Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-16 / 137. szám

6 DFTLMAGYARORSZAG 1927 junius 16. a Rajnaiak Dilzgeu, s a Vadászok Jéger neve már mind rég feledésbe ment. — Szeged mindenkit és mindent magyarrá tesz, — múlhatatlanul és óhatatlanul magyarrá. A me­sebeli Főnix madár nem égett el annyiszor, mint ahányszor a tűz, a viz és ta vas elpusztította Szegedet, s ez a város nemcsak, hogy mindig feltámadt poraiból, hanem mindig magyarabbá is lett. Rettentő életereje, minden élő lényen és minden holt dolgon penetráló és mindent ma­gyarrá változtató varázsa tette a legmagyarabbá. — Külön néprajzi stúdiumot érdemelne a fel­sővárosi néplélek. Ezek az emberek százötven év\el ezelőtt még halászatból, vadászatból és ha­józásból éltek s lenézték az alsóvárosiakat, kik mi­vel mindig földművelésből és állattenyésztésből élnek, valószínűleg az Árpád idejében ill talált s a magyarságba már akkor beolvasztott őslakók ivadékai. Lokálpatriotizmusom nem terjed any­nyira, hogy a felsővárosiaknak csak a dicsősé­gét zengjem; elvégre ők csak 1750-ben asszimilál­ták a családomat; ők csak fogadott atyámfiai, s igy elpanaszolhatom, hogy reám ragasztották a hibáikai is: a demokrata kevélységet s a fel­sővárosiaknak azt a speciális rossz szokását, hogy semmit sem állhatunk meg szó nélkül, — mindent kritizálunk, törvényt, fejedelmet, sőt talán még püspököket is, ha nagyon elfeledkeznek maguk­ról. Nekünk nem imponál senki, főként ha sze­gedi ... Klauzál Gábornak a negyvenes években már óriási tekintélye volt az országgyűlésen, (hol persze nem Szegedet képviselte), az ország leg­első publicistájának tarlották s hirneve akkori­ban nagyobb volt. mint Deák Ferencé: de Sze­geden nem volt ölnél több ember, aki mást is tudott volna róla, mint hogy »meglehelős háza van a Piac-tér déli oldalán . — Ez a város még a politikát is lenézte egé­szen addig, mig Széchenyi le nem ment, hogy megpróbálja fölébreszteni. Nagyon nehéz feladat volt ez: a legnagyobb magyart a szegediek meg­hallgatták. de hallgatni egyáltalán nem hallgattak rá. Talán azért nem, mert gróf volt. Nemesség? Grófság? Az is megjárja. — de szegedi |>olgárnak lenni nagyobb dolog volt; a lakosság tizedrészét se vették be a polgárok közé. — Szeged volt uz egyetlen nagy város, mely nem volt megyeszékhely. A magyar politika hullámai, melyek a megyék nyugalmát annyiszor megzavar­ták, teljesen ismeretlenek voltak Szegeden. Ili nem juthatott semmi szerephez a dsentri, a város tanult liai nem viselhettek se megyei, se kor­mányhivatalokat, megmaradtak tehát a város fiai­nak. s amikor a harmincas, negyvenes években megindul! az alkotmány átalakulásának nagy fo­lyamata. ii főiskolákról hazaiért ügyvédek, or­vosok. indsellérek Szegeden egy egészen uj poli­tikái vezettek be: a városi |>olgárság demokrata politikáját. Ha feje tetejére állt is a Felséges Kamara. Szeged városa nem rakta az adófölös­legel a ládafiába liadilartalékul. hanem folyton építkezett belőle és invesztált, a vár katonai pa­rancsnokával minduntalan ujjal húzott, s hogy a maga polgárainak legkisebb jogát is megvédel­mezze. minduntalan követekel küldött Rérsbe az udvarhoz kérni, rimánkodni, s ha kellelt, vesz­tegelni. — Szeged város 1811-iki követi ulasilása hu­szonhat pontban olyan demokratikus követeléseket támasztott, melyeknek az 1818. március 15-iki pesti »tizenkél pont- csak igen halvány kópiája. Sze­ged ekkor már nemcsak »a közérdek alkotmányos és demokratikus szolgálatát kövelelte, hanem a negyvennyolcas törvényhozási megelőzve és túl­szárnyalva már az általános és titkos választói jogot is »Az idő lelkével előre kell menni!« Ez volt Szeged jelszava, mely a város két követét, Aiguer Ferdinándot és Szilber Antall az lSH-iki or­szággyűlés vezérei közé emelte. — Az 1849. év eseményei rombadöntöltek min­den reformot, annyira, hogy például Szeged még 18t>7-ben sem birt feltápászkodni: a városi vá­lasztásokon az intelligencia csúfos vereséget szen­vedett. De már 1868-ban megalakult a legelső Szabadelvű Kör uz országban, természetesen Sze­geden. melynek népéről a város hivatalos tör­ténetírója azt jegyezte föl. mint legnevezetesebb jellemvonást, hogy »Szeged társadalma a nemes felekezeti türelmetlenségnek és békességnek való­ságos ideálja . Ez a Szabadelvű Kör és a vele kooperáló ifjúságnak Közügyi Klubja, melyet a maradiak a »Hátulgombolósok pártjának csúfol­tak. kezdte meg Szeged reorganizálását, melynek egy egészen uj város leli volna az eredménye akkor is. ha 1879-ben a Tisza el nem söpörle volna a régit. ,- - A rekonstrukció után a kormánypárt és a függetlenségi párt Szegeden abban versenyzett egy­mással. hogy melyik demokratább és melyik li­berálisabb? Az egyházpolitikai reform mellé egyet­len város még Budapest sem sorakozott oly egy­értelműséggel. mint Szeged. — Hallom, hogy ujabban a háború óla kissé változott a helyzet. Azt mondják, hogy »Szegeden sokan behódoltak a kurzusnak . Na, nem olyan veszedelmes a dolog. Mennyien vannak azok az urak? Ezren? Kétezren? Hát le­gyenek háromezren! Fogadnék rá, hogy legalább a felerészük nem szülelelt Szegeden. Én egészen nyugodtan rábízom őkel Szeged őserejére, mely hamarosan nemcsak magyarrá, de a tö­kéletes jogegyenlőség, a felekezeti türelmesség és békesség, s minden szabadságjog törhetetlen hívévé változtat mindenkit, ki Szeged földjét tapossa és Szeged levegőjét szivja. — Mert Szeged, amióta csak megvan, »az idő lelkével mindig előrement és sohasem hátra! Esle fél kilenckor Szabó László tisztelői ben­(A Délmagyarország munkatársától.) Ba­logh Lajos törvényhatósági bizottsági tag szer­dán délelőtt ismét a vádlottak padján Qlt. Hóna alatt összekötözött mázsás aktacsomó­val már kora délelőtt fentjárt a törvényszék emeleti folyosóján. Az Ítélkező tanács elnöke, Vild Károly legutolsónak tűzte ki Balogh La­jos rágalmazási ügyét. A kora délelőtti órák­ban híre járt ugyanis, hogy Balogh védő nél­kül jelenik meg a tárgyaláson és maga fogja előadni védekezését. Az ügyészség kétrendbeli felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége címén emelt vádat Balogh Lajos ellen, amit ugy követett el, hogy 1926 január 16-án a város tanácsá' hoz beadványt intézett, amelyben Berzenczey Domokos műszaki főtanácsosról és Buócz Károly műszaki tanácsosról, mint közhivatal* nokokról azt állította, hogy mint a mérnöki hivatal vezetői a drága tatai szenet vásárol­tak az olcsóbb pécsi szén helyett és ezzel a várost érzékenyen megkárosították. — Megértette a vádat és bűnös-e ? — kér­dezte az elnök. — Nem vagyok bűnös — mondotta Balogh Lajos —, mert ugy tudom, hogy Magyarorszá­gon az ártatlanok büntetésére meg nem hoz­tak törvényt. A bűnös nem én vagyok, a bű­nös a városházán van. — A mérnöki hivatal súlyos visszaéléseket követelt el, — folytatta Balogh —. Hamis szakvéleményt adott a pécsi szénről. — Ha vannak, terjessze elő bizonyítékait. — Én akarok bizonyítani, megpróbálnám röviden előadni, de sajnos nem tehetem, mert 33 akta fekszik előttem és az mind bi­zonyíték. Majd felolvasom bizonyítékaimat. Balogh Lajos ezután hozzáfogott beszédé­nek felolvasásához. Hol emelkedett hangon, hol pedig alig hallhatóan olvasta fel beszé­dét. Először élettörténetének ismertetésén sőséges társasvacsorál rendezlek a kiváló publi­cista tiszteletére. Az első felköszöntőt dr. Erdé­lyi László egyetemi lanár mondolta, majd dr. Szabó László tarlóit mélyen járó beszédei. Jár­ni fogja a magyar városokat és falvakat, hogy szolgálni ludja a magyar békességet és a magyar jövőt. — Sok hálával tartozom Szegednek — mon­dotla —, remélem, fogok még valamit tenni tudni ezérl a városért, ennek a városnak társadalmáért. Felköszönlőket mondollak Lévai Jenő, dr. Szi vess v Lehel. dr. Biedl Samu, dr. Fülöp Zsigmond. Szűcs Nándor és Juhász Gyula. Dr. Szabó László és társasága csütörtökön még Szegeden marad. kezdte, majd hírtelen rátért arra, hogy a városi közalkalmazottak bünpalástolók és nem szolgálják a város érdekeit, Dr. Balázs Sándor ügyész: Én tiltakozom a védekezés ilyen módja ellen. A vádlott regényszerű felolvasást tart, kérem a tör­vényszéket, tessék kérdéseket feladni a vád­lottnak ... Balogh: Semmiségi panaszt jelentek be. Ugy látom, hogy engem már sehol sem akarnak meghallgatni. — Miért nem hozott magával védőt? — kérdezte ezután az elnök. — ön izgatott és igy nem tudja magát megértetni a bírósággal. — Most nincs védőm, de majd lesz — mondotta önérzetesen Balogh Lajos — és csak azt tessék megengedni, hogy felolvas­sam beszédemet. Nagyon rövid leszek... és egész éjjel dolgoztam beszédemen ... Mél­ózlassanak engem nyugodtan meghallgatni. Vild elnök: Mi nyugodtak és türelmesek vagyunk. Ön az izgatott. Ha ügyvédet foga­dott volna, milyen szépen tárgyalhatnánk. — Ez Így van, — mondolta Balogh —, de a bizonyítási anyag olyan nagy, hogy két hétig tartana el, amíg az ügyvéd át tudná tanulmányozni. — Különben itt van a Montanus füzete, — — folytatta nagy derültséget keltve Balogh —. Ebből mindent megérthet a bíróság. Elnök: Ebből nekünk is van elég, ugy, hogy még magának is adhatunk. Balogh: Én mártír vagyok. Halasszák el a tárgyalási, majd hozok védőt magammal. A bíróság ezután meghozta határozatát és felszólította Balogh Lajost, hogy 50 napon belül jelentse be védőjét. A tárgyalás berekesztése után Balogh bo­csánatot kéri a bíróságtól és a jóakaratú tanácsokra bejelentette, hogy a jövő tárgya­lásra védőt hoz magával. Nöí és férfi harisnyák Női la selyem flór 3'— Pengő. 908 Schweizi la selyem, szavatolt minőségű 8*— Pengő. PIHIRIf TFCTVFRFIf s®'yem flór divatzokni 1'70, 2*40, 3*— Pengő. rUL Lilit IColVCItLn harisnyák gyári raktáraiban Szeged. Csekonics ucca és Széchenyi tér Még ez sem ári meg WINTER kárpitos mun­kái tartósak és olcsók Szeged, Korona u. 3. Telefon 18-56. 564 Föld és házbirtokok7J& Pénzkölcsön közvetítés rövid te áratu és 35 éves, nagyobb kamatú kOtcsSnBk Illetékmentes konvertálása 1—2 százalék díj mellett. •CTDIt/ lklTH nyűg állpt. tan. ingatlan.(OFB 3910—1912) rC I nIN AN I AL áruforgalmi és pénzkOzvetltö Irodán tOrv. (Szeged— Csongrádi Stáció u. 8|b. 108 bej. cég, Szegeden, Széchenyi tér 7. sz. a. takarékpénztár palotája) II. em Telefonok: 3—20 jobbra. Lakást és » 3-38. Helyiségemet felmondták augusztus l-ig rendkívüli olcsón árusfíok mindenféle férfi és női fehéraemileket készen és mérték után, Baby dolgokat. Uj helyiségemről ezúton fogom értesítem L vevőimet. Özv. Löwy Józsefné keléngye Üzlete Szeged, Széchenyi tér, Boros üzlet mellett. 910 Balogh Lajos kijelentette a bíróság előtt, hogy mártírnak érzi magát és súlyos vádakat hangoztatott a városi mérnökség ellen. ,Igy nem íudja megértetni magát a bírósággal", — mondta a fötárgyalási elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom