Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-22 / 141. szám

1927 június 19. DÉLMAGYAKORSZAG »f WT 99 Az alispán mulasztási követelt el, de azért most már nem lehet Makó városát felelősségre vonni." Egy szegedi kereskedő érdekes valorizációs pöre Makó város ellen 204 kiló elkobozol! paprika miaít. (A Délmagyarország munkatársától.) Szilágyi József szegedi paprikakereskedő érdekes valorizációs pört indítóit Makó város ellen. A szegedi törvényszéken dr. Vadász Lajos törvényszéki biró a napokban tárgyalta Szilágyi keresetét és ítéletében elutasította a valorizációs kérelmet. A kereset szerint Szilágyi József 1917-ben paprikát árult a makói piacon. A paprika ára akkor maximálva volt, Szilágyi azonban nem tartotta be az előirt árat, hanem ennél jóval magasabb áron árusította paprikáját. A makói városi rendőrség erre a szegedi kereskedő paprikáját elkobozta és Szilágyi ellen árdrágítás cimén eljárás indult meg. A kihágási bíróság Szilágyit pénzbüntetésre itélte, 204 kiló paprikáját elkobozta és elárvereztette. Az árverés alkalmával .">301 korona folyt be. Szilágyi az ítéletei megfelebbezte Csanád vármegye alispánjához, aki a kihágási bíróság ítéletét megsemmisítette és a szegedi paprikakereskedőt felmentette a vád alól, anélkül azonban, hogy az árverés alkalmával befolyt összeg visszaadásáról intézkedett volna. Az alispáni ítélet Szilágyi tulajdonát képező 5301 koronáról megfeledkezett. Az alispáni határozat megállapította, hogy a paprika maximális árát csak az 1916. évre állapították meg, míg 1917. évben a paprikát már szabadon lehetett árusítani. Erre azután 1922-ben Szilágyi József pórt indított Makó város ellen és az elkobzott I paprika eladása folytán bevételezett 5301 ko- ! rónát valorizált értékben követelte vissza. ! A szegedi törvényszéken 1922. év óla folyik j a pör anélkül, hogy itélelet leheteti volna : hozni. A törvényszék ez ügyben megkeresle j Makó város tanácsát, hogy az 5301 korona > hovaforditását megtudja. A forradalom ki- I törése alkalmával azonban Makó város irattá- ; rát felégették és igy az összes kihágási akták ' eltűntek. Csanádmegye alispánja vizsgálatot, • később fegyelmit indított a városi kihágási ; bíróság vezetője ellen. A fegyelmi vizsgálat ; azonban eredménytelenül végződött. Nem sí- : kerüli megállapítani, hogy Szilágyi 530't ko- j rónája hová tűnt el. j A beérkezett iratok alapján azután dr. Va- j dász Lajos törvényszéki biró a napokban meghozta ilélelét az 1922 óta folvó érdekes valorizációs pörben. A törvényszék ítéletében kimondotta, hogy valorizációnak helye nincs. Szilágyi Józsefet keresetével elutasította. Az Ítélet indokolása szerint Csanád vármegye alispánja Szilágyi József ügyében, amikor a lefoglalt 5301 korona sorsáról nem intézkedett, tényleg mulasztást követett el, amiéri azonban Makó városát most már nem lehet felelősségre vonni. Még ebben az évben megkezdik a szegedi postapalota építéséi. (A Délmagyarország munkatársától.) Már évekkel ezelőtt felmerült az a terv, hogy a szegedi postaigazgatóság számára hatalmas központi palotát épitlet a kereskedelmi miniszter Szegeden. A posta a szükséges telket meg is szerezte erre a célra a Szegedállomás előtti részen, a terveket Hiiltl Rezső műegyetemi tanár készítette el, de az építést évről-évre halasztották, mert a kereskedelmi miniszter nem taláit rá fedezetet tárcája költségvetésének keretében. Legutoljára a most folyó költségvetés tervezetébe vetle fel a miniszter a szükséges összeget, a költségvetés bizottsági tárgyalásai alkalmával azonban kiesett ez az összeg. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, a városi mérnöki hivatal vezetője hétfőn Budapesten járt, ahol, mint újonnan kinevezett középitészeli tanácsos résztveti a középitészeti tanács alakuló ülésén. A műszaki főtanácsos kedden érkezeti vissza Szegedre és a Délmagyarország munkatársának elmondotta, hogy a középitészeti tanács ülése csak formai volf, az elnöki tisztségre ejtették meg a jelöléseket. Az öl jelölt közül a kormányzó fogja kinevezni az elnököt. Elmondotta még Berzenczey, hogy beszéli a szegedi postapalota ügyében Hültl Rezső professzorral, akitől a következőket ludla meg: A postapalota építését a legnagyobb valószínűség szerint még ebben az éoben megkezdik. Mivel a szükséges fedezet kieseit az uj költségvetésből, a kereskedelmi miniszter a második költségvetési félév megtakarításaiból szerez rá fedezetet és a jövő költségvetésbe véteti fel a költségekel. Ha ez a pénzügyi lerv sikerül, akkor a postapalota épitését még a nyáron megkezdik, Fajüédelmi tótágas a nemes liberá/izmus körül (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi egyetemet, ngy látszik, valami balvégzet űzi. Hz a balvégzet lehet az oka annak, hogy rövid néhány héten belül kélszer is tótágasra állt a világ az egyetemmel, illetve az egyetem j egy-egy professzorával kapcsolatban. Mészöly Gedeon a kisgazdákat állította szerencsétlen szatírájával tótágasra, most pedig a fajvédők esnek a fejükre attól a pohárköszöntőtől, amelyei Erdélyi l.ászló professzor mondott az elmúlt héten a S za b ó László tiszteletére rendezett vacsorán a nemes liberalizmus és a katolicizmus kooperációjának lehetőségeiről. A kurzus megfogyatkozott számú orgánumai a szó legszorosabb értelmében megvadultak attól, hogy egy egyetemi tanár, egy bencés pap el lud képzelni ilyen együttműködést, hogy ki meri ejteni száján a liberalizmust. Nem törődnek azzal, hogv Erdélyi László világnézete messze van az igazi libcrálizmustól. Nem veszik észre, hogy azokból a nyilatkozatokból, amelyek Erdélyi professzor tollából megjelennek, reakció is érzik. Csak azt látták meg. hogy a bencés pap leült egy asztalhoz dr. Szabó Lászlóval, a liberális sajtó egyik elismeri nevű publicistájával, aki történetesen magántanára is ugyanannak az egyetemnek, amelyen Erdélyi professzornak is katedrája van és ha már I leült, nem vágta a boros üveget az 'átkos dest- ! rukció fejéhez csak ugy. orgoványi módra, hanem konciliáns hangú köszöntői mondott. Rákiáltják tehát gyorsan az eretneket, jó hogy kommunistának nem nevezik és nagy méltatlankodásukkal talán el is érik, hogy Erdélyi professzor, a Szent Imre kör elnöke és a Katolikus Ébredés szerkesztője tényleg politikai eretnekké válik. Csokorba kötjük itt alább ennek az uj Tótágasnak a részleteit ugy, ahogy következtek egymásután, szép sorjában. Erdélyi professzor szerdán este mondotta el a Tisza kertjében bonyodalmat keltő pohárköszönlőjét, amelynek lényege az volt, hogy a katolicizmus és a nemes liberalizmus között ellentét nincsen. Ezt a beszédei leközölte harmadnap Az Est. utána megjelent a budapesti Uj N e mz e d é k első támadása Erdélyi professzor ellen. A Dél in agyar ország ugyanakkor interjút közöli Erdélyi professzorral és az interjú keretében a bencés paptanár részletesen kifejtette, hogy mit ért nemes liberalizmus alatt. Kiderült, hogy E rd é I vi 1 i b er á 1 iz in u s á n a k az igazi 1 i b er á 1 i z m u s h o z alig v a n valami k ö z e, legfeljebb annyi, hogy a társadalmi problémákat nem kívánja orgoványi módra elintézni. Másnap a Nemzeti t'jság intézett nyilt kérdést a megtévedi professzorhoz. Kérdőre vonta, hogy tényleg mondotta-e azokat, amelyek Az K s lben megjelenlek. Erdélyi professzor hosszú levéllel válaszolt a N e m z e t i' U j s á gnak. Ez a válasz ma jelent meg és többek közöit a következő érdekességek olvashatók benne: Biedl Samu zsidó hitközségi elnök amaz esi! közvacsorán szemközt ült vetem és hosszabb, szép beszéde végén reám tekintve beszélt arról is, hogy ő lehetőnek véli a klerikalizmusnnk és liberalizmusnak összemüködését a nemzet javára. Ez szíves felhívás volt arra, hogy cn is nyilatkozzam. Az volt a feladatom, hogy megkeressem a lehető udvarias választ az udvarias szép beszédre. Ennek az ulja a helyes megkülönböztetés., A klerikaüzmusnak rendszerint nem rokonszenves a jelenlése és holmi papi prepotenciára céloz, osztályuralomra, főleg a katolikus papság iölényességére, de kiterjesztik általában a katolicizmusra és a vallásosságra. Biedl ur itt kétségkívül a katolikusságot, vagy a vallásosságot szólítja fel a nemzeti érdekekben való közremunkálásra és segítő társul felajánlja a liberalizmust. A nemes liberalizmus benne van az igaz keresztény lelkűidben. a középkori klerikalizmusban is. mely szolgákat emelt fel magához és terjesztette a -.zabadságot, ily értelemben tehát nincs igazi ellenlét az igaz, s/.ép, jó érvényesülésének szab:idsága, liberalizmusa és a kereszténység közt. Mikor az én 1 a p o m. a Nemzeti U j s á g engem kérdőre von. akkor tulajdonképpen azt kérdezi: lehetségesnek tarlom-e a politikai kooperációi keresztények, katolikusok és liberálisok közt? Az egyház tiltja a liturgiái kooperációt másvallásuakkal, de nem tiltja a polilikni kooperációt, fin azt kérdezem: lehet-e résztvennie a Nemzeti Ujság-nak, tT j Nemzedék-nek a magyar liberalizmus fő ünnepének, március 1.Vének megülésében, marasztalásában? A katolicizmus és a nemes liberalizmus közt lehetséges a politikai kooperáció, sőt kívánatos. A vallásos zsidó és protestáns közelebb áll hozzánk, mint a vallástalan vagy hílközömhös katolikus. A zsidó vallás eredetileg isteni vallás Krisztusig. Folytatása és istenileg tökéletesített utóda a katolikus vallás, melynek isteni garanciái vannak a kősziklaalapon álló egyháza számára. S itt ősrégi ez a nemes liberális elv: In necessariis unitas in dubiís li' berlas. in omnihus charitas , vagyis: kell az i egység a szükségesekben és legyen szabadság a . többiben, de mindenben legjobb a szeretet . ! Ehhez a válaszhoz a Nemzeti t'jság a köi vetkező kommentárt fűzi: i »A levél figyelmes átolvasása után meg kell ál; lapítanunk, hogy a radikális lapok közlésével szemben való kételkedésünk nem volt a 1 a p t a 1 a n. Az, amit Erdélyi László dr. levele mond, egészen más, mint amit a radikális lapok közleménye a szájába adolt. örömmel állapítjuk meg. hogy a beszéd, amelynek ugyan nem minden részével érlünk egyet, nem azonos a radikális lapokban beállított beszéd értelmével és tendenciájával. Erdélyi László nyilatkozata különben a hirek rovatában, a p r ó b e t ü s, sűrű szedéssel jelent meg. Az egyház és a liberalizmus címen foglalkozik a fajvédők fájdalmával a csillagos cikkek szerzője, dr. Szabó László is a P e s l i N a p 1 6 mai számában. Ennek a cikknek csak az utolsó bekezdéséi igtatjuk ide, frappáns válaszként a fajvéilelmi fájdalomra: »Éppen ma olvastam azt a kedves dolgot, hogy Mexikóban a liberálisok keresztre feszítik és kivégzik a katolikus papokai Számítanak rá. hogy az ilyen hülyeséget is be lehel adni a népnek, vagy ami ennél nem kisebb baj: olyan tudatlanok, hogy nem tudják, hogy Mexikóban nem a "liberalizmus dühöng most, hanem a félvércsöcseléknek egy számbelileg kicsiny, de vérengző csoportja, mely nyilvánvalóan Moszkva Lefolyása alatt áll. Ha az urak tiltakoznak az ellen hogy a spanyolországi máglyákat az egyház nyakába varrják (s e tiltakozás jogos is), akkor hagyják abba azt a szellemi méregkeverésl. hogy a mexikói dolgokat egyszerűen a lilrerálizmus számlájára Írják. A 1 i b e r á 1 i z m u s. m elv a vall á s t ü 1dözí. maga a tökéletes abszurdum, mert aki l ü r clmetlen és másnak a v a 1I á s i m e g g y ö z ő d é s é t nem tisztel i, a z n e m lehel I i h e r á 1 i s. És aki nem röstelli valótlan állításokkal heccelni a népet. — az már II e m i s é r d e m 1 i meg a »kereszté n v n ev e t. De. ha már lólágas, hát legyen tótágas gondolja a budapesti ÍJj Nemzedék és Közéleti naivak című mai vezércikkében tajtékzó dühhel ront neki ismét Erdélyi professzornak. Kiragadjuk ebből a cikkből a következő sorokai: »Itt az ideje, hogy ezekre a |>oklok tetején holdkórosan alvajáró szendékre rákiáltsunk és megkérdezzük tőlük, hát vájjon csakugyan nem veszik észre, hova keveredtek, kicsodák és micsodára használják föl farkas-törekvéseik álcázására az ö bárányi szendeségüket? De baj van azzal, hogy ez a mondás ott hangzotl el, ahol elhangzott és azzal, hogy a tudós bencés pap poharának borával akarják megkeresztelni a Károlyi-forradalmat annak szellemi vezérei. Kérdezzük tisztelettel főtisztelendő Erdélyi László urat úgyis, mint katolikus papot, ugvis mint magyar hazafit és éleselméjü tudóst pont abban véli ő megtalálni a nemes liberalizmust, hogy valaki újságcikkekben gonoszul, durván beletörölte sáros cipőjét Pnohászka Ottokár szeplőtlen reverendájába? Mert a szegedi lakonfán ünnepelt férfiú többek közt ezl cselekedte. Csak egy magyarázat marad, mint lehetőség az a csodálatos naivitás, amelyen befelé olyan pokolian mulat magában ez a társaság, amelynek fejlett érzéke van az irónia iráni.. A koncertben a visszhangol a kurzus s/.egedi orgánuma képviseli. Másnapos cikkeiben leközli budapesti elvbarátainak írásműveit és kommentálja .a maga módja szerinl. Ahogy nekiindult a herce-hurea. egyhamar nem is érjük meg a végét. Hogyan is hívják Mészöly Gedeon darabját? T ó t á g a s ..,