Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-23 / 142. szám

1927 június 23. DÉLMAGYARORSZÁG n—Bmnii mim i ajoan 3 Harc a lakásokéri ? Mindennap nagyobb arányokat ölt az a mozgalom, mely a fővárosban indult meg és célja a lakásforgalom felszabadilásának elhalasztása. A lakóvédelmi bizottságok itt Szegeden is sorra alakulóban vannak. Ezek a bizottságok gyűjtik az alábbi szövegű memorandumhoz az aláírásokat. A magyar Kormányhoz! Alulírottak tisztelettel kérjük a magyar Kormányt, méltóztassék az 1924. évi IV. t.-e. 2. S-a A) melléklet C) fejezel 7. bekezdésében foglalt fölhatalmazás alapján az 52M—1926. >1. F.. «zámu rendelet intézkedésétől eltérően 1. a lakások és lakásnak tekintendő helyiségek bérét az alapbéreknek l 9 2 7. é v i m á j u s hó 1-é n fizetendő 6.» százalékos szia von alán megrögzíteni; 2. a lakások és lakásnak tekintendő helyiségek bérletének szabad fölmondási időpontját a gazdasági helyzet megjavulásáig. de legalább 1 929. ni á j u s 1 -i hatállyal ! 9 2 fi. november 1-ig kitolni; 3. továbbá minden intézkedést meglenni, hogy a fönti időpontra oly n a g y számú és olcsó lakás termeltessék, hogy a szabadforgalomra való útiérés a lakosság mindennemű inegt rheltelése nélkül történhessék meg. Tiszteletteljes kérelmünk megindokolásában hivatkozunk arra, hogy a kérvényt aláíró és minden társadalmi osztályhoz tartozó polgárok gazdasági helyzete az utóbbi évek «.órán oly nagy mértékben íeromlotl. hogy életlartásuk teljes veszedelembe döntését jelentené a lakliér^-k további emelése és a lakások kötött forgalmának fölszabadítás». Bízunk abban, hogy a magyar Kormány tiszteletteljes kérelmünket kedvezően intézi el és vagyunk mély tiszteleltei: (Aláírások.) A lakásforgalom kötöttsége — mindaddig, inig megfelelő mennyiségű lakás nem áll rendelkezésre és a gazdasági viszonyok meg nem javulnak —, egyaránt érdeke minden bérlőnek, legyen az munkás. tisztviselő, magánalkalmazott, iparos, kereskedő, orvos, ügyvéd, ¡ró. mérnök, stb. Bár ezt a mozgalmat a magyarországi szociáldemokrata párt vezeli és teszi országossá, nem pártügynek tekinti, lianem minden bérlő exisztenciálís érdekének. F.zért szívesen veszi pártállásra és foglalkozásra való tekintet nélkül ez akcióban való részvételét mindenkinek. A szegedi központi lákóvédelmi bizottság felkér minden bérlői, hogy a fenti szövegű memorandumot, melyet egy monstre-küldöttség fog a fővárosban a kormánynak átadni, Írja alá! Aláírások eszközölhetők a küziwntí lákóvédelmi bizottság irodájában llétvezér-u. !). II. emelet reggel í) órától este 8 óráig egész napon át. Ugyancsak eszközölhetők a körzeti lákóvédelmi bizottságoknál is, melyek lakásukon fogják a bérlőket felkeresni. Minden bérlő csak egy aláírást adjon! Üdvözlettel: a szegedi központi l.ikóvédehni bizottság. A Zrinyi-uccai Fekeíefids lesz az ipartestület székháza ? (A Délmagyarország munkatársától) Rész« letesen beszámolt a Délmagyarország azokról az eseményekről, amelyek legutóbb játszódtak le a szegedi ipartestület székháza körül, amelyet — mint ismeretes — a város meg akar váltani ez egyetemi építkezésekkel kepcsolalben. Az ipartestület vezetősége — mint annak idején jelentettük j— súlyos vereséget szenvedett a megváltással kapcsolatban, amikor beterjesztette javaslatát. A testület közgyűlése által kiküldőit bizottság az elmúlt napokban folytatta tárgyalásait az ügyben, hogy az iparosság megfelelő székházat kap* jon a régi épület helyett. A bizottság legutóbb elsősorban abban a kérdésben tárgyalt, hogy kiválassza azokat az