Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)
1927-05-11 / 108. szám
4 DÉLMAGTA90BSZÁG 1927 május 11. „A rendőrkapitánynak f}iszott libákat és ruf>anemüeket küldenek Súlyos rágalmazást pör egy rendőrségi nyomozás után. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ítélőtábla Kovács Rókus tanácsa kedden tárgyalta szentkirályi Tóth Árpádné felhatalmazásra üldözendő rágalmazási ügyét. A bünügy előzményeihez tartozik, hogy Orosházán a mult év tavaszán Dán Péterné csalás cimén feljelentést tett szentkirályi Tóth Árpádné orosházi lakos és Somodl Pál detektív ellen. A feljelentés szerint Dán Péternétől milliárdokat „hipnotizáltak el". A gyulai törvényszék ez ügyben már tartolt érdemi főtárgyalás!, de a bünpör főszereplője, Somodi Pál közben megőrüli, ugy, hogy Ítéletet hozni nem lehetett. A bűnügyben a szegedi kerületi főkapitányság utasítására szegedi detektívek utaztak ki Orosházára, hogy világosságot derítsenek a részletekre Az orosházi nyomozás alkalmával,,később pedig Szegeden szentkirályi Tóth Árpádné dr. Domokos Sándor rendőrkapitányról azt mondotta, hogy a rendőrkapitányt Orosházán sokan a kezükben tartják és sokan hizott libákat és ruhanemüeket küldenek neki. Tóth Árpádné ellen emiatt felhatalmazásra üldözendő rágalmazás cimén indult meg az eljárás, aki igy a szegedi törvényszék elé került. A vádlott kihallgatása alkalmával tagadta a vádakat, de Posztós Mihály és Vujkovics Lajos detektívek mindenben megerősítették a vádbeli cselekmény elkövetését. A bíróság ítéletében bűnösnek mondot a ki szentkirályi Tóth Árpádnét és egyhónapi fogházra, továbbá 40 pengő pénzbüntetésre ítélte. A keddi felebbezési tárgyaláson a törvényszéki , tárgyalás iratainak ismertetése után Tóth Árpádné védelmében dr. Schwarz József a bizonyítás kiegészítésére tett indítványt, azt kívánta bizonyítani, hogy Domokos Sándor rendőrkapitánynak nem uolt szabályszerű felhatalmazása, amikor feljelentette a vádlót« tat. A tábla helyt is adott a bizonyítás-kiegészítési kérelemnek és a tárgyalást elnapolta. Gemier — a szegedi színházról. A Színházi Világszövetség elnökének nyilatkozata a Délmagyarország számára. csupán a színház épületére. A város nagy ünnepéit, felvonulásokat, népünnepélyeket megrendezni, mind a művészeti vezető íöl(A Délmagyarorszáy tudósítójától.) I'áris, május. Firmin Gemier a napokban érkezett vissza Párisba Rómából, ahol Mussolinivei tárgyalt. A színházi olimpiász előkészületei nemsokára befejeződnek és az ünnepség megnyílik, természetesen a magyarok részvétele \fiélkiú. Gemier, aki szegénysorból küzdötte löl magát a Színházi Világszövetség elnökségéig, a világ legkedvesebb és legközvetlenebb igazgatója. Egyik próba után nagyon meg volt elégedve színészeivel és igv szólott hozzájuk: — Uraim, gyerünk át a szomszédos bisztróba. mindnyájan a vendégeim vagytok! At is mentünk. Mikor benyitottunk, a délutáni aperitifeket fogyasztó diszlelmunkások hatalmas üdvrivalgással fogadták gazdájukat. Gemier sorba lekezel velük, majd odafordul hozzám: — Ugy-e, ez maguk felé shockingV« fis mosolyog. Leülünk az egyik asztalhoz és én elmesélem neki a szegedi színház utóbbi éveinek történetéi. Direktorbukásokat, szinésznyomort stb., stb., végül a legújabb étappot, a házikezelési. Gemier figyelmesen végighallgat, olykor-olykor bólint, majd a következőket mondja: — A házikezelés nagyon helyes abban az esetben, ha az egyes igazgatók önző anyagi érdekei beívelt ideális célokat tűz a művészeti vezető szende elé. Ezeket az ideális célokat könnyen megtalálják, ha követik az amerikai rendszert, amely nálunk Franciaországban sok helyen meghonosodott. Sok, kimondottan irodalmi értékű darabot vidéken mutatnak be először és ha ott sikert arat, behozzák a fővárosba. Különösen azoknál a daraboknál váll be ez a rendszer, amelyekben a szerző vagy a rendező uj módszerekkel k'sérletezik. Magyarországon, ahol a művészi élet ugyanugv centralizálödoll Budapesten, mint ahogy a francia művészi élet Parisban, csak előnyös lehet egy ilyen vidéki kísérleti színház fölállítása. — Különösen előnyös, mert Magyarországon nincs is kísérleti színház — válaszolom. — No látja. Pedig nagyobb szenzációt nem adl.at egy vidéki igazgató sem a világsikert aratott ujszellemü daraboknál, amelyeket a nagyvárosi közönség kegyeit kereső fővárosi igazgató nem mer előadni. A város színházának művészeti vezetője ezenkívül ne feledkezzék meg még valamiről: hogy a szinnjáték és a rendezés művészete nem korlátozódhatik adata legyen, mert csak igy lehet belekapcsolni a lömegekel az általános kuiturmunkába. Szabadiéri előadások; modern szellemű, a passioiálékokhoz hasonló tömegszinjátszás és a világsikert aratott darabok bemutatása, nem köznapian, mindez jelentheti a vidéki város számára: az idegenforgalom növelését, magas kulturális életet és belekapcsolódást a nagyvilág vérkeringésébe. Ezeket mondotta Gemier s én szeretném az ő általános megállapításait néhány gyakorlati megjegyzéssel kiegészíteni. Valóban, korunk hány értékes színpadi alkotást termelt ki magából, amelyet Magyarországon a pesti színigazgatók jóvoltából nem ismerhetett meg a közönség. Darabok, amelyeket a világ minden országában hatalmas sikerrel játszanak, mert a mai emberhez szólnak. Ne husz év előtti elavult vígjátékokkal, elkopott drámákkal és esetlen operettekkel kísérletezzenek, hanem örök eml)cri értékeket fejezzenek ki a mai kor nyelvén, azonkívül adjanak mai írókat, mai látványosságot, mai problémákat, egyszóval: korszerű színházművészetet. Néhány írót, néhány darabot szeretnék csak megemlíteni. Másutt ezeket már klasszikusoknak számilják. Magyarországon vagy egyáltalában nem, vagy csak hírből ismeretesek. Itt van az egyéniség és a külső, az igazi arc és az álarc összeütközéseit boncolgató Luigi Pirandelló-nak, már filmre is földolgozott IV. Henrik-e. Az életerő nagy filozófusának G. Bemard Shaw-nak »Vissza Matuzsálemhez« című hatalmas drámai költeménye, amelyet egysorba állítanak Fausttal, Az ember tragédiájával, Hamlettel és Peer Gynttel. Ha filozófiájában nem is emelkedik föl Shaw remekművéhez, de színpadi újszerűségében és mélységes lírájában szintén nagy értéket reprezentál Ivari Goll: Matuzsalem-c. Az uj németek közül föltétlenül érdekes kísérletek: Franz Werfel: Tükörember-e, Georg Kaiser: Gár-a, Ernst Toller: Gépostromlók-yá. és Fritz von Unruh: Delré-je. A fiatal franciák legérdekesebb alkotásai: Guillaume Apollinaire: Tiresias emlői. Jean Cocteau: Diszfölvonulás. Szomszédaink drámairodalmát sem ismerjük. Jossip Kosor, a zágrábi drámairónak elég ha egy müvét idézem a sok értékes közül: Az örökkévalóság temploma. A Capek testvérek müvei közül: a Rovarok élete és a Több\nevii ország. Az orosz fiatalok munkásságából: Evrienov: A szerencse komédiája, Bili Belotserkovszki: A vihar és Lufiacsarszki: Cromwell Olivér és Medvenász. Azonkívül az amerikai Eugéne 0' Neill (Jones császár), az ir John Millington Jynge, a francia Paul Claudel és II. R. Lenormaml és a flamand Ilernian Teirlinck (Lassított fölvétel). Ha pedig föl újításokról lehetne szó, ujitsák föl Shakespeare kortársának, Ben Jonssonnak Hallgató asszony című vígjátékát, vagy a magyar közönségnek teljesen ismeretlen japán AV3-k közül valamelyiket. A színjáték minden korban és minden nemzetnél két formában jelentkezik: a dráma és a látványos játék, a spektákulum formájában. Erre az örök keltősségre céloz Gemier, mikor köveleli, hogy a színjáték kilépjen a színházépület falai közül a nagytömeg elé is. Ő maga számos tömegünnepélyt rendezett. A háború után a nemzetek első nagy békeünnepét, több nemzeti ünnepet, Svájcban kétezer szereplős passiojátékokat stb. l'-.s a legtöbbet vidéken. Ez talán tradíció és Franciaországban. Hiszen már 153ö-ben sem Párisban, hanem Maimaison környékén rendezték a nagy némajátékokat a magyar királyné [tiszteletére. Szegeden otl az egyeiemi hallgatók hatalmas tábora, munkásdalárda, filharmonikusok zenekara, katonaság, ezt mind egyesíteni lehet ünnepélyes alkalmakkor, nagyjaink centennáríumain, március idusán, Szent Istvánkor, egy-egy hatalmas városi ünnep grandiózus tömegjátékához. Kevés költséggel érdeklődő idegeneket lehelne Szegedre vonzani, különösen a közelfekvő elszakított területekről jönnének sokan a magyar erő, r>. magyar művészet nagyságának ilyen tanúbizonys ágait megcsodá In i. Ho.nt Ferenc. Nyulssőr és gyapjú 8631 KALAP-ÚJDONSÁGOK nagy választékban Szende Mihály ffi. u. * MERKÚR* KEREKPÁR PFAFF varrógép, gyermekkocsi részletfizetésre 71FOV oép*rnh*I * Szeged £U Gummik, alkatrészek nagybani árban. Árjegyzék Ingyen. árleszállítás! Szíves tudomására hozom a t. közönségnek, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyokra való tekintettel a 317 Maradék Áruházban (Szeged, Széchenyi tér 9. sz„ Zsótér-ház) raktáron levő összes rőtösáruk, férfi és női szövetek, harisnyák, keztyük, valamint női szövet és mosó pongyolák tetemesen mélyen leszállított árakban kerülnek eladásra. Mtelőtl bármit vásárolni akarna, ugy kérem előbb kirakataimban kitüntetett olcsó áraimat megtekinteni. Tisztelettel Weiszfeiler Mór a Maradék Áruház tulajdonosa. Valtin Pufim* férfi, fiu és gyermekruha áruháza V fiijMfc i Utllll Szeged, Károlyi ucca 1. szám, a városi bérházban. Telefon 18-24. Cegoltzsóbb bevásárlási fiely ! jtmÊmtÊÊÊmmÊiÊÊmËÊmÊmÊÊmmmmmmmBimBÊÊmmmmBmwÊiKmmv Külön elsőrangú mértéit utáni szabóság. Olíöny már . 40 pengőtől Gummi kabál 2.0 Felöltő . . 40 Gyermekkruhák ô »» Ajánlja dúsan felszerelt ralitárát. Kedvező fizetési teltételek. Kirakataink megtekintését kérfUtu