Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-03 / 127. szám

2 DÉLMAGYAROHSZÁG 1927 junius 3. deke az országnak ez a szerződés. A javaslatot elfogadja. Zselénszky Róbert gróf Mussolini érdemének tudja be, hogy az általános titkos váktszlójogol korlátozni szándékozik, ami tudvalevőleg sok IHíjnak a forrása. A földbirtokreform kérdését is szóváteszi, amely szerinte okozója a nagybirtok és középbirtok válságának, ltadik János gróf: A miniszterelnök Zalaegerszegen bejelentette az aktiv külpolitikát, amit ő helyesel, ha ez minél több barát megszerzését célozza. Ila azonban azt jelentené, hogy olyan szerződéseket akar kötni, amelyek bennünket is magukkal ránthatnak, hu a velünk barátságos állam egg harmadikkal konfliktusba keveredik, ellenvéleményt volna kényleien bejelenteni. A semlegesség megtalálása a fontos, amellett, hogy aktiv külpolitikát kell folytatnunk. Bethlen azt mondja, hogy a parlamentárizmus csődjével állunk szemben. Állást foglalok ez ellen. A III. tnternacionale ugyanezzel a kijelentéssel csalogatja magához a II. Internacionálé!. Ezt az irányzatot támasztjuk alá, ha a parlamenti rendszer megszüntetésére törekszünk. Mentül jobban uralkodik az önkény, annál könnyebben jönnek léire a kirobbanások. A parlament bizlositószelep. Bizonyos osztályokat nem szabad földalatti munkára szorítani. Nem helyeslem a miniszterelnöknek azt a kijelentését sem, hogy a szociálisták és a kommunisták céljai azonosak. (Nagy zaj.) Felkiállások: Pedig ez igy van! Hadik János gróf: A gyakorlatban ez nem áll meg! A kormánynak a szociálisták áramlatát kel! erősíteni, amelyik szemben áll a kommunizmussal. A szociáldemokráciának nvillan kell harcolnia a kommunizmus ellen. Ehhez természetesen szükség van a gyülekezési jog biztosítására. — Engem egy világ választ el a szociálisIáktól, de az a véleményem, hogy csak alkotmányos fegyverekkel harcolhatunk ellenük. Nekünk kötelességünk minden diktatúrával szemben állást foglalni és egyesíteni a szociális tényezőket és nemzeti faktorokat az ország jobb jövője érdekében. Eszterházy Pál gróf felszólalása ulán Bethlen István miniszterelnök szólal fel. — Csak békés külpolitikai célokat tartok szem előtt. Külpolitikai aktivitásunk lehetősége indította a kormányt arra, hogy más országokkal érinkezéslie lépjen. Az olasz-magyar szerződés nem szövetségi szerződés, nőin konkrét kötelességeket ró a két népre, hanem barátságos magatartásról beszél. Nincs éle a a szerződésnek semmiféle harmadik állammal szemben A miniszterelnök azután Iladik beszédére válaszol: — 1 ladik János — mondja — hamisan fogta fel a zalaegerszegi kijelentéseimet. Azt mondottam, hogy a végcélok tekintetében a a bolsevisták, szociálisták és kommunisták közöli nem látok különbséget. Amig a kommunisták nyíltan akarják céljaikai elérni, addig a szociáldemokraták a demokráciában rendelkezésre álló fegyverekkel harcolnak. Ha a demokrácia eszközei felhasználhatók arra, hogy a kommunistákkal azonos céljaikai elérjék. akkor ez a demokrácia korrektúrára szórni és la demokrácia eszközei revíziót kívánnak. 1918-ban a magyar szociáldemokraták a bolsevistáknak vetették meg az ágyat. Lábbal tiporták a szabadságjogokat 1919-ben, ugyanezek egyesültek Kun Bélával, akkor megfeledkeztek a nagy különbségről, amely őket a kommunistáktól elválasztja. A magyár politikai élet egészséges kifejlődéséi nem attól várom, hogy a második inlérnacionalisták táborát támogassam a harmadik internacionalévál szemben, hanem attól, hogy egészséges polgári OSZlály teremtődjek és a munkásosztály elforduljon a szociáldemokratáktól és nemzeti alapra helyezkedjék. A mun k ás Ságot a szociálisták terrorja alól akarom felszabadítani. Kérem a javaslat elfogadását. A felsőház ezulán az olasz—magyar javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. Az elnök negyedháromkor az ülést bezárta, a legközelebbi ülés holnap 10 órakor lesz a mai napirenddel. Bud János bejelentette a Házban, hogy szó sem lehel a hadlkölcsönök