épületeket, amelyek alkalmasak volnának az ipartestület céljaira. Különböző épületek kerültek szóba és minden egyes épület mérlegelése után a bizottság az elmúlt napokban „kiszállott a helyszínre" és megtekinlette a Jl tanács ujablt alkut kezd a gázgyár bécsi igazgatóságával a külvárosrészi világítás ügyében. A Külvárosi „vezérek' feleslegesnek tartottak minden további tárgyalást. ( A Délmagyarország munkatársától.) Szc •dán délután négy órakor ült össze a városháza tanácstermében a polgármester elnökletével az a vegyes bizottság, amelynek a gázgyár világítási ajánlatát kellett letárgyalnia, hogy javaslatot legyen a tanácsnak. Á bizottság azonban, amclv néhány városatyából és szakemberből, azonkívül a külvárosrészek meghívott »vezéreiből« rekrutálódott, teljesen elvesztette a tárgyalás fonalát és az ülésen a legteljesebb káosszá zavarodott a meglehetősen egyszerű kérdés Azok az urak, akik az utóbbi időben kisajátították maguknak a külvárosrészekben a »vezető pozíciót« és most bámulatraméltó energiával harcolnak nem annyira a külvárosrészek és a város érdekeiért, mint inkáob állítólagos népszerűségük növeléséért és biztosításáért és akiknek minden igyekvésiik abban merül ki, hogy a Klebelsberg-bankettrc összegyűjtsék az ezer résztvevőt, ezen a komoly tárgyaláson is a néptribun szerepét szerették volna alakítani. A hozzánemértés, a viszonyok leghalványabb ismerete és a város egyetemes érdekeire való tekintet nélküi pattogtatták el felszólalásaikat, amelyek két célt is szolgáltak egyszerre: Az egyik cél volt a szent népszerűség, a másik pedig a városi hatóság jóindulatának és elismerésének megszerzése ... A vegyes bizottság ülését, amelyen körülbelül húszan jelenlek meg, négy órakor nyitotta meg a polgármester. Buócz Károly műszaki lanácsos ismertette a gázgyár igazgatóságának a külvárosrészek világitáshálózat ára vonatkozó ajánlatát. Elmondotta, hogy az ajánlal szerint a negyvenkétezer méter hosszúságú vezetékhálózat és a hozzá szükséges transzformátorok 700.000 pengőbe kerülnek, a telep megfelelő kibővítéséhez szükséges gépek 800.000 pengőbe, ezenkívül a gázgyár évente 20.000 pengő hozzájárulási kér a várostól azért, hogy az uj vezetékhálózatba kapcsolt áramfogyasztók, ugy a város, mint a magánosok a Belvárosra érvényes egységáraknál ne fizesse -ck számításba jöhető házakat. A bizottság az első szemle után ugy gondolia, hogy az ipartestület céljainak tatán legjobban a Zrínyiés Somogyi- ucca sarkán levő Feketeház jelelne meg. Ez ez épület helyiségeivel, valamint beosztásával — legalább az első gyors szemle után — alkalmas volna az ipartestületi éleire, valamint központi fekvése miall is szimpatikusná* találták a bizottság tagjai ezt a tervet. Az előzeles helyszíni szemlék után most a bizottság ugy határozott, hogy megkezdi a tárgyalásokat a Feketeház tulajdonosaival az épület eladása tekintetében. A tárgyalásokat a legközelebbi napokban megkezdik, természetesen ma még nem lehet tudni, hogy a tárgyalások milyen eredménnyel fognak járni. A bizottság mérlegelni fogja a különböző szempontokat iparosérdekekből és azután határoznak majd az uj széképü'ei ügyében. többet Kívánja ezenkivül a gázgyár azl is, hogy a város az uj hálózatba kapcsolandó uccalámpákkal évente legalább 65.000 pvigö értékű áramot fogyasszon el. Buócz Károly előterjesztése után megindult a vita. Wimmer Fülöp szólali fel elsőnek. i | Részletesen kifejtette, hogy a vezetékhálózat ki| építésére szükséges 700.000 pengő ellen senkinek • sem leliet kifogása, azonban teljesen indokolat1 