Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-26 / 121. szám

4 DÉLMAG YARORSZ AG 1927 május 26. Elete története ekkor a végső és döntő fordulathoz érkezett, amely újságíróvá avatta. Szokása szerint megint éhesen, lerongyolódva, egy cent nélkül lézengett a hajósiroda előtt, amelynek ablakába cédulákat szoktak kiragasztani, hogy milyen alkalmazottakat keresnek, örömmel látta, hogy egy vállalkozó öt dollár lefizetése ellenében elhelyezi egy lousiniai cukorültetvényen. Találékonysága és ereje végső megfeszítésével szerzett öt dollárt és negyvened magával jelentkezeti, mert romantikát és meleget sejtett felfedezni a cukorültetvényen. Este a hajó elindult a Missisipin. Hajnali 3 órakor érkeztek meg. a kapitány a partra szállította őket s mikor felkelt a nap, kétségbeesve vették észre, hogy sziklás, vad vidéken állanak, sehol egy ház, cukorültetvénynek nyoma sincs, az ügynök és a kapitány megcsalta őket. Haditanácsot tartottak és elhatározták... mit határózhatott negyven ilyen kétségbeesett alak?.,. Elhatározták, hogy visszagyalogolnak St. Louisba és megölik: az ügynököt és a kapitányt. Három napig gyalogoltak, nagyon éhesen érkeztek meg, de. egyről megfeledkeztek. Az ügynök is volt olyan okos, mint ők és a dollárral megszökött. Hiába, akkor ez volt Amerika. öszvér vitte a postát és hajóügynökök vadonba csalták az utasokat. De a Westliehe Fost, St.-Louis német újságja megtudta a történetet és kiküldte riporterét, hogy beszéljen a negyven ágról szakadt valamelyikével. Amig a riporter beszélt, Pulitzer megírta a cikket és jelentkezett a német lapnál. Riportja annyira ineglelszell, hogy röglön beszerződtették heti 10 dollár fizetéssel. Itt kezdődött Piilitzer ujságirói pályája ja és a csavargó, trami> Ht lép az útra, amely előre viszi a publicisztika 1 Jgmagasabb csúcsaira. Ehhez természetesen a vijudó és minden lehetőséget megadó Amerika Kellelt, amely keblére ölelt minden tehetséget; de kellett Fulilzer tehetsége, energiája, judiciuma s törhetetlen akaratereje is. A megszökött d ytk, az öszvérhajcsár, a hajófütő, a társadalon' "Kivetettje hatalmas erejével az ujságirói mesterség legmagasabb fokára emelkedett és hozzá tanult' mindent, amit csak megtanulhatott. T' /! évig dolgozott a Westliehe Postüál, de belát' á, luigy csavargói múltja nem elég alap és ezért beiratkozott a jogra is. Évek múlva közjegyző l'!hoíáry public) és a szerkesztőségi órákon kivül irodájában foglalatoskodik. Egy nap érdekes kliense akad. Bejön a hajóskapitány, aki kidobta, írtért nem tudott angolul. Néhány ügyiratot hozott magával. , Amikor meglátott engem, irta megemlékezéseiben Pulitzer, rámmeredt és azt kérdezte: — «Mondja, nem maga az az átkozott fickó, akit kirúgtam a hajómról'? — «De igen, — feleltem! Ö nevetett és én elintéztem az ügyiratokat. Pulitzer egyike lett a legkeresettebb augol fordítóknak, szinte klasszikus angolsággal irt és kitűnő szónokká képezte ki magát. Oly nélkülözhetetlen lett a szerkesztőségben, hogy egyre nagyobb teret biztosítottak neki, érdekelt lett a lap anyagi részében is, de később politikája ellenlétbe került szerkesztőtársaiéval, szakításra került dolog és Pulitzer József a maga üzleti részét 33.000 dollárért eladta társainak. Ez a tartalmas Pulitzer-vagyon alapja. Maga csinál újságot, de többé nem német nyelvül. hanem átveszi a The Evening Daspach-ol egyesíti az Evening Post-al, a Dél legtekintélyesebb orgánumává emeli, — a lap ma is megvan és ma is Pulitzérék tulajdonában. Pulitzer ujságirói princípiuma a demokrácia, alapelve : a népnek, a néppel, a népért. Megtálámadta a korrupciót, vezércikkei események voltak az amerikai zsurnalisztikának és szavára felfigyelt Washington és New-York. Élénk részt vett a helyi politikában, a választásoknál döntő szava volt, maga is tagja volt a törvényhatóságoknak s mikor már ugy érezte, hogy elérkezett a pillanat, elindult New-Yorkba... fis hova vitte New-Yorkban az útja? A French's Hotelba. Felment a tulajdonoshoz, 030.000 dollárért megvette a szállodát és ahonnan kirúgták, azon a helyen építette löt a The New-York World aranykupolás, hatalmas épületét, amelyei ma is Pulitzer Huildingnek hivnaki Így állított magának emlékei a makói zsidógyerek. Ez 1883-ban történt. Ekkor már nős, felesége Katherina Davis, a nagyhírű Jefferson Davis unokabuga és nagy politikai barátja Grover Cleveland elnök. De Pulitzer nem keresi a hatalmasok barátságát s amikor a kormány egy állami kölcsönnel a Morgan-cégnek törvénytelen hasznol biztosit. irtózatos harcot indit ellene, ha keli megtámadja a Tammanv Hallt, Rooseveltet felelősségre vonja, mert mesterséges forradalmat szit Panamában, hogy Panama Columbiától szakadjon el és adja el a Panama-szoros épitési engedélyét Amerikának, millió és millió dolláros jogtalan üzleteket hiúsított meg, Roosevelt külön üzenetben a kongresszushoz fordult, hogy bevádolja Pulitzerl. aki ellen az államügyészség megindította az eljárási, de a makói fin a kormányzat ellen minden fórumon, de főképpen Amerika népének szivében megnyerte pöreit. Vagyona egyre nőt, fia egy Vánderbilt-unokát vett feleségül és a Pulitzer név Amerika legnagyobbjainak nevei közé emelkedett. Pulitzer minden praktikus ösztöne és érzéke mellett is romantikus volt. És ugy látszik a romantika is hü maradt hozzá. A furcsa életnek furcsa volt a vége is. A vörös, horihorgas fiu, akit rossz szeme miatt nem akartak besorozni az idegen légióba, megvakult. Az aktivitásnak és gyors elhatározásnak embere a World vezetését átadta fiának, ő maga pedig az év nagyobb részét csoda-yachtján, a Libertyn töltötte el, a Földközi tenger és a görög partok vizein. Pompás villája volt Montoné-ban, hat-liél titkár utazott állandóan vele, csupa kiválogatott ember, mindegyik tudós és tekintély a maga szakmájában s a hajón, a parton a vak pulitzer egyre foglalkoztatta embereit, táviratokat adott fel, kábel utján tartotta kezében a Worldot, dicséri és büntetett, — a hallása ugy kifinomult, hogy minden földi zaj bántotta s ha a kontinensen utazott, a hotelekbe emberei előre mentek, hogy az odavezető uccák zaj-viszonyait tanulmányozzák, kivették az alatta, fölötte és mellette levő szobákat, hangversenyekre kél titkárával ment, hogy jobbrabalra tőle idegen ne üljön, minden érdekelte, ami nyomtatott betű és ha valamilyen augol újságban egy kitűnően megirt cikkét olvasott, annak íróját elhozatta magához, szigorú vizsga elé állította és lia megfelelt, beszerződtette a New-York Worldlioz. A vak ember önzésének, kifinomult érzékeinek izgalmasabb és érdekesebb regénye alig akad, mint Pulitzer életének utolsó két évtizede. Aranynyal fizetett, de zsarnoki erővel tartott fogva mindenkit. Egyetlen igazi nagy szenvedélye az újságírás volt és a csavargó, a senki idegen a legszámottevőbb megteremtője lett a modern újságírásnak. Jelmondata mindennap megjelenik a The NewYork World editorial (vezércikk oldalán). «Ez az újság olyan intézmény, amely mindenkor a haladásért, a reformokért harcol, sohasem tűr meg igazságtalanságot, vagy korrupciót, mindenkor a demagógia ellen küzd, támadjon az bármilyen pártból is, a köz kizsákmányolásának és az előjogokat élvező osztálynak az ellenzéke rokonszenvét sohasem tagadja meg azzal, hogy csupán újdonságokat nyomtasson le. mindig független, ha kelt a legerőszakosabb módon és sohasem retten vissza attól, hogy a rosszat megtámadja, akár a kizsákmányoló ptutokrácia. akár a kizsákmányoló szegénység szülötte az». így élt, így hall meg Pulitzer József. Harc a tanyai vasút és — a posta Jaösött. Hónapolc óta jár már a kisvasul, de a levelek még mindig csak &etek múlva érnek ki Alsótanyára. léniát a lehető legolcsóbban szerelné megoldani. Azt kivánja, hogy a kisvasút ingyen, ellenszolgáltatás nélkül szállítsa a postai küldeményekéi és kívánságát egy 1888-ban kiadóit kereskedelmi miniszteri rendeletre alapítja. Ez a rendelet kimondja, hogy minden vasul köteles ingyen vállalkozni a postai küldemények szállítására, a posta ingyen veheti igénybe a vasút személyzetét és vagonjait is erre a célra. A kisvasút igazgatósága viszont kézzel-lábbal tiltakozik az ingyenes igénybevétel ellen. A rendelettel szemben a kialakult gyakorlatra hivatkozik, amely szerint a posta igénybeveszi ugyan a vasutakat, de megfelelő kártalanítás melleit. A Máv. vonalain is szállíttat postái, azonban saját postakocsijában és saját személyzetével. Indokolatlan tehát, ha a szegedi postaigazgatóság ingyenes szolgálatol követel a kisvasúitól, amely úgyis erős küzdelmei folytat a kezdet és az állandó deficit veszedelmeivel. A kisvasút szívesen vállalkozik az alsótanyai postai küldemények szállítására. ha a posta részesedési ad a kisvasúinak abból a jövedelemből, amelyet az alsótanyára cimzett szállítmányokért kap, de ingyen nem vállalkozik a küldemények továbbítására és ingyen nem vállalja értiik a felelősi séget sem. Hogy mi lesz a harc vége és mikor köti meg a kisvasul és a posta a békél, azt egyelőre nem tudja senki ugy porban mint olajban minden színben, bel- és külföldi lakkok és zománcok, összes háztartási cik^sSsSr Szilágyi és Szabó festékkereskedésében (A Délmagyarország munkatársától.) A város legfiatalabb üzemének, a Szegedi Gazdasági Vasútnak kemény harca támadt a m. kir. postával és a harc már hónapok óta larl a békekötés leghalványabb reménye nélkül. Az elkeseredett harc a poslai küldemények továbbítása körül folyik. Amikor a város megrendelte a kisvasúihoz szükséges személyszállító vagonokat, gondoll arra is, hogy a kisvasút felhasználásával a postaigazgatóság megoldhatja az alsóianyai postaforgalom évek óta megoldásra váró és sokat vitalotl problémáját. Éppen ezért ugy építtette meg a város a személykocsikat, hogy minden kocsiban két Wertheim-zárral elzárható kazetla legyen, amely alkalmas lehet majd a levelek és postacsomagok szállítására is. Hónapok teltek el már a kisvasul megindítása óía, de ezek a kazetták még mindig üresen teszik meg napjában négyszer az utat a város és az alsótanyák között. A postaforgalom most is ugyanolyan kezdetleges, mint volt a vasul előtt, belek telnek el, amig a szegedi postán feladóit levél megtalálja az alsótányai címzettet. A szegedi postaigazgatóság ugyanis a probGalgóczi magántanfolyam és jogi szeminárium Budapest, VIII., Mária Terézia-tér 3. (Baross-u.) Előkészít középiskolai magánviisgákra, érettségire, alapvizsgákra, szigorlatokra. Kitűnő jegyzetek. H3 "IST Uri kalapok a legjobb gyártmányúak óriási választékban a legújabb forma és szinekben 794 rendklvllll olcsó szabott Arakon POLLÁK TESTVÉREK Csekontcs uccai kalap raktárában Helyiségemet felmondták augusztus l-ig rendkívüli olcsón árusítok mindenféle férfi és női fehérnemileket készen és mérték után, Bsiby dolgokat. Uj helyiségemről ezúton fogom értesítem t vevőimet. Össv. Löwy Jósssefné kelengye üzlete Szeged, Széchenyi tér, Boros Üzlet mellett. 910