Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-11 / 108. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.^ Kiadóhivatal, külcstinkiínyviár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon : 306. ^ Nyomda : ILiJw Lipót ucca 19. Telefon: 10—34.« » « » « » SZERDA 1927 MÁJUS 11 • • » ni. ÉVFOLYAM, IOS. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: l'ri ucca O. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUlfOIdOn 6-40 pengO. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. D Világgazdaság. Kezdetben vala a nemzetgazdaságtan, ami­ből a közgazdaságtan fejlődött, amiből viszont a világgazdaságtan nőtt ki. A szavak épp ugy alá vannak vetve a fejlődés törvényének, mint a cserebogarak. A nemzetgazdaságtan akkor alakult ki, amikor a nemzetek még nem txidtak gazdálkodni, a közgazdaságtan tudományát a közgazdaság csődje hivta életre, most pedig, amikor a világgazdaság alapjai felől tartanak felolvasásokat, a genfi teória­tőzsdén, — nagy most ott is a bessz, — ugyan hol keressük, hol találjuk a világgazdaság nyomait? Mert a kartellekbcn ne is keressük. A kar­tellek mai fejlődési állapotukban ugyan mu­tatnak már fel arra való törekvést, hogy a termelés rendjét megszabják. De ez a rend még a legkezdetlegesebb szerves együttműkö­dést kivánja meg, miután határozmányait ki­zárólag a rentabilitás parancsa diktálja. Ez az együttműködés nem szerves, nem a ter­melés organikus munkájából folyó, ez az együttműködés c.sak hatalmas szervezetű vi­szontbiztosítás, mely tagjait megvédi az árak leszállításának veszélyétől. Ha kell, korlátoz­zák a termelést, teljesen függetlenül azonban a kereslettől, ha kell, mesterséges áruhiányt idéznek elő, ha kell, kizárják a munkásaikat, mindezt azonban függetlenül a fogyasztók ér­dekeitől s függetlenül a termelés anarchiáját előidéző és fokozó jelenségektől. A szükségleti cikkek válságának utja vitt el bennünket a világgazdaság fogalmához. Amikor a szén válsága idézte fel Európa­szerte a politikai bonyodalmakat, akkor hang­zott fel először ez a szó: világgazdaság. Szén­válság, petróleumválság, kenyérválság, min­den katasztrófa és minden kataklizma ezek­ből a válságokból vetélődött el. Anglia már csak a tengerfenék mélységéből tud szenet felhozni, mig Németország csekély mélység­ben még kimeríthetetlen mennyiségű szenet talál. íme: ez volt az oka az angol bányász­sztrájknak, Anglia belpolitikai rezsimváltozá­sainak, miket merev függvényként követett az európai politika átnyergelése. Az an­gol szén azért drága, mert a tengerfenék alól kell már kivájni s mert drága az angol szén, nem tud versenyezni a porosz szénnel. Ám ez az alulmaradás a gyáripar minden ágában kedvezőtlenül befolyásolja az angol gazdasági életet, amit igy az olcsóbb német szén leszorit hegemónikus különállásának ma­gaslatáról. Az angol ipari válság azonban megoldhatatlanná teszi a munkanélküliség problémáját, a munkanélküliség megoldatlan­sága pedig a politikai helyzetet teszi feszültté. Az angol szén a tenger fenekén igy függ össze az angol politikával, melyhez viszont a köldök­zsinór összefüggésével tartozik az európai »világgazdaság«. Országhatár ne törje szét a termelés rend­jét s ne nehezítse a fogyasztás rendjének kialakulását sem. Vitatkozhatnak azon, hogy a termelést kell-e csökkenteni, vagy a fogyasz­tást emelni. Ez a vita lehet mulatságos, lehet szellemes, de gyakorlati eredményt nem igér. A termelés és fogyasztás két egymásba kap­csolódó fogaskerék, egyik hajtja, szabályozza a másikat. Nem lehet országhatárt berajzolni kél fogaskerék eggmásba illesztett fogazata közé, nem lehet a transzmissziós szijat vízum­mal és vámvizsgálattal megtörni. Mintha a magánzárkák lakóit korholnák, amiért nem fogják meg egymás kezét, ugy hangzik min­den intelem, tanács, mely a föltrancsirozott Európa népeit most a világgazdaság hám­jába igyekszik összefogni. A válság sokkal mélyebb és sokkal gyökere­sebb, semhogy egyes foglalkozási ágak még csak enyhíteni is tudnák. Még az egyes tár­sadalmi osztályok is legfeljebb csak — ta­nácskozni tudnak a segítés módja felől. Itt csak a társadalmi osztályok összefogása igér segítséget. Egyes termelési ágak csak kartellt tudnak létrehozni, ami azonban átmenetileg könnyebbülést jelent nekik, az fokozza a kar­iellen kiviil maradottak válságát. A kialakuló világgazdaság kialakuló törvényei azonban már most figyelmeztetnek arra, hogy egyes foglalkozási ágakra nem lehet lokalizálni a válságot. A kenyérválság ipari válságot von maga után, ipari válság és agrárválság olyan összeköttetésben vannak egymással, mint az üstökös és a csóvája. Az emberiség, anélkül, hogy látná, tudná és érezné, össze van fo­gózkodva s ez az összezsúfolódott, egymásba kapaszkodott tömeg vitustáncot lejt az ör­vény szélén. A párok azonban már felállottak láncra s már csak a melódiát várják, mely elrendezze a mozdulatokat s egy irányba te­relje a lépéseket. Ért a melódiát várja attól a világgazda­ságtól, melynek fundamentumát most rakják le a genfi építők. OrKán pusztított ÉsszakameriKában : 19S Halott, 500 sebesült, 3 millió Kár. (Budapesti tudósítónk telefon jelen­té se.) I^ondonból jelentik: Az Északameriká­ban pusztított orkánkatasztrófának 198 halálos ál­dozata van. A sebesültek száma több, mint 500, az anyagi kár 3 millió dollár. Newyorkból jelentik: Newyork középső és déli részein a forgóvihar olyan veszteségeket okozott emberéletben és anyagiakban, amelyek nagysága még a Missisipi okozta katasztrófa nagyságát is meghaladja. A helyszíni jelentések egyre több haj lőttről és sebesültről adnak hirt. A forgó­vihar hatalmas épületeket papiros tMAMMNMAMAMMrtMMMMMVMMfiMMMfWMMMMMNMIM módjára gyűrt össze, a fákat gyökeres« tői kitépte és a levegőbe hajította. Veszedelmes jelenetek játszódtak le Poplarbluff­ban, ahol a sebesültek és hajléktalanok a házak romjai között ide-oda kúszva, rettenetes felhősza­kadásba kerültek. Az egyik iskola beomlott és magaalá temette a gyermekeket. Kö­zülük néhányan meghaltak, mások súlyos sérülése­ket szenvedtek. A vöröskereszt mindent megtett, hogy a hajléktalanokat élelemhez és lakáshoz jut­tassa. Pécse/ elöntötte a fel&összaKaáás. /1 földszinti Zakók az emeletre menekültek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pécsről jelentik: A várost ma délután hal óra körül hatalmas felhőszakadás söpörte vé­gig. Óriási víztömegek zudultak alá, ugy hogy formálisan elöntötték a várost. A közlekedés mindenütt megakadt, a járdák eltűntek a hömpölygő hullámok alatt. A leömlő vizzuhatagok olyan magasra tor­nyosultak, hogy a földszinti lakásokat elön­tötték és a lakók az emeletekre voltak kény­telenek menekülni. A víz ereje a Mecsekről rengeteg követ és fákat sodort a városra. Este 9 órakor három óra hosszáig tartó eső­zés után alább hagyott a vihar, de a forga­lom még tizenegy óra után sem tudott helyre­állani. A jugoszláv külügyminiszter a kisántánt konferenciája előtt feltűnően elkerülte Magyarországot. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Belgrádból jelentik: Marinkovics külügy­miniszter, aki tegnap kihallgatáson volt a királynál, holnap utazik Joachimsthalba, a kisántánt konferenciájára. Politikai körökben nagy feltűnést kelt az, hogy a külügyminiszter elkerülve a közelebbi utat, amely Magyar­országon át vezet, Zágrábon, Grácon és Linzen keresztül utazik Prágába. A külügyminiszter útirányából politikai következtetéseket von­nak le. MNMMMMWVMItMMMKMMiMIMtMtIMMIIMIWflMIM Hidroplán oJc és &aái&afóK Kutatják végig asz egéssz Óceánt asz eltűnt pilótáin után. Szerencsétlenül jártak a francia pilóták ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelenlik: A Newyorkból érkező je- i lentések egyértelmüleg megállapítják, hogy ma délig a francia pilótákról még semmi hir sincsen. Newyorkban számolnak azzal, hogy a felkutatásukra kiküldött 18 torpedóromboló a legjobb esetben is csak két nap múlva tér vissza, mert mintegy 800 kilométer szé­lességben az egész északi tengerpartot át fog­ják kutatni Az amerikai rádióállomások kö­zölték valamennyi óceánon levő amerikai gő­zös kapitányával, hogy kutassanak szintén az eltűnt francia pilóták után és értesítsék azonnal a newyorki rádióállomást, ha nyomra akadnának. Ma délig egyetlen hir sem erősiti meg azo­kat a tegnapi híreket, hogy a francia gépet az ír partok elhagyása után többen is látták volna. A francia piláták vagg az óceánon jár­lak szerencsétlenül, vagy pedig a kanadai partvidék elhagyott mezőin kényszerültek le­szállani. A francia minisztertanács ülésén Painlevé hadügyminiszter és Legques tengerészeti mi­niszter sajnálkozásuknak adtak kifejezést, hogy elsietve küldték üdvözlő távirataikat Newyorkba. A tegnapi beteges tömegszuggeszciónak ma már nyoma sincs. A párisi lapok egytől-egyig beismerik, hogy a repülőgépet utóljára Le Havre felett látták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom