Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-19 / 139. szám

4 EBI DÉLMAGYARORSZÁG 1927 junius ül. um DIVATCIKKEK Pollák Testvéreknél, Szeged, Csekonics u. és Széchenyi tér. Ingek, gallérok, nyakkendők sportharisnyák, zoknik csakis elsőrendű minőségekben rendkívüli olcsó szabóit árakon Miből lesz a cserebogár? Ezen a cimen Az ipar cimii lapban meg­jelent cikk felett nem lehet szó nélkül napi­rendre térni. Az ipar cimii lapot mi kis­iparosok tettük életképessé, a lap még meg sem születelt, amikor már Szendrénvi ur egy cipészszakülésünkön előfizetőket loborozott. Akkor erősen állította, hogy lapja nem po­litikával, hanem kizárólag közgazdasági ügyekkel fog foglalkozni és gyűléseinken több szaktársam, köztük Marosán Milán és a megcsúfolt Berg elnök ur is erősen exponál­ták magukat Az ipar életrekeltéséért. Sokan, köztük magam is, előfizettünk, noha kizárt­nak tartottam a lap politikától való men­tességél és kifejezést is adtam akkor ennek a véleményemnek. Szendrénvi ur a politikát akkor kizártnak tartotta, pedig akkor is ugy volt. mint most, a politika össze volt nőve a közgazdasággal, a kettőt egymástól elválasz­tani nem lehetett, a politika, bizony hozzá­tapadt betevő falatunkhoz is. Feltevésem be­vált, a lap az ígért kívánalmaknak nem fe­lelt meg, nem közgazdasági, hanem személyi politikát üz. Ezt igazolja e hó 4-iki számában megjelent úgynevezett cikk is, amelyben ki­gúnyol egy köztiszteletben álló iparost, aki közhasznú produktív munkát végez, aki a cipésziparosok szakosztályának az elnöke és mint ilyen, kötelességből megírja, hogy mit kíván a mindenkitől megrugdosott adóalany, a szerencséilen kisiparos. Ez a lap most már politikai utasításokat ad, neki olyan kisgazda­féle politika kell, hiszen köztudomásu, hogy ezek a kisgazdák tagadták meg programjuk sarkalatos pontját, az általános, titkos vá­lasztójogot Berg elnök ur néhány hónappal ezelőtt megírta a kisiparosok életbevágó szükségleteit. Ezt nem vette észre Az ipar, ezt nem telszelt neki feldolgozni, ő disztingvál. Nahát, tessék tudomásul venni, hogy mi kisiparosok nem tartjuk kívánatosnak az ipartestületi titkári állás betöltését. Ezt löbb szakosztály vezető­sége kifejezésre juttatta és őket Az _ipar még­sem bunkózla le. Kézmüveskamarapolitika kell Az iparnak, hogy az amúgy is agyon­nyomoritott kisiparos nyakára még több hi­vatalnok üljön. Hallottam még az ipartestület államosításá­ról is. Ezer tagdijat fizetünk. Segédet beje­leniünk. fizetünk. Kijelentünk, fizetünk. Ta­noncol szegődtelünk, fizetünk. Szabadítunk, fizetünk. Ha a segéd és mester közölt ellen­tét van, elintézi a munkaügyi bíróság, ha a tanonccal van ellentét, azt is elintézi a biróság. Ha Az ipar komolyan foglalkozna az iparos­ügyekkel, akkor a készáru behozatalaiból, a bőrkarlellről, közmunkáknak kisiparosoknak való juttatásáról írna. Nem tudom, mikor lesz a kisiparosoknak a parlamentben szó­» szólójuk. Di- egy biztos, a politikát leniről kell kezdeni. Mészáros Ambrus cipészmester. MMMMMAMMMMWMAMMMMMIMIMWtl Páris, junius hó. A muzsikusok szeretik a csöndet. Elegáns kis hotelszoba, az ablak virágos kertre nvilik. Az ébredő gyümölcsfák alatl nagyszakálu öreg muzul­mán lépeget imádságos könyvét lapozgatva. A kő­falon lusta macska sütteti magát az erős júniusi nappal. A város széle ez, nem is gondolná az ember, hogy a közelben Páris lázas iramú, tüle­kedő élete kavarog: Napi gond, politika, kenyér­harc, mind elpihen, semmivé porlad, itt e felej­tető csöndben, a némán csírázó föld, a részegítő lavasz balzsamos leheletétől. A hűvös szobában ülünk. A fal tele képpel, egy csodálatos szépségű fiatat leány arcképei. Velem szemben nagyon finom, nagyon halkszavu művész pihen. Most jött próbáról, szemüvege mögött még áradó, kavargó hangok, lihegő ritmusok fölparázsló tüze izzik. Arca sima, nyugodt, de keze, ez a vékony, ideges művész kéz, mintha fojtott indu­latoktól, titokzatos lázaktól remegne. Róth Feri hegedűművész, a világhírű Róth Feri vendége vagyok. Róth — Antal — Molnár — Van Doorn. Hetek és hónaitok óta ez a négy név kiált le a plaká­tokról, az újságok hasábokat irnak róluk. A párási, londoni és berlini lapok a világ egyik legjobb vonósnégyesének nevezik a Róth-quartettet. A Fi­garó, a Le Méneslrel, a Revue Musicale, a Le Courrier Musical, a Reaux-Arts, a The Chicago Tribüné, a Daily Express, a Manchester Guardian, a Daily News, a R. Z. am Mittag, a Berliner Tagc­blatt, nem is beszélve a spanyolországi, hollan­diai és egyéb lapokról, mind a legnagyobb elra­gadtatlás hangján írnak róluk. Maurice Ravel egyik nekem telt nyilatkozatában kijelentette, hogy vonósnégyesét a Róth-quarlcttől hallotta legtöké­letesebben játszani. Az életéről kérdezem. Mosolyogva, szerényen mesél az ifjúságáról: — 28 éves vagyok, Zólyomban születtem, Pesten nevelkedtem. Hubay Jenő és Kemény Rezső tanít­ványa voltam a Zeneakadémián, azuján elvittek katonának. Mikor visszajöttem. 1918-ban a pesli Opera első hegedűse lettem. 1920-ban jöttem el Pestről. Bécsben és Csehszlovákiában étem, majd Berlinben telepedtem le. A charlottenburgi opera első hangversenymestere lettem és nemsokára meg­alakítottam vonósnégyesemet. Első nagy sikeremet Berlinben arattam. Sokat kísérleteztem, míg végre megállapodhattam a mai összeállításban, amely vonósnégyesemnek végleges formája. Közel ü évig éltem Berlinben, tavaly azonban ideköltöztem Pá­risba. Játszottunk Európának majdnem minden nagyobb városában, kivéve Budapestet, ahonnan eddig még nem kaptunk megfelelő ajánlatot. (50 ina élő zeneszerzőnek müveit mutattuk be és is­mertettük az egész világon. Köztük Bartók, Kodály, Sehőnberg és Sztrawinszky, akinek föltétlen nagy­ságát vallom. Célunk, hogy az élő nagyságok és klasszikusok melleit a fiatat kísérletező zene­szerzők müveiből is mulassunk be. Ez utóbbiak közül Ilarsányi Tibort nagyon sokra értékelem. —- Mi volt pályafutásának legnagyobb élménye? — Keltőre emlékszem. Mikor Ferrucio B u­soninak, e krisztusi szellemű muzsikusnak el­liamvasztásánát játszottunk és itt Párisban. mikor Debussy özvegyénél, Debussy-quar leltjét játszot­tuk abban a szobában, ahol a mester komponálta. Igaz, volt még egy, amikor tavaly ellopták a hegedűmet, amely máig sem kerüli meg. — Tervei? Hatalmas aklaesomót vesz elő. Szerződések a jövő szezonra. Átlapozom és csak egy találomra í írok föl párat: G0 koncertből álló spanyolországi