Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-29 / 147. szám

1927. jufiiuB 29. DÉLMAG VAJHÜH^ÄG Ady Csinszkánál Diósárok-uccai Lengyel Vilma. jsom törtjében. Irta (A Üélmaggarország munkatársától.) Ady Endre özvegye tudvalevőleg letette a hallhatatlan költőért viselt özvegyi fátyolt a nagy halott magányos sirjára és visszatért az életbe, fiatalon," napsugarasan. Csinszka, az egykori Ady né, most JS ériell hozzá, hogy miként kell slilust vinni minden lépésél>e és a nyérSpolgiri igazságtalanságot, meg a költők Ítéletét, ámelvlyel elvárták volna tők-, hogy társtalanul, egyedüliségbeu mindig Ady nevét viselje, mini ¡ehet Iátor fölénnyel elhárítani. Csinszkával, ma Márfly Ödön feslőnűivéfz feleségével, diósárokbell kertjében találkoztam. Ott jött elém egyszerű ingblúzban, kicsi fejébe csapott filekalappal. Köröskörül gyönyörű gyümölcsök piroslottak és a ribizlibokrok égő termései között fogadott. Elmenni készüli, inlerjul nem akart adni, elég volt. mondta, eddig minden szavát félreértették, romanlikus alakot csináltak belőle az igazság rovására. Szóval az újságíró részére semmit se akart mondani. És mégis . . . Az autóm kint álll a kert előli, meginvitáltam Csinszkát és azt mondtam, hogy majd elkiséreir fodrászához, ahova menni ké.,'. itt s mialatt az autó száguldozott velünk, Csinszka fokról-fokra leleplezte élete nagy titkait s a legendák ködéből lassan kibontakozott a valóság. — Nincsen bennem semmi különös csoda — kezdte —, én csak nagyon egészséges érzésű, erős akaratú, vidám vagyok, a természet az elemem, a napsugár a világom, a rokkokó a stiluso ötletet, szellemességet, könynyedségel szeretem és soha nem hidnám elképzelni magam a reneszánsz merev, komor, sótét pózában. — Engem a zseni szenvedélyesen érdekel, folytatta, és csak az ő levegőjében érzem jól magam, a szerLelenségek és bizarrságok közöli. Hajszolom a tehetségeket az alkotásra, a legtöbbre, amire zsenijük képes. Tizenkilenc éves voltam, amikor Ady felesége lettem, a gyereke, asszonya, szerelője voltam s a nagy életenergiánwnai, élniakarásommal láncoltam magamhoz, ugy, hogy mellettem elfelejtette Lédát és minden más asszonyt. Belőlem merítette a hitet, amit a hajszákban, a környezetével, emberekkel vívott harcban elvesztett, a vidámságomhoz menekült, amikor forradalomra szállt szelleme a silány anyag ellen, a nyugalmam kellett, amikor a szépségnek uj formáját kereste és öntépésekkel szaggita ki magából Tudtam, hogy ez az élet így nem tarthat sokáig. Tudtam, hogy Bandin nen 1.1 se:' Zseni voli .1" :<;azi zseninek pedig bele kell pusztulni az ,'á>ba, föl keli égni a művészetért hozott áldozd tüzében. Csinszka maga elé nézett. Jól megfigyelhettem az árcit. Nagy, szürke szemeiben most még kevésbé tudtam olvasni. Van bennük démoni akárhogy tiltakozik is ellene. Magas, dombon, homloka körül szép selymes-szőke rövid haját bontogatja a Duna felől jövő szél. Szép volt. igazán szép. Megállította az autót: — Szálljunk ki, üljünk le a Duuaparton egy padra és beszélgessünk ott, — ajánlotta. Csinszkái megfogták az emlékei — g.> í doltam Csinszka már az enyém. — Milyen volt az élete Ady mellett? — . dezteiu. — Egy nagy-nagy melegség őrület, boldogság. Olyanok voltunk, mint a vidám paj tások, bukfenceztünk, nevettünk. így csak egyszer lehet az életben lobogni s azután töo bet soha. Csinszka szomorú lett. Felemelte a fejét az ég felé, amelyet annyiszor ostromolt meg, amikor látta, hogy miként alszik ki a tüz az örökéletű zseni nagy égő szemeiből. Csinszka vidám és erős, mondja és meg látszik is rajta, de mégis gyászol, talán hiláláig. A Duna budai oldalán tikkadó hőségben most füstfelleggek szálltak, a vizén hosszú sávokat húzott egy elhaladó hajó, merész ecselvonást a sima felületre. — Tudom, sokan elitélnek — folytatta Csinszka —, mert másodszor férjhez mentem. De imádom az életet. Sok bánatom volt már, amit zokszó nélkül tűrtem, nem hagyom magam leigázni se előítéletből, se gyávaságból. Nem hagytam pontot tenni az élelem után. Bandi tanított az élet vad szereletére és én csak így élhetek az emlékének. Müveit propagálom, fordítókkal tárgyalok, a világ minden táján összeköttetést tartok fenn, hogy terjesszem Adyt. Lefordították eddig angol, francia, német és spanyol nyelvre. Most njl loltam, hogy a spanyol király egyik leglelkesebb Adv-olvasó. Kényes kérdés jutott most eszembe. Féltem fölvetni, de mégis nekibátorodtam, hiszen Csinszka olyan közvetlenül, kedvesen bes'.éigetett, mintha évek óta lettünk volna jóbarátnők. — Ismerte Lédát? Csinszka mosolygott. Ezt már sokan kérdezték tőle. — Nem ismertem meg soha, egyszer láttam csak, akkor is menekült előlem. Léda nem tudla megbocsájlani, hogy kislány buktatta meg a királyságát és sok intrikát szőtt ellenem, amik miatt Bandi a Iegeréh esebben támadt Lédára. — Léda sokra inspirálta a költőt, szóltam és Léda is hallhatatlan lett Adyval. — Igen, igen, szerettem volna megismerni, de nem lehetett. — A Halottak élén. lálja. viszont nekem íródott és nélkülem nem született volna meg, — válaszolt tovább Csinszka —, de ezt a kötetet elhanyagolják. Talán, mert-Ady itt már nem ugy irt, hogy őrültséget, forradalmat, az iszákosság destrukcióját lehetne ráfogni és tal in azért is, mert egyes körök Léda személyé-' jobban ragaszkodnak, mint az enyémhez, üe én nem törődöm ezzel sem. Soha nem járok felolvasásra, vagy Ady-estélyre, nem avatkozom a vitákba. Csinszka szenvedélyesen beszél, szája, amely érzéki és a szublimált szellem iveit is viseli, gyengén remeg. A budai toronyban megkondult a déli harang. Igv vettük észre, hogy már több mint egy órája beszélgeti! ik. Csinszka kért: — Szerelném, ha elkísérne a fodrászomhoz és megnézné, hogy milyen vagyok szép rendesen megfésülve. Ha megteszi, együUmaradunk két óráig, amig a vonatja cl nem indul. Drága gyerek ez a Csinszka és nehéz olt lőle elválni, hál együtt maradtunk. Sokat 'uosélt édes kis történeteket a mai életi'lxil, arról, hogy tud festeni, irni és hogy \> meggyőződése, hogy a színpadon a mag ir Elisabet Bergner lenne belőle. De mégs 'ni foglalkozik egyébbel, mint a kert ¡év •• -,'s zal, hogy minden szertelenség!» n Iá.iában »vele megy« a mostani férjével is. Bizros benne, hogy Márffy is halhatatlan lesz Csinszkának ez az igazi alko' ísa. — Én mindenbe bele megyek, de magamat nem rombolom széj jel — ez az elve és Csinszkának lényéből tényleg konstruktív erők áradnak, a jó élet vágya, az érdek ismerete. Csinszka se nem jó, se nem rossz, se nem önző, se nem önzetlen. Termékeny lélek és a teljes nőiesség minden szinpompájával. titokzatosságával, a kobold groteszkségével, pajkos kedvével ugyanugv. mint a szerelemért élő asszony szenvedni tudásával. Éva És Csinszkát lehet, sőt kell szeretni. A fodrásztól kijövet se volt szebb, mint amilyen akkor volt, amikor miattam egyszerű ingblúzban, fejébe csapolt kis filckalappal indult a dinéhez, mert nem akart egyedül hagyni a vonat indulásáig. Szineslelkü nő: annak őrül, ha zseniális -sinyeket követhet el, amitől tátva mar.ul a világ szája és azért busul, ha romri-;'is nőt csinálnak belőle. De Adv mell é i ?k utolsó percéig jóban, rosszl-nr ' aldóan ott állt — Csinszka. fa im Telefon Irodai 2-58. Belvárosi Mozi Telefon Pénztári 5-82 Junius 29-iől julius 3~ig, szerdéiól vasárnapig fiz idény legnagyobb attrakciója! Az idény legnagyobb attrakciója! PARIS a párisi Folies Kergére nagy revüje 6 részben Josephine Backer világhirü Tiller Görlök főszereplésével. — Személyesen fellépnek: nalogi) Böske Hercxeg Albert 6 Cöarleston görl 3 Mbertini Prologot Balázs Ica mondja! Az előadásokat Kosovilz Pál, a fővárosi Operett-Színház karmestere vezényli Eredeti azenekisérettelü Előadások kezdete hétköznap 5, 7 és 9, szerdán és vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. E. Schatz Magda fiizőszalonjában legolcsóbban készülnek hasfüzők, melltartók stb. Szeged, Somogyi ucca 15. 72 Telefon 14—30. II WliW4llftlM—MI.MIIiBnwti——mmA -világhírű 78 TRIUMPH és STYRIfl kerékpárok egyedül SZÍNIÚ SÁNDOR cégnél kaphatók Kis? uc.re 2. Nagybani áron! *S2SS^a£2£S *%S25& UVEGKERESKEDELMI Szeged, Klauzál tér 1. és Kelemen urca sarok. 829 IÀ1SB