lan, hogy a gázgyár a városra hárítsa át a telep belső kibővítésének költségeit is. Ennek semmi ! köze sincs a külvárosrészek világítási hálózatá' hoz. Mivel azonban n gázgyár a jelenleg érvénv\ ben lévő szerződés értelmében nyolc év múlva ' a város tulajdonába kerül, a városnak is érdeke, ! hogy a tele]) kibővítése megtörténjen, de nem j olyan feltételek mellett, ahogyan azl a gázgyár i kívánja. Kezdje el a gazgyár a beruházások í amortizálását mindjárt az eíső esztendőben és ! ne öl. hanem legalább hét percenttel amortizáljon, i igv nyolc év alali a beruházások összegének öt! veuhat percentjét törlcsztené le. Kívánatosnak i tartja végül Wimmer azt is, hogy a telep kibővitéi séhez szükséges gépek beszerzésénél a város haj tósága gondoskodjon a közszállitási szabá! Ívok betartásáról, j Wimmer Fülöp után dr. Kovács József szólalt tel. Kifejtette, hogy a szerződés értelmé b e n a g á z g y á r m i n d e n etlcnszolI g á 11 a t á s nélkül lenne k ö 1 e 1 e s kiterjeszteni a világítási hálózatot és k ij b ő v i 1 e n í a lel e p é l. ha a szerződés erre vo' nalkozó rendelkezéseit nem függesztette volna fel i az a kormányrendelet, amely az egységárak megi állapítását a döntőbíróságra hízta. Ha a városnak j sikerülne megszüntetnie a döntőbíróság hatáskörét. akkor a szerződés értelmében kötelezhetne a . gázgyárat a világítási hálózat kiterjesztésére. Nem ; tartja indokoltnak ő sem. hogy a telep kibővitéséí nek költségeit a város vállalja, mert abban az esetben, ha a gázgyár nem vinné ki az áramot a i szomszédos községekbe, akkor nem lenne szükség a ¡< telep Kibővítésére, meri a jelenlegi berendezkedések is bőségesen elláthatnák a várost árammal. Magva r József felszólalásában kijelentette, hogy a jelenlegi körülmények között a városnak kell bizonyos áldozatokát hoznia, hogy a kiiivárosrészek végre világításhoz jussanak. Az amorti! záció kérdésében csatlakozik Wimmer Fülöp álj lásponljához. A helyzet ezután zavarodott ossz.-.. Hárman is beszéllek egyszerre, ! ugy, hogy alig léhelelt megérteni, miről is van I szó tulajdonképpen í - Én ugy látom, hogy a gázgyár egészen kulánsan járt el kiáltotta a nagy zajban a polgármester. — Kihasználva a kényszerhelyzetet lello hozzá Wimmer Fülöp Az a kérdés, meg akarjuk-e oldani kiiivárosrészek világításának problémáját — szólt ismét ¡i polgármeestcr. mire a bizottság tagjai kórusban válaszolták, hogy akarják. — Ezt valamennyien akarjuk — mondolla Wimmer Fülöp . csakhogy nem túlfizetéssel. Nagyon sokan ugy beszélnek i 11, mintha a gázgyár ügyvédjei lennének. Petrik Antal kezdett ezulán beszélni. Hűségnyilatkozatot toll a polgármesternek. Kijei: ítette, hogy minden tekintetben megbízik a városi hatóság bölcsességében. Hibáztatja az.ikat, akik le akarnak alkudni a gázgyár feltételeiből, mert szerinte minden további elkudozás a kérdés megoldásának elhalasztását jelentené. Taussig Ármin szólalt fel ezután és Wimmer Fülöp javaslata mellett foglalt ő is állást. Tonelii Sándor azt kérte. I;-.»«¡y a város hatósága a külvárosrészek világítási hálózatának kiépítésénél biztosítsa a szegedi kisiparosok és kereskedők érdekeit, ugy, hogy kötelezze a gázgyárat arra. hogy amil Szegeden be lehel szerezni, vagy meg lehel csináltatni, azérl ne menjen máshová. Semmi szükség sincs arra, hogy a secundár vezetékeket és a lakások belső világítási berendezkedéseit ne a szegedi kereskedőktől és iparosoktól szerezzék be, sőt arra sincs szükség, hogy a gázgyár szállítsa a magánosoknak a csillárokat. Pick Jenő szólalt fel ezután. Ugyanazt az ál-