turné, Amsterdam, Baden-Baden, Frankfurt, Lon­don, Kopenhága, Bécs, Lipcse és újból Páris. Szerződések rádtóvállalatokkal, mint a West és Güddeutscher Rundfunk, öt éves szerződés az Odéon gramofonlemez-gyárral, évi 12 lemez le­játszására slb. stb. — Jövőre talán Budapestre is ellátogatunk — mondja. — Ki ez a szép lány? — mutálok az arcképekre. — A menyasszonyom. Nemsokára meg is lesz az esküvőnk. Néha gondolkozom, nem kegyet­lenség-e, hogy elviszem a szüleitől, besztercebányai hajlékából és nem adok neki nyugodt, családias ott­hont, hiszen kóbor művésze vagyok a világnak. De épületek majd egy kis villát, valahol délen, ahová meg-meglérek a feleségemhez és a gyerekeimhez (bizony erős, vidám gyerekeink lesznek I). Távol a koncerllermeklől, az ezerarcú közönséglől, bé­kében és boldogságban töltöm majd szabad hónap­jaimat, mint egyszerű férj és apa. — Engedjen meg még egy kérdést. Kielégiti-e teljesen, hogy mindig más ember lelkivilágának tolmácsolója? Nem komponál soha? — Dehogynem. Öt év óla dolgozom egy hegedű­versenyen. Csöndben, nyugodtan dolgozhatom rajta, nem kell a népszerűségre és a sikerre gondolnom, hiszen ezt a hegedű úgyis megszerzi nekem, őszintén, megalkuvás nélkül vethetem pa­pírra legféltettebb ti lkaimat. Kinézek az ablakon. Az öreg. Parisba szakadt tőrök egyre rója ájtatos sétáját. Róth Feri a ké­szülő hegedűversenyt tartja a kezében és elme­rülve nézi a kótal'ejekel. A hivők és az igazi művé­szek szerelik a csöndet.- Isten közelségét. Hont Ferenc. ft Számtalan film- és színpadi részben elevenedik meg EISEMANN nagysikerű dala „Cesx maga fusxt is az enyém" cimii szkeccsben. U [iiiiiniiiinniiinniirrxTlflP ÁRTFA GYÓGYFÜRDŐ Klimatikus gyógyhely. Vérszegényeknek, nöl balok ellen, idegeseknek, "rheumá­soknak és a légzőszervek hurutjainál a legkiválóbb orvo­sok által javalva. — Tel/ea napi penzió a fö­sxexonban Kc 35.— Csehszlovákia legolcsóbb für­dőhelye. Uj csehszlovák menetrend szerint elsőrangú vasúti összeköttetés és visszautazásnál itten 50o/o vasút: kedvezménv. Kérjen prospektust: IGAZOATOSAö BARDIOVSKfi KUPELE (Bártfa). B138 Kivánod a társadalmi békét? A Délmagyarország a társadalmi béke harcosa! mm0tmm0mi**m00itm*m*mim*imimmiimm «w mmmm mmmmmmmmtmmM^tmmmmtmimmmmmmtmm Róth Feri hegedűművésznél. Werner Krauss Verebes Ernő Lőtte Neumann a Fekete liliomban és az Aranyasszonyban hétfőn és kedden a KORZÓBAN. Galgóczi magántanfolyam és jogi szeminárium Budapest, VIII., Mária Terézia-tér 3. (Baross-u.l Előkészít középiskolai magánvizsgákra, érettségire, alapvizsgákra, szigorlatokra. Kitűnő jegyzetek. hs KERÉKPÁROSOK! Soha nem létezett olcsé árban vásárolhatnak: Elsőrendű gumikat, alkati észeket, felszereléseket óriási választékban. Tessék megovözttdni! Kerékpárok részletre Is! sie SZÍNTŰ LBIOSNÍL, Reform, palota, gőzfürdővel szemben OJ> cfoi3 W oi^amatdr csak Q8 Ivjs^leikric&ixTt kasaétfü Ax uf gáx- és napfény Agfa papírok megérkextek. Cemexek, filmek, vegyszerek, Röntgen anyagok és fényképező­gépek állandó nagy raktára. SANEBERG Szeged, Széchenyi tér 16. sz. Telefon 12-04. Dl/meníes sötétkamra Qasxnálai. SzTK Hunyadi iéri sporttelep. 854 I. osztályú bajnoki döntő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom