Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-14 / 135. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 junius 5. Julién Luchaire hétfőn délelőtt Szegeden tartózkodott és megtekintette az egyetemi intézeteket. (A Délmagyarország munkatársától) Julién Ltlcliaire, a Oooperalion Inlellecluelte párisi intézetének igazgatója Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szalonkocsiján ma reggel M a­gvary Zoltán miniszteri tanácsos és Göllner Aladár dr. kíséretében Szegedre érkezett. A pálya­udvaron Tóth Károly rektor, Itiesz Frigyes prorektor és Zolnay Béla egyetemi tanár fogad­ták Luchairel, aki legelőször az egyelem köz­fkjrflí épületében lévő disztcrinel, a jogkari he­lyiségeket és a könyvtárat tekintette meg. A rektor átnyújtotta í.uchairenak az egyetemről készült fel­vételek albumát, valamint azt a munkát, amely az egyetem jubileumával kapcsolatos felvételeket tartalmaz a kolozsvári egyetem épületéről. A készülő uj klinikai telep megtekintése után a filozófiai kar helyiségei kerültek sorra, ahol első­sorban a francia fiotógiai intézet után érdeklő­dölt Luchaire és kilátásba helyezte, hogy a fraii­c i a k o r m á n y k ö n y v a d o m á n y a i b ó 1 a szegedi egyetem is fog kapni egy g y ü j­t e m é n y t. Az archeológiai intézetben Buday Árpád szak­szerű magyarázatait hallgatva, hosszasan időzött ti Cooperation lntellectuelle igazgatója, akinek meg­mutatták a Szeged körül végzett népvándorlás­korabeli sírok ásatásait. A kultúrpalotában Sebestyén Károly dr. ka­lauzolta a vendégeket, ahol Luchaire különösen a szegedi festők alkotásait csodálta. Ezután a tár­saság a város autóin a bőrgyógyászati klinikára hajláloíl, ahol dr. Poór Ferenc egyetemi tanár mulatta be az intézet felszerelését. Délben 1 órakor a Kass-szálló különtermében Tóth Károly rektor látta vendégül a fraucia de­legátust, akit H iesz Frigyes üdvözölt francia nyel­vű pohárköszön tőjében. Az ebéden jelen voltak dr. Szalav József kerületi főkapitány, Széky Tibor, Sc midi Henrik, H |i i n i s s Elemér,j Jankovics László, Buza László, Pelykó Já_ nos, Horger Antal, Barihók György, Ko­lozsvár}' Bálint. Kovács Ferenc és ínég szá­mosan. Tóth Károly rektor felköszönlő beszédében a nemzetek közölti morális békéről beszélt, majd Magyary Zoltán miniszteri tanácsosra emelte poharát. Julién Luchaire hosszabb beszédben válaszolt és mint a grenobli egyetem egykori tanára, kar­társi üdvözlettel fordult a jelenlévőkhöz. Felemli­lette, hogy miután néhány évvel ezelőtt alkalma volt látni a kolozsvári egyetem nagyszerű intéz­ményeit, most alkalma nyílik találkoznia a kolozs­vári magyar egyelem professzoraival, akiknek mü ködéséhez hitet és a jövőbe vetett reményt ki­vánl. Magyar y Zoltán miniszteri tanácsos felszóla­lásában arra kérte Julién Luchairel, hogy ez a látogatása, amely szorosabbra fonja Magyarország összeköttetését nyugat nemzeteivel, hamarosan megismétlődjék. Különös kedvességet adott az ebédnek az a felköszöntő, amelyet Csengery János proíesz­szor mondott el latin nyelven, hivatkozva arra, hogy a magyar nemzet mindenkor a nyu­gati civilizációnak volt részese. Luchaire kíséretével együtt a délutáni gyors­vonattal utazott vissza a fővárosba. » Négyezer szegedi iparost fognak megkérdezni, hogy ki legyen a testületi titkár/' Viharos támadások a cipészek ülésén egy szegedi szaklap ellen. (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipartestület cipészipari szakosztálya hétfőn csle népes ülést tartott, amelynek tárgysoro­zatán két pont is szerepelt. Az egyik az ipa­rosok nyugdíjügye, a másik Az ipar cirr.ii szegedi szaklájp támadása miatt az elnökség­hez inlézelt inlerjielláció voll. Az ülést Berg János nyitolta meg és kere­setlen szavakkal mondott köszönetet elnökké választásáért. Az elnöki bejelenlések során Marosán Mi­lán indítványára kimondotta a szakosztály, hogy tiltakozik a levente iparoskiállilások ren­dezése ellen. Az ipartestület elnöksége ne Ilyen ügyekkel foglalkozzon, hanem olyanokkal, a melyek az összes iparosság érdekeinek megfe­lelnek, ne a levente iparosok, hanem az összes iparosok munkáiból rendezzenek kiállításo­kat A szakosztály ezután egyhangúlag elfogadta az iparosnyugdiira vonatkozólag Berg János elnök indítványát, amely szerint alakítanak egy nagybizoltságol. amely az iparosságnak ezt a nagy íigvét állandóan a felszinen tartja és | egy nagy országos mozgalmai indít a nyug­díjügy mielőbbi rendezésére. Bulla József inlerj)cllálla meg ezulán az elnökséget Az ipar cimü Szegeden megjele lő szaklap több cikke ügyében. Azt kérdezte Balla, hogy minő alapja van annak, hogy igy a kisiparosság háta mögött korteskednek a titkári állás betöltése körül. — Ez a lap — mondotta Balla — hátba­támadta elnökünkét és igy az ő személyén keresztül a kisiparosságot is. Az ilyen lapot iparosnak nem szabad olvasnia. A lap elleni bojkott kimondását zajosan he­lyeselte az ülés, majd Berg János állott fel szólásra. Tudja jól — úgymond —, hogy ki irta e2t a támadást, de Szabó Ggula még sem lesz ipartestületi titkár. Előbb 4000 szegedi iparosi l'ognak megkérdezni, hogy kell-e ide egyáltalában titkár. Még súlyosabb bírálatban részesítette azon­ban Az ipart Mészáros Ambrus, aki rámuta­tott arra, hogy ez a lap egyenesen az iparos ság érdekei ellen dolgozik. A szakosztály ezulán egyhangúlag megbé­lyegezte a szalda]) támadását. Titokzatos ajánlatot kapott a polgármester egy francia illatszer­gyárostól, aki „nagy haszonhoz tudná juttatni a várost". (A Délmagyarország munkatársától) Érde­kes levelel kapott a napokban a polgármes­ter. A francióul megirt levelet az egyik, Páris közelében fekvő városból irta az egyik ismert nevü francia vállalkozó. A levél tartalma na­gyon titokzatos. Arról van benne szó, hogy a francia ur felfedezett valami olyan uj jöve­delemforrást, amelyből a városnak nagyon szép haszna lehetne, anélkül, hogy meglevő jövedelmei körül a legcsekélyebb változta­tásra lenne szükség és anélkül, hogy a város adózó polgárságát ujabb adóval kellene meg­terhelni. A levélíró titkát nem árulja el, de ugy látszik, hogy terve komoly, meri hejlandó arra is, hogy abban az esetben, ha augusz­tus tizenötödikéig a polgármestertől biztató, de sem a tanácsra, sem a közgyűlésre nem kötelező Ígéretet kap, benyújtja részletes ajánlatát. Egyik-másik feltételét már most is elárulja. Egyik például ez, hogy abban az esetben, ha a város akceptálja ajánlatát, az abból származó tiszta jövedelem tizenöt szá­zalékára reflektál részesedés címén. Végül azt kéri, hogy abban az esetben, ha a város hasonló ajánlatot már kapott volna, levelét tekintse tárgytalannak a polgármester. A különös levél tartalmát a hétfői tanács­ülésen ismertette a polgármester. A titokzatos ajánlat egészen felvillanyozta a tanácsot. Sokáig találgatták, hogy mi lehet az a varázs­szer, amely uj jövedelemforrásokat nyithat a városnak a városi polgárság külön megterhe­lése nélkül. A tanács Parisban járt tagjai ugy emlékeztek, hogy a levélíró nevét ismerik. Talán illatszergyára van Franciaországban. Ebből viszont arra következtettek, hogy Sze­geden is hasonló vállalatot kíván létesíteni. — Ebben lehet is valami — mondolta a polgármester —, mert nincs az országban még egy olyan város, amely annyira alkal­mas lenne ilyen gyár létesítésére, mint éppen Szeged. Sehol nem termelnek annyi virágot, mint itt. Ugy érzem különben, hogy nem sza­bad napirendre térnünk a különös ajánlat fölött, mert hiszen arról van szó, hogy valaki nyolcvanöt percent tiszta haszonhoz akarja, vagy tudja juttatni a várost és magának csak tizenöt percentet kiván. Én irok annak a francia urnák, hogy részletes ajánlatát öröm­mel és érdeklődéssel várjuk. Hátha csak­ugyan értékes titka van, amit mi még nem tudunk. A tanács tagjai is ugy gondolkoztak, mint a polgármester és igy a biztató választ rövi­desen elküldik a titoktudó francia illatszer­gyárosnak. Megalakult Szegeden is , a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetsége. (A Délmagyarország munkatársától} Vasárnap délután a városháza közgyűlési termé­ben közel száz szegedi ur megalakította a Ma­gyar Férfiak Szent Korona Szövetségének sze­gedi fiókját. Az alakuló közgyűlésen dr. Erdé lyi László egyetemi tanár elnököli, aki megnyitó be­szédében többek közöli a következőket mondotta: — A magyar történet tanítása nem egészen tiszta a nagy tévedésektől és félreértésektől. Je­gyezze meg mindenki, hogy Magyarországon igazi választolt király csak keltő volt s még ezek is: még a régibb uralkodóház nő ági örö­köseinek mellőzésével túlsúlyban lévő, pártfegyverek villogása mellett megválasztott Hu­nyadi Mátyás nagy király és Zápolyai János is nagyon természetesnek tartották és az ország­gyüléssel is kímondalla Mátyás a nádorválasztás­ról szóló törvényben, hogy inig a királynak tör­vényes fiuörököse van. addig igazi királyválasztás­ról nem lehet szó. — Aliiig minden igaz magyar azon az állás­ponton van. hogy a ránk kényszerilelt. igazság­talan trianoni béke a magyar szivekel nem kö­telezheti, addig Ugyanezt kell mondanunk a ki­kényszcriletl királylemondásról é.s kikényszeritett dinasztia-kizárásról is. — Magyarország frigye a királyával valóban olyan, mint a gyökerében törvényes házasság: természeténél fogva f ö 1 b 0 n t li a 11 a n. A ma­gyar történelem mindig azt tanltja, hogy inig a királynak törvényes fia van, addig királyválasztás igazában nem lehet. Ez a magyar hűség, ez a magyar integritás, ez a magyar egység és törvé­nyesség Jelszavat Saly Árpád, a szövetség országos alelnöke mon­dott ezután beszédet. Ismertette a szövetség alap­szabályait, kijelentve, hogy azokban politika nincsen és ezért történhetett meg, hogy az alapszabályokai a belügyminiszter huszonnégy óra alatt jóváhagyta. Tiltakozott az elten a vád ellen, mintha Ottó királyfi tanitói, Blasivics Jágf) és Wéber Jácint bencés atyák nem lennének jó ma­gyar emberek és nem nevelnék magyar szel­lemben. Erdélyi professzor is kijelentette ezulán, hogy mindkét bencés lanár kifogástalan magyar ember, ha nevük nem is magyaros hangzású, de szi­vükben tiszta magyar érzés lakozik. Az elnök ezután kimondotta, hogy a szövetség szegedi fiókja megalakult. Azonnal meg is válasz­tolták a tisztikart. Az elnöki tisztséget Erdélyi László nyerte el. Az előadások kezdete a Korzó Moziban kedden, szerdán 5,negyed8 >es csütörtökön f 3, 5y negyed 8 ém fél 10 órakor. ERZSEBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ BUDAPEST, IV., EGYETEM U. 5. Elsőrangú családi szálló a Belváros központjában. 100 szoba. Központi fűtés. Vizvezelékes mosdSk. Lift. FQrdőstobák. 1 ágyas szoba 4 50-től 9 — ig, 2 ágyas 6 —12 — pengőig. Napi teljes pensio 9 — pengőtől. Éttermében a legjobb cigányzene. Elismert jó konyha. Saját termésű somlói borok. Az „Erzsébet-pince" szépen berendezett söröző. Mérsékelt árok. SZABÓ IMRE tulajdonos. 461

Next

/
Oldalképek
Tartalom