Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-11 / 133. szám

4 OÉL MAGYARORSZÁG 1927 junios 11. I. Cloth 7 pengő, félselyem 10 pengő, félselyem japán forma 11 pengő, szines divat esőernyők rendkívüli olcsó árakon Pollák Testvérek Esőernyők g

vári Á r A k n n esőernyők gyári lernkotaiban 907 J ° 11 aratlUIl Szeged, Csekonlcs u. és Széchenyi tér. Hubay Jenő a városi zenekarról. (A Délmagyarország munkatársától.) A városi zenekar kérdése Szegeden ugyancsak gyorsan lekerGlt a napirendről. Ezzel szemben más városokban, például Miskolcon most már rövidesen megalakul a városi zenekar. Érdekes és perdöntő is ebben az ügyben, amelynek most Szegeden kesernyés izü aktualitása van, hogy a közelmúltban Miskolcon járt Hubay Jenő, aki városi zenekar megalakításáról a következőket mondotta : — Ilyen zenekarnak a megalakítása rendkívüli lehetőségeket nyit meg a város zenei életében. Kitűnően megszervezett zenekar nélkül nivós operaelőadásokat nem lehet rendezni. Ez a zenekar nemcsak a színház operaelőadásainak nívóját emelné, hanem szerepelhetne az egyházi életben, rendezhetne szimfonikus hangversenyeket is, azonkívül az olasz staggionék mintájára bejárhatná a vidéket is és igy fontos zenei centrummá tehetné Miskolcot. Különös jelentőséget ad még működésének az a körülmény, hogy lehetővé tenné a színház számára állandó operatársulat megszervezését. Ha állandó operatársulat volna, ez esetben az akadémiáról kikerülő fiatal énekesek, akik kezdetben a fővárosban nem tudnak érvényesülni, elhelyezkedést nyerhetnének. Hiszen látjuk, hogy a fialal művészek, akik itt nem érvényesülhetnek, külföldre mennek és rendszerint örökre elvesznek a magyar kultura számára. De a magyar dalmüirodalom fellendülését is maga után vonná egy állandó operatársulat szervezése. Eddig jóformán csak egy-két dalművünk van, mert azok 10-15 évig hevernek az igazgatók fiókjában és amikor előadásra kerülhetnének, már elvesztik ha| tásukat. Elmondotta még Hubay Jenő, hogy a városi zenekar megszervezésére vonatkozó memorandumot ő maga személyesen fogja átadni a miniszternek és minden befolyását latba véli, hogy a zenekar a legrövidebb időn belül megalakulhasson. lenetel. A mozdulatlanarcu játék nemcsak a japán temperamentum következménye, hanem színpadi tradíció is egyben. Mikor a japán színészek az álarcot levetellék, azaz, hol álarccal, hol csupasz arccal inulalkoztak, az álarc mozdulatlanságát megőrizték arckifejezésükben, Igv válik érthetővé. hogy a darabban, mint vélhették az álarcot a herceg igazi arcának. Az arc mozdulatlanságából következik a lest kifejező képességének fölfokozása. Minden apró mozdulatnak megvan a maga századokon keresztül kifejlődőit és megmerevedett jelentősége. Mást jeleni a karbafont kéz, mást, ha a homlok a földet érinti és igy tovább. Gémier példáján fölbuzdulva Be rendi, a női főszereplő is megkéri a színészt, hogy jálsza el a haldokló lány jelenetét. A színész hozzákezd és elváltoztatott, magasan éneklő női hangon beszélve ugyanolyan tökéletességgel alakítja a nőt, mint az előbb a szobrászt. Mikor meghal, hálatfordit a közönségnek és ugy mutatja arcát az utolsó mosolyt mintázó szobrásznak. — De hiszen — mondja neki Gémier —, igy a közönség nem látja a legfontosabbat, a halál pillanatában átszellemüli, fájdalmasan mosolygó arcot. — Nem is szabad, hogy lássa — válaszol a japán —, a halál pillanatának visszatükröződése az arcon l u 1 s á g os a n borzalmas embertársaink számára. A japán sohasem feledkezik meg embertársairól. A borzalmast eltitkolja s a nagy emberi szenvedéseket is szebben, a gyönyörködtető művészet formájában közli, nehogy fájdalmat és szomorúságot érezzen a közönség, hanem inkább örömet, a szenvedés és a halál ábrázolása is a tiszta művészet élvezésének fölemelő és tettreserkentő örömérzetét keltse. Hornt Ferenc. Marék mérnök 240.000 shillinget kap a biztosító társaságtól. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: Marék Emil mérnök, akinek szenzációs öncsonkitási pörével hosszú heteken át foglalkozol! az osztrák közvélemény, ma az Anglo—Danubius biztosító társasággal, amelynél annak idején biztosította magát, egyezségei kötött, amelynek értelmében Marék a társaságtól 240.000 shillinget kap. Marekei — mint emiékezeles — az esküdtszék a biztosítási csalás vádja alól felmentette. DÉLMAGYARORSZÁG KÖLCSÖNKÖNYVTÁRA 0 Kölcsönkönyvtárunkba a következő uf könyvek érkeztek : Guy de Maupassant: Miss Harriet Pásztor Árpád: Gina is Rozamuadi Fodor József: Lihegő erdők Farkas Jenő: Sötét az ég Colette: Cinci meghal Balla Vilmos: Kávé forrás (Régi pesti hivéházak legendái) Colette: Mitson kisasszony Pierre Benőit: A mosolygó szobor Előfizetési tllf öavonkint 1-6O pengő, lapelöfizetöknek 1 pengő, tisztviselöelöfizetöknek SÓ fillér. Oeü elöflizetőknek 16 fillér. i Japánok a párisi Páris, junius hó. A Nemzetközi Színházünnep junius 10-én nyílik meg a Theatre-, a Comédies és a Studio des Champs Elyséesben. Május közepe óta lázas iram- i ban próbálunk. Gémier kel darab főszerepéi vállalta magára, az egyik II. R. I.eo n a r m a n d: Számumja, a másik egy japán darab. Okamoto K í cl s. WI-ik századbeli szerző: Az álarcszobrász című tragédiája. A darabot Kuni Matsuo és Steinilber Oberlin fordítása után Albert k e v m és Albert Mevbon adoptálták. A díszleteket Foujila, a Párisban élő világhírű japán festő tervezi. A főbb szerepeket Gémier mellett. R í c h a r d-W i 11 m (a Hattyú trónörököse), Róbert G o t, R a ehet B e rendi, G e r m a i n e Cavé és l.ucv Langier játszák. A darab tartalma a következő: Egy száműzött herceg Japán leghíresebb álarcszobrászát (Gémier megbízza képmásának elkészítésével. A szobrász megígéri, hogy legkésőbb tavaszra befejezi a kért müvet. De immár ősz van, a herceg eljön a szobrász inülermébc és köveleli az álarcot. A szobrász szabadkozik: még nem készült el, nem is tudja, mikor készül el. elveszítette tehetségét. az ujjai nem engedelmeskednek. A herceg haragralobban, de kettőjük közé lép a szobrász lánya és bevallja, hogy az álarc már rég elkészüli. Behozza és megmutatja. A herceg és kísérete meglepetve szemlélik a mesterművei, csak a szobrász hangoztatja egyre, hogy az álarc rossz, hogy az álarcot újra kell kezdenie, mert a képmás nem é 1. Egy halolt vonásai merevedlek meg ebben az álarcban — mondja —, a szem tekintete megtört és akárhogy iparkodom, nem tudom a te arcodnak elevenségét a holt anyagba lehelni. A herceg mégis magával viszi az álarcot és magával viszi a szobrász lányát is, (a darab a XlII-ik században játszódik!) A szobrász szét akarja törni minden müvét, mert nem hisz többé tehetségében. A második fölvonás: nagy kerti ünnep. A herceg és a szobrász lánya a legnagyobb boldogságban élnek és egy végtelenül finom szerelmes jelenetben terveket szőnek. Mennyi poézis, milyen lehelletszerű líra remeg ebben a jelenetbeu. ahol csók helyett (Japánban nem csókolódznak! apró és bánatos szerelmes verseket rebegnek egymásnak a fiatalok! A herceg ellenségei katonákat küldenek a Szinházünnepen. száműzött elpusztítására. A lány meg akarja men- j teni szerelmesél, fölölti tehát az álarcot és igy a katonák őt támadják meg a herceg helyett. Halálos sebbel vánszorog apja házáig, ahol mindenki a hercegnek véli. csak az apja tátja meg, hogy a herceg arca nem az igazi, hanem az ő müve. az álarc. Leemeli a maszkol és megdöbbenve ismeri föl haldokló lányát. A herceg hü kísérője érkezik és hírül hozza, hogy az áldozat kárbaveszeti, mert a menekülő herceget megölték. A lány agonizálni kezd. az apa pedig a halálhír hallalára büszkén fölemelkedik, ráeszmél művészeiének nagyságára, hiszen az élő ember vonásaiban is meglátta a halált. Az alkolásvágy ellenállhatatlan erővel lobog föl benne újra, minden földi dolog, herceg, élet. halál, jelentéktelennek tűnik föl előtte, csak a művészet fontos, az örök, a halhatatlan művészet! Szerszámokat hoz elő és mintázni kezdi agonizáló lányának átszellemüli arcát, hogy átmentse az örökkévalóságba utolsó mosolyát és a haldokló végső hörgései belevegyülnek a kalapács és a véső hangos csattogásába. Izgalmas dialógusokkal fölépitelt, erős akcióju dráma az álarcszobrász. Gyökeresen külömbözik tehát a japánok ősi műfajától, a No-drámáktól. A Nok-ban ugyanis túlnyomó az epikai és a lírai elem. a cselekményt elmondják és eléneklik. sőt eltáncolják, ahelyett, hogy eljátszanák. Az álarcszobrászban minden elbeszélés eleven párbeszédekbe olvad föl. akárcsak Ibsennél pl. a Solnessben. A két részre (bevezető beszédek ! és színpadi akció) osztható Nok-kal szemben az i álarcszobrász szerkezete egységes és egyenes irányhan halad a tragikus befejezés felé. Meglepő a darab problémáinak frissessége, modernsége, a japán szobrász kételkedéseiben és vergődéseiben, mintha a mai művész és a mai művészet égető problémáit látta volna meg előre a szerző. A próbákon jelen vannak a Szinházünnepre kiküldött japán művészek is. akik nemzeti táncokat és No-részleteket mutatnak majd be. Ellenőrzik a mozdulatokat, az üdvözléseket stb. Gémier minden nagyobb jelenetnél megkéri valamelyikei, hogy jálsza elő a szobrász szerepét japánul. És a japán színész teljesen merev arccal, de zokogástól fuldokló hangon, a legfinomabb lélekárnyalalokat is kifejező tekintettel és a legaprólékosabban kidolgozott mozdulatokkal eljátsza a jeSzombaton és vasárnap záróra 4-kor a Kis-Kassban.