Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)
1927-06-01 / 125. szám
1927 junius 1. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Vasúti szerencsétlenség Segélymozdonyt 1 (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden az esti órákban olyan hirek terjedtek el vasutas körökben, hogy Félegyháza határában sulyosabb természetű vasúti szerencsétlenség történt. Egyesek már arról tudtak, hogy a Félegyháza—szentesi vicinális egyik kocsija kisiklott, majd az árokba fordult és | számosan megsebesültek. Máshol már arról beszéltek, hogy a szegedi állomásról teljes felkészültséggel egész segéli/vonatot indítottak útba. A hireket sokáig nem lehetett ellenőrizni, Szeged-állomáson sem tudtak megnyugtató felvilágosítást adni. A késő esti órákban azután Félegyháza határában. érlek Szegedről. annyit közöltek az állomáson, hogy azt jelentették Szegedre, hogy hat óra felé a Félegyháza—szentesi vonalon a vicinális egyik kocsija kisiklott. Félegyházáról uj mozdonyt kértek Szegedről, amit azonnal útnak indítottak. A telefonjelenlés azt tartalmazta, hogy \ az egyik kocsi megrongálódott és néhányan megsebesültek. Kijelentették azonban azt, hogy a szerencsétlenség semmiesetre sem olyan méretű, mint amint az első híradások jelentették. A Félegyházára irányított segélymozdony az éjszakai órákban még nem tért vissza Szegedre. Hozzájárult ahhoz is, hogy a tulhosszu szöveget megfelelő módon megrövidítsék és kihagyják belőle azokat a szellemességeket is, amelyeket talán egy kabaré-színpad sem bírt volna el. A szinház vezetősége azonban ilyen körülmények között sem akarta lehetővé tenni a Tótágas előadását, mert a darabot nem tar' totta szinpadképesnek, a politikai tendencia elbírálására és következményeinek mérlegelésére pedig a szinházi emberek nem érezték magukat hivatottaknak. Nehéz problémát okozott azonban az, hogy az elutasitást ki és miképen közölje Mészöly professzorral. Fodor Jenő nem vállalkozott rá, mert nem akarta esetleg megbántani a szegedi egyetem egyik professzorának a hiúságát, de nem vállalkozott a „kényes" szerepre Mátray sem, aki végül is ugy oldotta meg a problémát, hogy levelet irt Mészölynek, közölte vele, hogy a szegedi szinház nem teremthet precedenst a bérleti ajánlat elfogadásával, mert hiszen ilyen körülmények között a legrosszabb fércmunkák előadását is lehetővé tenné. Ezt a gyakorlatot a városi kezelés alatt álló szinház pedig nem vezetheti be. Ezek után került sor az egyelem közbelépésére. A szegedi egyetem tanári kara ugyanis változatos programot kivánt összeállítani, hogy emlékezetessé tegye az egyetemi tanárok összejövetelét és ugy vélte, hogy nagyon szépen reprezentálhat azzal is, ha az összejövetel alkalmával a szegedi egyetem egyik professzorának darabját mutatja be diszelőadás keretében a szegedi szinház. Mert hát nem minden egyetem dicsekedhetik saját, külön háziszerzővel. Arra nincs konkrét bizonyíték, hogy a rendezőbizottság professzor tagjai ismerték volna előzetesen a Tótágast, Zolnai Béla ugyan olvasta és nem tartotta alkalmasnak a bemutatásra, dehát az ő véleményét elfogultnak tartották a többiek, mert ugy vélték, hogy nem mondhat az elismerő kritikát az Ady Endrét lámadó és dorongoló ó-Tiszapárti professzor darabjáról, aki Adyt a magyarság legnagyobb zsenijének és költőjének tartja és hirdeti állandóan. Az egyetemi tanárok tehát, nem törődve Zolnai ellenvéleményével, elhatározták, hogy beillesztik az ünnepély programjába a Tótágast, amelyről Herczeg Ferenc is olyan szép, elismerő kritikát irt. Eljártak tehát a város polgármesterénél és tőle kérték, hogy adassa oda a színházat Mészöly Gedeonnak. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester nagyon szereti az egyetemet. A kérésnek nem ludoll elleniállni. Régebben keményen elhatározta ugyan, hogy nem avatkozik a szinház művészi ügyeibe, de most felfüggesztette ezt az elvét a rendkívüli esetre való tekintettel és utasilolla Fodor Jenő tanácsnokot, hogy kösse meg a megállapodást Mészöly Gedeonnal. A polgármesteri parancs — parancs volt. Nem lehetett előle kitérni. Fodor Jenő, bár pontos információi voltak a darab tendenciájáról és rosszaságáról, mert rossz ez a darab, utasitást adott a művezetőnek a betanilásra és előadásra. Baróti József, a rendező a darab szövegét megkurtitotta, átgyúrta, letompította, Mészöly Gedeon minden változtatáshoz hozzájárult, de a pénteki bemutató következményeiből ugy látszik, hogy nem lehetett sem jóvá, sem elfogadhatóvá varázsolni Mészöly Gedeon produktumát. A történtekért tehát Mészöly Gedeont, aki kibérelte a színházat, éppen ugy terheli felelősség, mint az egyetemet, amely közbejárt s polgármesternél a darab előadása érdekében és mint a polgármestert, aki — saját kijelentése szerint egyedül azért rendelte el hatalmi szóval a Tótágas előadását, mert az egyetemi tanárok kérték és mert Herczeg Ferenc, akit a legilletékesebbnek tart erre, olyan jót irt levelében a darabról. Egészen valószínűnek látszik, hogy a polgármesternek előzetesen referáltak a Tótágas tartalmáról és tendenciájáról, mert hiszen Fodor Jenő Halálos ítélet a visegrádi gyilkosság ügyében. A flut halálra Ítélték, felbujtó anyját életfogytiglani fegyházra. — A halálra Ítélt fiu nővére összeesett a tárgyalóteremben. Hudapest, május 31. A pestvidéki törvényszék ma délután let 6 órakor hirdette ki az itéletiet a visegrádi gyilkosság ügyében. Az Ítélet kihirdetése előtt a tanácselnök felszólította a vádlottakat, hogy tegyenek töredelmes vallomást. Ifj. Pap Flóráin halkan csak annyit válaszolt: Nincs semmi mondani valóm! Édesanyja ezt jegyezte meg: Ugy sem szabad beszélnem. A bíróság ezután kihirdette az ítéletet, amely szerint ifjú Pap Flóriánt és anyját, itlb. Pap Flóriánnál bűnösnek inondolta ki a HIK 278. §-ába ütköző gyilkosság büntette, gyiijtogatússal párosulva, illetve gyilkosság bűntettére való felbujtás mialt s ennek alapján ifj. Pap Flóriánt kötéláltali halálra, anyját, idb. Pap Flóriánét pedig életfogytiglani fegyházra ¡(élték. Amint az ítéletet az elnök kihirdette, a hallgatóság körében Pap Teréz, az elitéit testvére, hangos sikoltozással összeesett. Mikor a teremőr ki akarta vinni, eszméletre tért, de sírógörcsöt kapott és formális dulakodás lört ki az asszony i és a leremörök közf. A folyosón sem tért egészen magához, a harmadik emelet ablakából le | akart ugrani. Csak nagynehezen sikerült annyira lecsendesíteni a síró asszonyt, hogy kárt ne tegyen magában, majd hozzátartozói levitték az épületből. Az indokolásban a bíróság kimondotta, hogy a bűncselekmény mozgatója az asszony volt, aki ki akarta zárni férjét a közszerzeményből, ezért vetle rá fiát. hogy ülje nií'g az apját. A fiu az apját először elevenen akarla felakasztani, de mert az asszony tartott attól, hogy az öreg védekezni fog és segítségért kiált, elvágta az apja nyakát, majd kiment az istállóba. Félóra múlva visszament, inégegyszer belevágott az apja nyakába, majd a testet feltette a jászolba, szalmával betakarta, petróleummal leünlülte. végül meggyújtotta. Idb. Pap Flóriánnéval tolmács utján közölték az ítéletet. Az asszony hangos zokogásba tört ki. a fiu azonban cinikusan, hallgatta végig a halálos ítéletet. Az ítélet eílen mindkél vádlott felebbezett. Az ügyész az elsőrendű vádlott Ítéletében megnyugodott, a másodrendű vádlott ítélete ellen fe lebbezett. Tóti) Károly relcior csüiöríöKön a felsőíjászban felsszólal a »Tóíágas«~ügyben. Az egyetemi tanács elrendelte a vizsgálatot Mészöly ellen. A szegedi egyetem kedden délután a következő •kommünikét juttatta el a Dél magyarország szerkesztőségéhez: A Ferenc József-Tudományegyetem tanácsa ma délelőtt rendkívüli közgyűlésen tárgyalta dr. Mészöly Gedeon egyetemi nyilvános rendes tanárnak az egyetemi tanácshoz intézett következő beadványát: Tekintetes Egyetemi Tanács! A »Tótágas« cimü darabom előadatása ügyében sürgős vizsgálatot kérek magam ellen. Vagyok a tekintetes tanácsnak Szegeden, 1927 május hó 31-én alázatos szolgája dr. Mészöly Gedeon egyetemi nv. rendes tanár. Az egyetem tanácsa dr. Mészöly beadványát tárgyalás alá vette. Ez alapon ellene a vizsgálatot elrendelte. Ezenkívül megállapította a tanács azt, hogy az egyetemi tanárok Szegeden megtartott összejövetele ügyében sem az előkészítést, sem a rendezést tekintve az egyetemi tanács, igy maga az egyetem ebben részt egyáltalán nem vett. A »Tótágas« ügyében egyébként Tóth Károly rektor, az egyetem felsőházi képviselője a felsőház csütörtöki ülésére a felsőház elnökétől napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. a polgármester rendelte el 99 ** 99 (A Délmagyarország munkatársától.} A Délmagyarországnak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy Mészöly Gedeon egyetemi tanárt azon az alapon, mint ahogy a politikusok akarják, nem lehet és nem szabad felelősségre vonni a Tótágas megírásáért, illetőleg szinrehozataláérL Ezt az álláspontunkat röviden már kifejtettük és erről szól mai vezércikkünk is, amelyben, mint mindig, most is személyektől és testületektől függetlenül csak az igazságot nézzük és vitatjuk. A Tótágas szinrehozatala körül azonban olyan dolgok történtek, amelyekért már kell valakinek a felelősséget viselni, épp azért szükségesnek láttuk a bemutató előadás előzményeit felderíteni és nyilvánosságra hozni. Ezek az előzmények a következők. Mészöly Gedeon már hónapok óta tárgyalt a házikezelés alatt álló városi szinház vezetőségével a darab előadásáról. A Tótágas kéziratát át is adta Fodor Jenő tanácsnoknak, a szinház adminisztratív vezetőjének. Fodor tanácsnok talán egy felvonás! át is olvasott a szerencsétlen darabból, azután áladta a szinház művezetőjének, Mátray Ernőnek, aki viszont tovább adta azt a szinház rendezőjének. A színházban átolvasták a darabot és megállapították, hogy az nem színpadképes, hogy bemutatása feltétlen bukást jelentene. Ezt udvariasan közölték is Mészöllyel, aki azonban elhatározta, hogy darabját minden körülmények között előadatja. Ajánlatot fett a városnak, hogy a Tótágas előadására bérbe veszi a szegedi színházat, hogy a várost megszabadítsa az anyagi kockázatoktól. Akkor erkölcsi felelősségről még nem volt szó.