Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-10 / 107. szám

DEMAGYARORSZAG SZEGED: Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtór és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Teleion: 306. ^ Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » KEDD 1927 MÁJUS 10 • • • in. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Teleion: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési Ära havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUlfOldőn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 tlllér. E Választójogi liga. A magyar politika spirális pályáján ismét elérkezett ahhoz a fordulóhoz, ahonnan még a háborít előtt az ellenzéki pártok a legmeszszebbre tudtak előretekinteni, ahol — először — tudták csatarendbe állítani a közjogi ellenlétek különböző frontjain küzdő csapataikat s ahol először tudott egymással kezel fogni a jobb jövőért küzdő magyar polgár és magyar munkás. A választójogi liga megalkotása fordulópontot jelenlett a magyar ellenzék küzdelmében. A közjogi küzdelmek akkor már elvéreztek a hatalmi szó non possumus-án, a görögtüzzé higilott lelkesedést a gazdasági harc jelszavai, az önálló bankért »küzdő« Jampiönos menetek nem tudták a cselekvés tartalmával megtölteni. A régi célok betöltetlenül meredeztek a politikai küzdelem kiszikkadt jelszavainak hulláival takart harctereken. A háború alatt az ellenzéki küzdelmeknek a választójog kivívása volt az egyetlen célja. A külpolitika céljait, feladatait és eszközeit a háborús lelki cenzúra kizárta a törvényhozás hatásköréből s a helyzet félreértése, a tájékozatlanság nem engedte meg, hogy a magyar népnek önálló akarata kiérlelődjön a háború és béke véresen és tragikusan aktuális kérdésében. A háború befejezése után senki nem hitte, hogy Magyarországon még valaha probléma lehet a választójog kérdése. Friedrich István választói rendelete az általános és titkos választójognak megvalósítója lett s ez a rendelet, melyet később a törvényhozás legalizált, a törvényhatósági választások tekintetében is eleget tett az általánosság és titkosság minden követelményének. Ki sejthette, hogy az a nemzetgyűlés, melynek tagjai az általános és titkos választójognak köszönhették mandátumukat, a jogkiterjesztésnek ellensége lesz? Ki hihette azt, hogy Magyarországon még probléma lesz a választójog kiterjesztésének kérdése s hogy a jogkiterjesztés terén sokkal naggobb utat fogunk megtenni visszafelé e nemzetiségeitől megfosztott országban, mint amenngit a nemzetiségi veszélgrc s a maggarság supremáciájának védelmére való tekintettel Tisza István helgesnek tartott. Rassag Károly szegedi beszéde — ugy liiszszük, — a magyar politika történetének uj szakaszát nyitja meg. A magyar ellenzéki küzdelem visszatér a régen kiürített védelmi vonalhoz: az általános és titkos választójog követeléséhez. A decemberi választási küzdelem jelenségei és eredményei, a titkosan és nyiltan szavazó kerületekből összeállított statisztikai adatok mindenkit, aki elfogulatlan, meggyőzött az általános és titkos választójog követelésének jogosultságáról. Elmúlt már annak az ideje, hogy érvekkel és argumentumokkal kelljen bizonyítani a jogkiterjesztésnek s a titkos választásnak szükségességét. A mai rend sem argumentumokkal védi álláspontját. Hatalmi kérdéssé vált a választójog kérdése s éppen ezért vált még nehezebbé, de még kötelezőbbé a küzdelem. A magyar ellenzéki küzdelemnek nincs olyan átfogó programja, amelyik össze tudná gyűjteni közös zászló alá a meggyengült és elvérzett csapatokat. A királykérdés megoldása, a legitimizmus, a külpolitikai orientáció s minden aktuális és állásfoglalásra késztető tennivaló még azokat is elválasztja egymástól, akik hirmondókul maradtak meg a régi küzdelmekből s a régi hadseregből. Az általános és titkos választójog követelése az egyetlen program, amit feltétel nélkül magáévá tehet mindenki, aki az ellenzéki politika sikerétől várja az ország jobb jövendőjét. Általános és titkos választójogot követelhet mindenki, aki bizik abban, hogg igaza van. Aki nem fél programját és cselekedetét a nép megítélésére bizni, az nem lehet ellensége a legdemokratikusabb választó jogpak. A választójogi liga újjáéledésétől mi az ellanyhult, elerőtlenedett, szinte már hitét is vesztett magyar ellenzéki küzdelem felfrissülését, uj nekilendülését várjuk. A parlamenti küzdelem úgyis kilátástalan. A parlamentárizmus a mai formájában nem teszi lehetővé, hogy érvek érvekkel s álláspont állásponttal mérkőzzék. A magyar ellenzék csak a parlamenten kívül teremthet közhangulatot az általános és titkos választójog követelése riiellett s a parlamentet csak tribünnek használhatja fel ebben a küzdelemben. A szegedi beszéd az első nyílt és határozott felszólítás volt a magyar politika magányos ösvényeinek elfáradt vándoraihoz: hátha még egyszer össze lehelne fogni a régi hagyományoknak, a mult küzdelmes eredményeinek, a magyar demokrácia életfeltételének megvédésére minden maradék erőt? S ha a szegedi beszéd nem lesz a pusztába kiáltó szó, a magyar politikai küzdelmeknek uj fejezete kezdődött a szegedi liberális párt vacsoráján. MMMMMMMIMlMlt^^ Mi van Nungasser és Coly gépével? Parisban mindenütt a Marseillet éneklik, — de Newyorkban még semmit sem tudnak az Jltlanti Óceán pilótáiról. (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.') Párisból jelentik: Rövid félórás mámor után kiderült, hogy Nungesser és Coly Amerikába érkezéséről szóló hir még nem tekinthető véglegesnek és még az sem bizonyos, hogy a repülők elérték-e az amerikai partot Hivatalosan este kilenc óráig a francia hatóságok nem értesültek a repülők Amerikába érkezéséről. Eddig csak az bizonyos, hogy egy amerikai gőzös kapitánya Halifax felett látott egy francia repülőgépet, amely valószínűleg Nungasséréké volt. Az Amerikába érkezés hire az amerikai követtől származott, aki délután közölte Briand-ml a repülők Amerikába érkezésének hirét, egyúttal szerencsekivánatait fejezte ki Franciaországnak,, Briand telefonon éríesitelte a kormány többi tagjait. Valamennyi párisi lap rendkivüli kiadást adott ki. Óriási tömegek csoportosultak a lapok szerkesztőségei előtt, ahol levett kalappal énekelték a Marseilleset. A hadügyminisztérium egy repülőgépe félóráig cirkált Páris feleit, világító rakétát eregetve alá. A lelkesedés azonban korainak bizonyult és az amerikai követ, amikor a francia kormány tagjai érdeklődtek nála, azt a választ adta, hogy ő a megérkezés hirét ameriaktól kapta. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.') Párisból jelentik : Nungesser és Coly francia pilóták vállalkozása sikerrel járt, amennyiben átrepülték az Atlanti Óceánt és meg érkéztek Amerikába. Az ujskóciai Halifaxból érkező jelentések szerint a francia pilóták repülőgépe ma dél után nyugateurópai időszámitás szerint délután 2 órakor átrepült Halifax felett és New* york irányában tünt el. A pilóták megérkezését nyugati időszámitás szerint este 7 órára várják Newyorkba. Későbbi newyorki jelentések szerint a franciák repülőgépét négy óra tájban Boston felett látták. Amikor a bostoni repülőtér pilótái megtudták, hogy a franciák elhagyták Halifaxt, öt amerikai gép indult el a francia gép fogadtatására, ugy, hogy a franciák már az öt bostoni repülőgép kiséretében repültek át Boston felett. Newyorkból is útnak inditottak öt katonai repülőgépet a francia rekorderek fogadtatá* sára, ugy, hogy a franciák tiz amerikai gép kiséretében érkeznek Newyorkba. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból jelentik : Pernambuccói jelentés szerint Saint Román francia pilóta, aki Dakkarból kiindulva kisérelte meg [a déli Atlanti Óceán átrepülését, a Verdi-szigetek egyik elhagyatott öblében kénytelen volt leszállani. Asz egységes párt elejtette a leöszigaszgatási törvény reformját. Kétszakaszos törvényjavaslatot nyújt be a kormány. — Hatévi Helybenlakás&oz kötik a választójogot. — Beszélgetés Hegymegi-Kiss Pállal. — /1 polgármester szerint a régi törvény már nem felel meg a viszonyoknak. (A Délmaggarország munkatársától.) Rassag Károlyt, Szeged város országgyűlési képviselőjét, aki szombaton nagyjelentőségű politikai beszédet tartott a balpárt szegedi vacsoráján, mint ismeretes, lekísérte Szegedre a baloldali ellenzék egyik tekintélyes képviselő tagja, Heggmegi-Kiss Pál is. A Délmaggarország munkatársának alkalma nyílott arra, hogy Debrecen ellenzéki követével, a kálvinista papok keménynyakú, lelkes ivadékával hosszasabban beszélgessen a politika aktuális kérdéseiről. Hegymegi-Kiss Pál minden szavából a törhetetlen hit és bizalom ereje árad. Tántoríthatatlanul bizik abban, hogy a reakció korszaka nem sokáig tart már, ha az ország lakossága lerázza magáról azt a közömbösséget, amely ma uralkodik fölötte, kialakul az uj, a demokratikus politikai irányzat. — A mai kormánypárt, amely a legutóbbi választásokon éppen a lakosság politikai közömbössége következtében szerezhette meg mammuttöbbségét — mondotta többek között Hegymegi-Kiss Pál —, nemcsak saját uralmát akarja konzerválni, hanem tervszerű munkával szándékozik leépíteni mindazt, ami ujat, modernet alkotott a szabadelvű és liberális politika Magyarországon, sőt amelynek legnagyobb részét már félig-meddig el is avitották az uj idők és az uj viszonyok. — A legjobb példa erre az, amit az egységes párt az uj községi törvéng tervezetével müveit. Amióta összeült az első nemzetgyűlés, a közigazgatási törvény reformja állandóan szerepel a kormány munkaprogramjában. A háború utáni kormányok eddig mindig azt hirdették, hogy szükség van az 1886. évben alkotott törvény gyökeres megváltoztatására, mert ez a törvény már nem felel meg a mai viszonyoknak, sőt nem felel meg annak a választójogi törvénynek sem, amelynek alapján összeült a második nemzetgyűlés és most az országgyűlés. A gazdasági életben ugyanis olyan hatalmas eltolódások keletkeztek, amelyek lehetetlenné és indokolatlanná teszik a virilisrendszer fentartását. — Legutóbb Rakovszky Iván belügyminisz-