Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-05 / 129. szám

8 DÉLWAGYARORSZÁG 1927 junius 5. áliásiU. Retrospektive most a magyar tragédiával igazolja — kicsit fájdalmas könnyűséggel — kon­cepciójának helyességét, bár ennek a tételnek leg­alább ilyen tiszla meggyőződéssel formulázható meg ellentétele is; a dinasztia érdeke a magyar­ság nemzeti és szociális kívánságai kielégítését kövelelte, mert — Krístóffy szavával —. ha volna inleger Magyarország, nem kellelt voln i Károlynak Madeirába mennie. Krístóffy a 67-es kiegyezés mérlegére lesz minden programot és cselekvési. Apponyit elitéli azért is. mert a 67-es megegyezés természetes fejlesztéséről beszélt. Súlyos hibának tartja az egyházpolitikai reformokat, mert elidege­nítették a 67-es alaptól az aisópapságol. Egyik reformtervében addig ment, hogy a magyar tör­vényhozástól el akarla venni oktrój utján, ha más­ként nem lehetett volna, az adó- és ujoncmeg­ajánlás jogát. Nem lehet Krístóffy történelmi sze­repét kisebbíteni, amit az általános választójog kormányprogrammá deklarálásával betöltött. A hogy az egykorú Vezércikk tnondla: ><Ő roll az első miniszter, aki a Habsburgok monarchiájá­nak oromzatára ki tudta tűzetni a népjogok lo­bogóját . Ám éreztethette volna-e az általános választójog a politikai nemzetet átformáló hatását, ha a nemzeti élet legfőbb megnyilatkozásai hoz­záférhetetlenek maradlak volna még az általános választójog parlamentje számára is. Mit ér álta­lános választójog parlamentarizmus nélkül. Az ujabb példák tanítása szerint még parlamentáriz­mussal sem mindent. Krístóffy a történelmi erőket az egyéni felelősség súlyával méri s szavaknak, nyilatkozatoknak, hallgatásoknak tulajdonit történelmet álformáló ha­tást. Túlságos közel marad az eseményekhez, sem­hogy történelmi perspektívából tudna ítélkezni, bár politikai perspektívája a tragikus alaptól elle­kintve kétségtelenül nagyvonalú. Magyarország tra­gédiáját egyéni felelősségekre tördeli szét. Érde­kes összeállítani azok névsorát, akik bünéül rójja fel — könyve különböző fejezeteiben — az. or­szág összeomlását. íme egy hiányos összeállítás: Tisza Kálmán és Tisza István, Kossuth Lajos — akit egyébként sok tekintetben félreért, nem tál­ja, hogy Kossuth ellenforradalmárból leli forra­dalmár — Apponyi. Andrássy, a nemzeti ellenállás^ Károly király, Ferenc József. Körber, a külügy­miniszter, a debreceni újságírók. (306. lap.) Rá­kosi Jenő, a fiatal zsidó generáció, még Ferenc Ferdinánd is (543. lap.) sőt még a Mindenható is, aki nem hosszabbította meg Kossuth Ferenc és Ferenc Ferdinánd életét. (601. oldal. Tagadhatatlan, hogy mint leleplező írás is egyike cz a könyv a legérdekesebbeknek. Ebből tudjuk meg. hogy csak egy-két példát említsünk, — hogy a darabont kormánynak a törvényhatóságokhoz intézeti kiáltványát Eötvös Károly a vezérlő bi­zottság lagja írta. A világháború kitörésének, he­lyesebben a világháború sielletésének okát Kris­tóffy abban látja, hogy a szerajevói merénylet szá­lai olyan helyre vezettek el, melyet minden áron, még a háború kitörésének árán is fedezni kellelt a legmagasabb katonai köröknek. Ha ' Krístóffy nem maradni adós ennek az állitásnak bizonyí­tásával. világtörténelmi szenzációvá válnának emlékiratai. Ebből a könyvből ludjuk meg azt a mély ellenszenvet, ami Ferenc József és Ferenc Ferdinánd között az érintkezési is az ulolsó években kizárólag Írásbeli éritkezésre szo­rította. Térden állva könyörgök Felségednek, hogy ne járuljon hozzá a plurális választó joghoz , — irta egy alkalommal a voll trónörökös. Máskor me£: * Levetem uniformisomat és cilinderben mc. gyek sétálni a Kártnerslrassen, ha Felséged meg­adja a kalonai engedményekel — fenvegetődzött Ferenc Ferdinánd. Könyvének talán legérdekesebb része, melyben Krístóffy a »műhely« munkásságát és szerepéi írja meg. Ez a »műhely Ferenc Ferdinánd körül csoportosuló politikusok és egy-két kalona köre volt, akik adalokal szolgáltattak, memorandumo­kat készítettek a trónörökös számára, akikkel meg­vitatta a politikai kérdéseket s akik kabinetként áll­tak a leendő uralkodó mellett. Kristóffv a trón­örökös politikájának saolgalátaban állott s rend­kivüli készséggel vállalkozik annak igazolására, hogy Magyarország érdekét csak ez a politika szol­gálta, inerl u trónörökös a tervszerűen propagált közhiedelemmel szemben igaz barátja volt a ma­gyarságnak s messzetekintő s nagyvonalú politi­kájának érvényesülése megmentette volna a mo­narchiát s a monarchiában Magyarországot is. Természetesen: a világtörténelem véres partieját nem lehel újra lejátszani s a: »mi lelt volna, ha másként történt volna kérdés kivül áll a/, eldönl­hetőség határán. A könyv célja kétségtelenül az önigazolás is. Az ország Iragikus összeomlását használja fel Kristóffv a legdöntőbb bizonyítékul. > Engem ül­dözlek s az országol telték tönkre az üldözők — ez az alapja védekező vádiratának. Mikor azonban az októberi forradalom szereplőihez ér. az üldö­zöttből maga is üldözővé válik. Ekkor Krístóffy is előhozakodik a Diaz-szerzödésre alapított, de már komolyan nem tartható váddal s azt a nyil­vánvalóan valótlan tényt igyekszik elfogadtatui, hogy a románokkal folytatott aradi tárgyalások Jászi radikális törekvései miall nem vezettek ered­ményre. Hol voltak már akkor a nemzetiségek az autonómia követelésétől ! A — legjobb cselben — a törlénelmi érzék hiánya mutatkozik meg akkor is, amikor a csehek szeparatisztikus törekvéseit — a pitlsburgi egyezmény után! — egy Masaryk és Körber között lefolyt beszélgetéssel magyarázza,. Mondhatott volna akkor már szegénv Körber akár­mit! * Az elmúlt napokban két könyv olvasásával gaz­dagodtam. Az egyik Krístóffy emlékirata az ösz­szeomlás útjáról, a másik Babits regénye: a II a­1 á 1 f i a i. Ez a két halaimas könyv gyökeres össze­függésben áll egymással. Az egyik az ulolsó évti­zedek tragikus magyar életét, a másik ugyanezeknek az időknek tragikus magyar politikáját vetíti ki magából. Halálfiai let­tek, akik ezt a politikát folytatták s halálfiaivá váltak, akik ezt az életet élték. A magyar élet és a magyar politika e két könyvének — habent fala sua libelli —, kísérteties összetalálkozásából megrázó erővel sikolt ki a magyarság tragikuma. Detlro János. Tótágas" professzora négy hónapig mm akar tudni semmiről és szép csöndben elutazott a Balaton melié. 0 101-ek titokzatos levele Mészöly Gedeonhoz. (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Mészöly Gedeont, a Tótágas szerzőjét elő­ször a Kass-kévéházban kerestük, az egyetemi tanárok törzsasztalánál Bogárdy Gergely Kalendáriumáról szerettünk volna vele be­szélgetni, amely tegnep ismét tótágasra bor­zolta a parlament kedélyét. Meg Maró Ger­gely „darabont'kalenddrium"-Áxó\, amelynek szerzőségével megvádolta az egyik budapesti kurzuslap. Mészöly professzor ott szokott ülni szinte minden nap az egyetemi tanárok kávéházi törzsasztalánál és ott vitatkozott nagy irodalmi ellenfelével. Zolnai professzor­ral őrök témájáról, Adyról, akit magyartalan­nak mondott... A Tótágas szerzőjét, akinek a neve a leg* többet emlegetett név lelt az országban az emlékezetes premier óta, nem találtuk meg sem a törzsasztal mellett, sem a kávéházban. A pincérek elmondotlák, hogy néhány nap óta nem mutatkozik a Kassban a professzor. A botrány kipattanása után néhány napig még be-bejárt és látható érdeklődéssel ol­vasgatta a lapokat, amelyek tele voltak a Tótágassal, de nem ült le kartársai közé a törzsasztalhoz, hanem elvonult a kávéház legcsendesebb sarkába. Megtudtuk azután azt is, hogy már az egye­temre sem járt be, láthatólag kerülte az embe­reket, akik állandóan kérdéseikkel zaklatták. Mondják azt is, hogy a nyilvánosságtól végle­gesen egy fenyegető levél riasztotta el. A szegedi kisgazdák egyik vezető tagja állítólag százegy aláírással olyan ultimátumot juttatott el hozzá, amely végleg megfosz­totta nyugalmától... „ Tótágas' . . . A Tábor uccai városi bérház harmademe­leti négyszobás lakásának ajtaján két napon át hífiba c-engellüik és kopogtattunk. A la­kásból zaj verődö't ki, a függöny is megrez­dült az obiakon, de az ajtó nem nyílott ki. Pedig a tanár urék otthon voltak. Erre eskü­dölt e szomszédság és bizonyította a ház­mester. — Senki idegennek nem nyitnak ajtót Mészölyék, — mondották. — Félnek és bezár­kóznak. A tanár ur csak este higyja el a lakását. Pénteken reggel ismét megkíséreltük a lá­togatás!. A csergő már nem működött. Az egyik lakó nagy fontoskodással súgja : — A méltóságos urék két napon át pakol­tak. Az éjsreka autó állott meg a ház előtt és elutaztak Négy hónapig nem jönnek haza. Senki sem tudja, hogy hová mentek. Az egyetemen sem tudnak Mészölyről. A törzsasztalnál meglepődve hallják, hogy Mészöly mór nincs illhon. Később azután megtudiu'x, hogy Mészöly családjával négy hónapra a Balaton mellé utazott. Valószínűleg olt akarja kivárni, mig a Tóiágas lekerül a nyilvánosság és a parla­ment színpadáról. Amikor majd a 100-ek fenyegetése is elfelejtődik. Parfümök, kölni vizek, eredeti francia gyárt­mányú, zárt üvegek­ben és Sumérve vásá­rolhatók. Szappanyok,pouderek crémek, fogkefék és fogkrémek legolcsób­ban és Segjobban csakis itt kaphatók. Ujabb szenzáció*» győzelem REITHOFFER BALLON CORD-on: Delmár Valter a magyar turaut győztese vezet et bajnokságban. m A Délmagyarország mindenkitől független sajtóorgánum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom