit róla. A cherboiirgi, l'haveri, a ríiuni és a eaéni rádióállomások szünet nélkül hívják az A meri. c á t, de választ nem kapnak. A le bourgeli repü. löíére-a éjfél uláii nagy tömeg várja az amerikai repü'ök ó.-ke ését, bár ez a tötiieg nem olyan nagy, mint amilyen Lmdberg érkezésikor gyűlt össze. Számtata reflektor világítja meg az egei és a zuhogó eső és a sürü köd ellenére jól lá'tnl a Mont Vaíerian-oa íelállitotl óriási fényszórókat. Az izgalom leirhalailam, a párisiak áltól tartsuk) hogy Byril kapitány gépét suJyosabb baleset érle. Éjjel két órakor jelenti budapesti tudósi« tónk: 1 óra 40 perckor az Amerika a Le Bourget-i repülőtér tö!é érkezett. A Le Bourget-i repülőtér íe\ gla Byrd kapitány rádió jelentéseit, hogy cc nnassai elromlottak, hogy látható módon jelöljenek ki az Amerika ró> szőre leszállási helyet, lehetőleg a Le Bour* geti repülőtéren kívül.