valorizálásáról, Elfogadták az appropriációs javaslatot. Budapest, junius 2. ZSltvay Tibor elnök a képviselőház csütörtöki ülését féltizenegykor nyitotta meg. Fáy István kormánypárti az első felszólaló, aki a határmenti vidék súlyos gazdasági helyzetét leszi szóvá. l'ropper Sándor a közéleli tisztaság megteremtésének szükségességéről beszélli, — A sajtókritika hiányzik ebben az országban és. a tiszta közszellem. Engedjék meg, hogy az újságíró elvégezhesse a társadalom tisztilómunkáját és ezért ne zárják öt börtönbe, hanem állítsák tizeinkét polgár lelkiismeretének bírálata elé. Ez a parlament a diktátorok parlamentje. Figyelmen kívül hagyják az ellenzéki panaszokat. A sajtó és a kritika szabadságán kivül a szólásszabadságol is elkotnozzák ebben az országban. Szóváleszi a latlersali népgyűlésen történteket. Elpanaszolja, hogy az iigyeleles rendőrlisztviselő megvonta tőle a szót, amikor Garami Ernő nevét emlitette. Kuna I'. András: Garami Ernő hazaáruló! Erre a kijelentésre óriási botrány tör ki, a szociálista képviselők helyükről felugrálva a padokat verdesik és ugy kiáltozzák Kuna P. felé: — Vén hülye! Ostoba fráter! llazug rágalmazó! A csend helyreálltával Zsitvay elnök Rt-isiugert rendreutasítja. l'ropper Sándor: Garami Ernő akkor fontos tényező lesz ebben az országban, amikor a Rakovszkyakra, Sztranyavszky- és Scitovszkykra emlékezni sem fognak. Garamival akart országos politikát csinálni 1918-ban gróf Bethlen István miniszterelnök. A kormánypárl jelenlegi urai közül igen sokan hemzsegtek Garami előszobájában. (Zaj és ellentmondás a jobboldalon.) Ezután felolvassa Garami üzenetét, amelynek felolvasásában a rendőrség ől megakadályozta vasárnap. Garami ebben az üzenetében szózalol 'intéz a nemzet minden tagjához, hogy harcoljanak az általános titkos választójog érdekében. Majd kijelenti Propper Sándor, hogy most kezdődik meg majd csak igazán a harc a választójogért. Ezután hosszasabban foglalkozik a zalaegerszegi és kecskeméti választásokon történlekkel és ostorozza a kormányzatnak erőszakos választási eszközeit. Gazdaságpolitikái kérdésekkel foglalkozik. Ma minden jog a nagybirtoké, legyen azé minden kötelesség és teher is. Felszólítja a kormánypárti képviselőkel, hogy akár inkognitóban is, járják egyszer végig a prolelár-nyomorlanyákat. ahol a prolelárgyermekekel patkányok rágják. Nézzék végig a szemétbe furt ödvakat, amelyekben munkások laknak. ftabasí Halász Móric: Tudjuk! l'ropper Sándor: Ila tudják, akkor vessenek szántót n lelkiismeretükkel, mert igy nagyobb a felelősségük. Kérdi, hogy mi lesz a politikai amnesztiával? Hajlandó-e a kormány a politikai elitéltek előtt megnyitni a börlönajtókat? — Égbekiáltó igazságtalanság, hogy újságírókat megláncolva visznek a Markó-uccai fogházból a gyűjtőfogházba, ezzel szentben közönséges bűntettesek kitűnő helyeken tartózkodnak. Vallja be a kormány, hogy nem képes konszolidációt teremteni és vonja le a konzekvenciákat. Az appropriációs javaslatot nem fogadja el. Peethy I'ál igazságügvmíniszler beterjeszti ezután a bünlelönovellál. Csontos Iinre a következő szónok: Kijelenti, hogy a fővárosban csak lakók és háziurak laknak és a vidékinek semmi köze sincs Budapesthez. Bud János pénzügyminiszter emelkedik ezután szólásra. — Sokan kifogásolták, hogy fölöslegekkel dolgozunk. Ezen a téren azonbau nagy óvatosságra van szükség, mert hiszeu nem bizonyos, hogy ezek a fölöslegek álltndóaknuk fognak bizonyulni. Kijelenti, hogy a kormány a ltadikölcsönvalorizáció kérdésében megmarad azon az állásponton, amelyet eddig vallott. Ma nem tudunk valorizálni, mert az állam helyzete ezt nem engedi meg, ellenben segítségére jövünk majd azoknak. akik összeroppantak. Ezulán a külföldi kölcsönök kérdésével foglalkozik a miniszter. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a külföldi kölcsönök a tőzsdén keresztül fognak befolyni az országba. Ennélfogva kötelességének larlja figyelmeztetni a közvéleményt, hogy a tőzsde nem lehet játékszenvedélyek lebonyolításának sjiwhelye ugy, mini aflogy ez a múltban volt. A pénzügyminiszter igy fejezle he beszédét: — Szilágyi Lajos képviselő ur felszólított arra, hogy lávozzant helyemről, ha jtetn tudom a húrt ikölcsön valorizáció kérdését megoldani. Erre a kérdésére az a válaszom, hogy helyemen maradok, mert lelkiismeretem ideköl. A pénzügyminiszter beszéde után a Ház elfogadta az appropriációs javaslatot, majd a benyújtott javaslatok feleli döntött és az összes javaslatokat elutasította. Az elnök ezután szünetet rendelt cl. Szünet Után a javaslat részletes tárgyalására tért át a Ház. Az első [ételnél Stransz kifogásolta, hogy a pénzügyminiszter válaszában nem adott elfogadható okot arra nézve, hogy a beruházási tételeket miért nem vették fel a költségvetés keretébe. Bud János sajnálattal látja, hogy beszédével nem győzte meg Strauszt, de álláspontján nem hajlandó változtatni, leszögezi, hogy államkölcsönöket ma felvenni nem könnyű dolog, de kérdezi, lvogy az állam érdekeit szolgálta volna-e további kölcsönök felvételével. Л 4. szakasznál, amely a feleslegekről szól. ismét Slrausz szólalt fel. Bud szerinle szándékosan feleslegekkel dolgozik, ahelyett hogy ezekel az öszszegeket a valorizáció céljaira és a közalkalmazottak anyagi helyzetének a javítására fordítaná. Bud János: A valorizációval kapcsolatban kijelenti, hogy a nyugdíjas magánalkalmazottak érdekeli a nyugdíjtörvény szigorú végrehajtásával fogja megvédeni. A 8. szakasznál, amely az állami számvevőszék ellenőrzésének egyszerűsítését célozza, Slrausz István felszólalásával azt bizonyítja, hogy a szakasz megfordítja az állatni számvevőszék által eszközlendő ellenőrzést. Indítványt nyújt be u szakasz törlésére. Nánássy Andor felszólalása után Szabó Imre csatlakozik Slrausz indítványához. Bud János kijelenti, hogy nincs szó ill arról, hogy az állami számvevőszék ne gyakorolhassa az ellenőrzési jogát. A szakasz csak arról intézkedik, hogy az állami számvevőszék ellenőrzése alkalmazkodjék a költségvetési rendszerhez. A szakaszt eredeti szövegében fogadták el. Strausz indítványát elvetették. Ugyancsak eredeti szövegében fogadta el a Ház a 9. szakaszt is. Szilágyi l>ajos kérte ezulán Budot, vegye revízió alá a hadikölcsön valorizációja ügyében kifejlelt álláspontját, mire Bud János kijelentette, hogy a mai helyzetben egyetlen kormány sem vall hatna más álláspontot, mini amit ez a kormány. Az eredeti szöveget fogadták el. Ezután Temesváry Iinre előadó javasolta egy uj szakasz felvételéi. Az egyes pénzügyi tartozások átértékeléséről és a bíztositási dijak fizetéséről szóló térvény kapcsán kötelezték Budot, hogy az azokkal kapcsolatos egyes rendelkezésekre nézve. junius 30-ig terjesszen be törvényjavaslatot. A költségvetés elhúzódó vitája miatt azonban a határidő betartása nem volt lehetséges, ezért kéri uj szakasz felvételét, amely e határidőt ezév december 3Ö-ig meghosszabbítja. Hassay Károly: Tiltakozik ez elten, mert az ilyen eljárást nem tartja komolynak, visszautasította azt is, liogv a határidő he nein tarlására nz ódiumát az előadó és a kormány a törvényhozásra állítsa. Bud János: Elismeri, hogy a megoldás módjával még nincs tisztában, de nem is foglalkozhatott vele, mert hosszú időn keresztül a páriáméul foglalta el az idejét. Az ügy érdekében kérte a határidő meghosszabbítását. A Ház a szakaszt az előadó pótlásával fogadta el. A végrehajtásnál/szóló szakasznál Slrausz iuditványozta. hogy a végrehaj lássál ne csak a pénzügyminisztert, hanem a miniszterelnököt és a legfőbb állami számvevőszék elnökét is bízzák meg. A Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. Ezzel részleteiben is letárgyalták az appropriációs javaslatot, mire Kálmán Jenő a zárszámadási bizottság, Kubinek István pedig a mentelmi bizottság jelenlését terjesztette be, majd az elnök papirendi indítványt tett. . Az ülés. háromuegycdltalkur éri végftt Л legszebb nöiUalapoK a legolcsóbban ICnitiealnél sszereszQetőlc be Sxeged, IsKola-ucca 26.